Alkalomadtán

Beszélgetés az irodalom és a zene kapcsolatáról
Szöveg és zene: Légrádi Gergely és Zsoldos Dávid beszélgetése a Spinoza Színházban
Időpont: január 26., csütörtök 18.00–19.30
Helyszín: Spinoza Színház (Budapest VII., Dob u. 15.)
Az Alkalomadtán című családregényből kiindulva Dávid és Gergő kötetlenül beszélgetnek egy pianínó mellett, érdekes, izgalmas történeteket mesélve az irodalom és a zene kapcsolatáról.
– Generációk, a családi titkok és az előre meghatározottság – áldás vagy átok?
– A csend és a hiány szerepe az irodalomban és a zenében.
– Befejezésről és befejezettlenségről – az átdolgozás, a parafrázis előnyei és hátulütői.
– Az alkotás folyamatai és kihívásai az irodalomban és a zeneszerzésben.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött: spinoza@spinoza.hu
A helyszínen kedvezménnyel megvásárolható Légrádi Gergely Alkalomadtán című kötete.
Légrádi Gergely
Alkalomadtán
Légrádi Gergely új regénye egy feszültséggel teli családtörténet, amelyben a család legfiatalabb tagjának kell szembenéznie a feldolgozatlanul hagyott múlt örökségével.
https://www.libri.hu/konyv/legradi_gergely.alkalomadtan--1.html
Pesti Kalligram
Műfaj: regény
Terjedelem: 272 oldal
A kötetről
Az Alkalomadtán a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. A regény négy szólamban, a fiú, az apa, az anya és a nagyapa hangján szólal meg, ahol ki-ki a saját történetét meséli – míg észre nem vesszük, hogy mind ugyanarról beszélnek. Szereplői együtt- és egyet álmodnak, együtt-hallgatnak, együtt-olvasnak és nem utolsó sorban végérvényesen együtt kovászolódnak egy lezárt csatosüvegben.
Felolvasások
Részlet a kötetből Rudolf Péter tolmácsolásában: https://www.youtube.com/watch?v=MnPd598SNg4
Részlet a kötetből Máté Gábortól:
https://www.youtube.com/watch?v=HuxhdFcmycU
Részlet a kötetből Fullajtár Andrea tolmácsolásában: https://www.youtube.com/watch?v=m6PAqp7X7Zc
Részlet a kötetből Schmied Zoltán előadásában: https://www.youtube.com/watch?v=xJTBbigKwiI
Részletek a kötetből
„Soha nem láttam egyetlen tárgyiasult bizonyítékot sem, amely igazolná a nagyszüleim kilétét. Se egy fénykép, se egy gyűrű, se egy irat. Nincs egy ábrázat, egy tekintet, amely előtt elmerenghetnék. Csupán néhány kurta mondat. Az is csak akkor, ha megfogalmazom és kimondom. Ezek az emlékek, emlékeknek képzelt foszlányok belőlem jönnek elő. Belőlem táplálkoznak és belőlem állnak össze. Önmagukba fordulnak. Nincs viszonyítási pont. A felmenőimet csend veszi körül. Csend és arctalanság.”
„Elindultam a lépcsőn, felfelé. A fordulóban hátrasandítottam. Ott jött mögöttem. Nem nézett fel, a lépcsőfokokra koncentrált. Mintha számolta volna. Akárcsak én. Mindig, ha felszaladtam vagy lementem, számoltam a fokokat. Nekem úgy tűnt, hogy egy idő után már nem is a lábammal veszem a lépcsőket, hanem a számokkal. Ahogy eljutok tizenhatig, benne a fordulóval, megteszek egy emeletet. Ha tizenhatig számolok, lejutok, ha újra tizenhatig, a szobám előtt állok. Ha az anyám leküld valamiért, hogy hozzam fel, az egyenlő harminckettővel.”
„Azt mondják, a legfontosabb dolgok csendben történnek. Nem a pillanat művei. Csend és idő kell, hogy létrejöjjenek, megfoganjanak. Ez talán szép és igaz. De azok, akik ezt mondják, elfeledkeznek arról (vagy magától értetődőnek tartják), hogy csak valamihez képest lehet csendről beszélni. Ráadásul ez a valami teszi a csendet értékessé és értékteremtővé. De ha ez a valami nem vagy csak alig létezik a csend ellenpontjaként, akkor a csend üres, süket és fénytelen tér-idő, amely rátelepszik az emberre. Rátelepszik és rágja, mint egy ostoba, kitartó féreg.
A szerzőről
Légrádi Gergely ügyvéd, író.
Rövidprózáit antológiákban, irodalmi folyóiratokban, napilapokban publikálja. Mesterei Radnóti Zsuzsa és Háy János.