Szabadidő magazin - A MI KODÁLYUNK 2.
Szabadidő magazin

A MI KODÁLYUNK 2.

2022. november 27. 18:00 |

Petrovics Eszter dokumentum trilógiája.

DECEMBER 1-JÉN DEBÜTÁL PETROVICS ESZTER DOKUMENTUMFILM-TRILÓGIÁJÁNAK A MÁSODIK RÉSZE, A MI KODÁLYUNK 2., PSALMUS HUNGARICUS, KODÁLY SZÜLETÉSÉNEK 140. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZTETVE

 

December 16-án emlékezünk meg Kodály születésének 140. évfordulójáról. Ebből az alkalomból jelenteti meg a Pannonia Entertainment a FocusFox produkcióját, Petrovics Eszter, komolyzenére szakosodott rendező új dokumentumfilmjét.

A filmet a hazai művészmozik beválogatták a 2. Európai Art Mozi Nap programjába is, így néhány helyszínen előjátszásban már november 13-án is látható volt


A film elkészültét a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

A film záró aktusában, a Pesti Vigadó dísztermében, mely a mű ősbemutatójának színhelye felhangzik a teljes Psalmus hungaricus.


A mi Kodályunk c. dokumentumfilm-trilógia 1. részében Kodály gyermek- és ifjúkorát, pályájának indulását, népzenekutatásának kezdetét, illetve első sikereit és kudarcait mutattuk be. A film kiindulási és záró pontja az 1910-ben megrendezésre került első szerzői est, mely akkori életútjának legfontosabb állomása volt.

Kodály a következő években továbbhalad megkezdett útján: komponál, tanít, folytatja népdalgyűjtő munkáját. 1912-ben a Zeneakadémián „rendes tanári” státusba nevezik ki; a zeneelmélet melléktantárgy után fokozatosan hozzálát a zeneszerzés tanításához.
Dokumentumfilm-trilógiánk 2. részében Kodály Zoltán 1923-ban komponált remekét, a Psalmus hungaricust állítjuk a középpontba.

Az első világháború utáni szétzilálódás, a történelmi Magyarország szétesése traumatikus élményt jelentett Kodálynak. Ettől kezdve egyre világosabban az lebeg a szeme előtt, hogy kulturális – elsősorban zenei – szempontból újjáépítse az országot. Trianon után fel kellett tenni a kérdést: Mi a magyar? Meg lehet-e teremteni egy új Magyarországot?

Filmünk az első világháború végétől a Psalmus hungaricus ősbemutatójáig terjedő kényes időszakot öleli fel, bemutatván azt a nagyon sok buktatóval, meg nem értéssel, ellenségességgel teli utat, amit Kodálynak be kellett járnia. Ez a sok keserűség, meghurcoltatás fogalmazódik meg korszakos remekművében. A mű ősbemutatója sorsdöntő pillanat volt mind a magyar zenei és közéletben, mind Kodálynak a magyar kultúrában betöltött szerepét illetően.

A FILM TÖRTÉNELMI HÁTTERE


1918-ban véget ért az I. világháború – ezt a polgári forradalom, a tanácsköztársaság, majd a király nélküli királyság kora követte Magyarországon. 1919-ben Bartókkal és Dohnányival együtt tagja lett a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak; ezért és zeneakadémiai aligazgatói tevékenységéért (mely tisztségre ebben az évben nevezték ki) utóbb hosszú és gyötrelmes fegyelmi vizsgálatnak vetették alá. A „vörös vádpontokat” végül ejtenie kellett a vészbíróságként működő fegyelmi bizottságnak, mely ugyanakkor súlyosan megrótta az aligazgatót. Az új igazgató, Hubay Jenő, mindenképpen el akarta távolítani Kodályt a Zeneakadémia tantestületéből, és bár célját nem valósíthatta meg, annyit elért, hogy 1920-ban és az 1920/21-es tanévben a megvádolt muzsikus nem taníthatott. Az eltávolítás nem tartott sokáig: 1922-ben Kodály indítványt nyújt be a fegyelmi ügy újratárgyalására. Ugyan elutasításban részesül, de annyit elér, hogy visszahelyezzék tanári állásába. Hívei, művésztársai kiállnak mellette, a korszak kompozícióiról nem lehet nem tudomást venni!

A korszak valós szereplői:
  • Kodály Zoltán zeneszerző, tanár
  • Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszteri tanácsos
  • Hubay Jenő hegedűművész, tanár
  • Dohnányi Ernő zeneszerző, tanár
  • Kerpely Jenő csellóművész, tanár és Waldbauer Imre hegedűművész, tanár /a híres Waldbauer-Kerpely vonósnégyes 2 tagja/
A film alapját a fegyelmi tárgyalások jelenetei képezik, ezekbe ágyazódnak bele a kórusművek, a Psalmus hungaricus próbái, a főszereplő felderítő útjának állomásai, továbbá Kodály hátrahagyott írásainak részletei – belső monológ gyanánt.

A film vége: felhangzik a teljes Psalmus hungaricus (cca. 23’) az ősbemutató helyszínén, a Pesti Vigadó nagytermében.

Fotósarok