Ki írta a Bibliát?

A Holt-tengeri tekercsek titkai

AZ MI ÉS A MULTISPEKTRÁLIS KÉPALKOTÁS IS ÚJRAÍRHATJA AZT,

AMIT EDDIG GONDOLTUNK A BIBLIÁRÓL

December 25-e, azaz karácsony első napja a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hiszen bő 2000 évvel ezelőtt ezen a napon született meg Jézus Krisztus. Ám a történészek abban sem biztosak, hogy a születés éve stimmel, nemhogy a hónap és a nap! Bizonyos feltételezések szerint Jézus évekkel korábban, mások szerint valójában nyáron látta meg a napvilágot. A világ legelterjedtebb vallásának azonban nem csak ez az egyetlen titka, és a Viasat History most arra vállalkozott, hogy utánamenjen néhány kulcskérdésnek: például, hogy lehetett-e felesége Jézusnak, vagy hogy valójában kik írhatták a Bibliát. Az eredményeket december 2-4. között 20 órától vetíti a történelmi csatorna, bemutatva azokat az új technológiákat, amelyek felülírhatják eddigi tudásunkat.

A Jézus családi titkai, a Ki írta az Újszövetséget? és a Ki írta a Bibliát? című dokumentumfilmek olykor váratlan és merész felfedezéseket tesznek a kereszténység sarokpontjaival kapcsolatban.

A Holt-tenger rejtheti a Biblia születésének titkát

A zsidó vallás és a kereszténység szerint a Bibliát Isten írta, pontosabban „lediktálta” tanait a prófétáknak, köztük Mózesnek. De ezt már a 17. században is megkérdőjelezte egy filozófus, mondván: Mózes nem írhatta le a saját halálát. De akkor ki írta a Bibliát? Erre a kérdésre a Holt-tengernél lévő Kurmáni-hegység barlangjaiban, 1947-ben talált tekercsek adhatnak új válaszlehetőséget. A 2300 éves leletek közül az egyik – Eszter könyve – az egész Ótestamentumot tartalmazza. A helyszínen talált írótermek és -eszközök arról tanúskodnak, hogy az írás folyamata is itt zajlott, de a barlangok könyvtárként is szolgáltak, ahol különböző korokból származó tekercseket gyűjtöttek össze. A meglehetősen rossz állapotú leletek szövegeiből a NASA által kifejlesztett, ún. multispektrális képalkotásnak köszönhetően rengeteg, mindezidáig rejtve maradt írásra derült fény. Ezek pedig arról árulkodtak, hogy a jól ismert bibliai történeteknek több különböző változata is létezik, a tekercsek egy részét az írnokok átszerkesztették, szövegeket húztak ki és újakat írtak hozzá: a kutatók saját szemükkel látták, ahogy az Ótestamentum formát önt.

Arra a kérdésre, hogy egy-egy szövegen hányan dolgozhattak, a mesterséges intelligencia tud választ adni, amely egy algoritmus segítségével nagy eséllyel képes megállapítani, hogy egy-egy írás kihez tartozik.