Arcangeli

Száz évvel közelebb az Aranykorhoz

Kézműves pompa és luxus – avagy száz évvel közelebb az Aranykorhoz

„A Verklis, egy dzsentri és az örömlány”

2010. május második felében egy merőben szokatlan hangzású zenei produkció jelent meg CD-n az Alexandra Records gondozásában. A XX. század első éveinek tangóharmonikás (akkordeonos)-verklis budapesti utcazenéje keveredik tűzoltózenekari indulóval a vásári forgatagban, a cirkuszsátor porondján műlovarnők és bohócok tűnnek fel, s a trapézon egészen a felhőkig emelkedünk, ahol már-már éteri, ultramodern zenei kísérettel tekinthetünk alá egy épülő metropolisz édesbús, poros, mégis felemelő hétköznapjaira. Ez Budapest 100 évvel korábban – vagy mégsem?

Az Arcangeli időutazásra hív, de nem a valódi történelmi korba, hanem annak víziójába, eltávolodhatunk napjaink racionalizmusától, hogy rátaláljunk az egykorvolt idillre – valamifajta ködös, meseszerű világra, ahol elidőzve egyszersmind felülről szemlélhetjük mostani önmagunkat, gúnyos fintort vágva élcelődhetünk silánnyá egyszerűsödött jelenünk tragédiáján, miközben kissé szentimentálisan könnyet ejtünk múltunk nagysága felett.

Nem kérdés, hogy autentikusan magyar produkcióról van szó. Egy letűnt polgári világ hétköznapjait idézi a hangzás, ami a háború előtti magyar könnyűzene gyökereiből táplálkozik, de újra és újra groteszk, meghökkentő fordulatokkal vezet vissza a mai Budapestre, miközben a képi megjelenés és a színpadi produkció biztos ízléssel lavíroz a hatásvadász giccs és a költőien szürreális mesevilág díszletei között.

Mert hang és kép itt egységet alkot, a megjelenés a szó szoros értelmében lételeme a produkciónak, így csempészi be a gondolatot a kizárólag audiovizuális információra befogadókész ifjabb generációk fejébe is. Mert a gondolat a fontos: hogy tudjunk és merjünk úgy élni, mint legendás elődeink, izgalmasan, elegánsan, bohéman és lelkesen, mintha visszatért volna az aranykor, itt, a világ közepén, a Duna partján.

Arcangeli Produkció - 2010

„A Verklis, egy dzsentri és az örömlány”

Zeneszerzők és előadók:          Oláh Szabolcs - ének, gitár

                                               Uglyay Kovács Levente - „zenebohóc”, verkli

Szöveg:                                   Uglyay Kovács Levente

Executive Producer:                 Rácz László

Közreműködtek:                      Vadász Gyula - zongora

                                               Szirtes Edina „Mókus” - tangóharmonika, hegedű

                                               Péter Zoltán - trombita, flügelhorn

                                               Dobrik Petra - ének, vokál

Díszlet:                                   Soós (György) Georgius

Jelmez:                                    Húros Annamária

Fotó:                                       Szathmári Király Tamás

Artwork:                                 Oláh Szabolcs, Kovács Levente

Videoklip:                                Szathmári Király Tamás, Kovács Levente, Oláh Szabolcs

Track lista

1. A Dal
2. Pesti Cinderella
3. A legmélyebb álom
4. Intermezzo
5. Sakura
6. A vén komédiás
7. Adieu L'Amour (Claire)
8. Az örök Tonio
9. Még mindig veled táncolok
10. A női szív már csak ilyen
11. Intermezzo
12. Isten útjai
13. Ringlispiel
14. A Dal (rövid verzió)