AZ ALHAMBRA

2023. április 10. 17:55 |

UTAZÁS TÉREN ÉS IDŐN ÁT

A MŰVÉSZET TEMPLOMAI SOROZAT LEGÚJABB TAGJA, AZ ALHAMBRA ÁPRILIS 13-ÁN DEBÜTÁL A HAZAI MŰVÉSZMOZIKBAN. FORGALMAZÓ: PANNONIA ENTERTAINMENT.

Az Alhambra egy különleges, egész estés dokumentumfilm, amely először mutatja be a Naszrid-dinasztia irányította, XIV. századi Andalúzia korát.

Ez az első dokumentumfilm, melynek forgatócsoportja különleges bejárási és forgatási engedélyt kapott a dél-spanyol városban, Granadában álló, világhírű, 1984 óta az UNESCO Világörökség listáján is szereplő erődpalotába, még a nagyközönség elől elzárt épületrészekbe is.

„Miről is szól a film? Egy zseniről, két uralkodóról és közös álmukról, hogy a mennyei királysággal felérő épületegyüttest emeljenek.” /IMDB/

1340-et írunk. I. Juszuf szultán tudva, hogy Granada központú birodalmát hamarosan kiszorítja Európából a környező királyságok előrenyomulása, az Alhambra építtetésébe kezd, hogy fejlett civilizációjáról örök nyomot hagyjon. Ibn al-Hatib nagyvezír, aki egyben költő és korát jóval meghaladó polihisztor is, oroszlánrészt vállal a nagyratörő vállalkozás sikerre vitelében. Jelen dokumentumfilmünk fikciós elemekkel tarkítva ennek a, Naszrid-dinasztia által nagyra becsült, 1300 körül élt nagyvezírnek, filozófusnak, Ibn al-Hatibnak a mindennapjait kísérli meg rekonstruálni írásos történelmi emlékek nyomán. A film hiteles történelmi dokumentumok alapján visszarepít bennünket a múltba, hogy a Granada központú birodalom – s az abban kulcsszerephez jutó hatalmi szimbólum, az Alhambra – létrejöttének szemtanúi lehessünk.

Granadában járunk, 1340-ben, a hidzsra szerinti 8., a katolikus naptár szerinti XIV. században. A Granadai Királyság az utolsó muszlim állam Európában: határai egyre szűkülnek. A Naszrid-dinasztia két szultánja úgy határoz, hogy emlékművet állít a még hatalma csúcsán járó, de már a hanyatlás jeleit mutató civilizációjának, szellemi teljesítményeinek, amelyeket az andalúziai tartózkodásuk 700 éve alatt bontakoztattak ki.

Kihívás elé állítják mesterembereiket: készítsenek tökéletes műalkotást, méghozzá egy épületet, az Alhambra erődpalota formájában. Ibn al-Hatib, mai szóval élve „miniszterelnök”, filozófus, költő és orvos lesz a két szultán bizalmi embere e feladatnál. Nem pusztán szemtanúja lesz eme aranykornak, de kézjegyét ott találjuk a falakon. Ő lesz filmünk fiktív narrátora, akitől értesüléseket szerzünk az európai történelem ezen időszakának e fejezetéről.

Amikor azonban a szultánt fia váltja a trónon, és bevonja a nagyvezírt más alapokon nyugvó politikájába, Ibn al-Hatib két világ közt őrlődik. Fennmaradt, kézírásos krónikáiból szerezhetünk pontos ismereteket, milyen is volt a XIV. századi Granada, az iszlám Európa hattyúdala.

A granadai Alhambra megépítésével, az azon dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek mesterségbeli tudásával foglalkozó dokumentumfilm a legújabb digitális technológiai megoldásokkal forgott. A Spanyol Televízió nyilatkozatában olvashatjuk, hogy CGI (számítógép vezérelte képalkotás) és 3D-s digitális technikával tudták az alkotók rekonstruálni a Naszrid-dinasztia korabeli Granadát. „A sötét középkorban Andalúziát beragyogja egy fénypászma, a világ talán egyik legcsodálatosabb épületegyüttese, az Alhambra” – hangsúlyozzák a spanyol közszolgálatiak. „A film azoknak állít emléket, akik a tökéletes szépség elvont eszméjét kézzelfoghatóvá kívánták tenni.”

Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg. Ez a film feloldja ezt a zsákutcát a középkori poétika és optika elhanyagolt, interdiszciplináris összefüggéseinek vizsgálatával, valamint az iszlám udvari szertartások tanulmányozásával. Mindez lehetővé teszi a mögöttes, integrált esztétika rekonstrukcióját, a különböző művészeti médiumok – építészet, költészet és textilművészet – harmonikus kölcsönhatására fókuszálva, ami az Alhambra új megértését eredményezi.

„Ezt a csodálatos eredettörténetet végre el kellett, hogy mesélje valaki! Azt kívánom, hogy a nézők gondolkodjanak el rajta, kik vagyunk; és hogy a film igazolja Andalúzia súlyát az európai kultúrában” – így Isabel Fernández, a rendező.

Az Alhambra című egész estés, fikciós jelenetekkel életszerűbbé tett kultúrtörténeti ismeretterjesztő filmet a dokufilmjeiről méltán ismert Isabel Fernández rendezte. Ibn al-Hatib szerepét a francia–egyiptomi Amr Wakedre osztották, aki a Syriana, a Lazacfogás Jemenben, Wonder Woman 1984 és a Lucy című játékfilmek főszereplője volt, ez utóbbiban Scarlett Johanssen és Morgan Freeman oldalán.