Csontváry 170
Emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből
Szépművészeti Múzeum 2023.április 14- július 16
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) születésének 170 éves évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festő műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított válogatás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében látható a Szépművészetiben. Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba.
"E történelmi időkben a szónak nincs hatása, csak a pozitív tudásnak van alakja és a monumentális alkotásnak van energiája"- fogalmazta meg Csontváry művészi hitvallását.
Küldetéses ember volt, s viszonylag későn kezdte el a pályát. Nem volt tanult festő, bár járt Hollósy Simon mümcheni festőiskolájába, majd később Karlsruhéban és Düsseldorfban is végzett tanulmányokat. A hazai mesterek közül Munkácsyt tekintette példaképnek.
Mindig a nagy umbriai,géniusszal Raffaellóval akart versenyre kelni, s most, halála után száznégy évvel művei gyűjteményes kiállítását újra azok között a falak között mutatják be, ahol a nagy vetélytárs, Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik.
A mintegy 40 művet felvonultató tárlat tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb alkotója előtt. A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Akkor a legnagyobb műveknek a Márvány Csarnok adott helyet, most a felújított Ión-Pergamon Csarnok oszlopokkal tagolt tágas tereiben együtt látható.
A kiállításon együtt kerültek bemutatásra híres alkotásai, Önarcképe, A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben, a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés valamint a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. és a Jajcei vízesés.
A kiállítás végigkíséri a művész másfél évtizedes festői pályáját.
Festményei követik világ körüli útját. A Jajcei vízesés Bosznia-Hercegovinába, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben a Szentföldre, a legnagyobb méretű festménye, a Balbeek Libanonba, ahol a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című alkotásai is készültek. Az 1909-es, utolsó festményét, a Tengerparti sétalovaglást, Nápoly környékén festette.
A negyvenöt művet felvonultató kiállítás teljes képet nyújt Csontváry fő témáiról, motívumairól és életéről.
Fotó :Csillag György