Klimt
A szecesszió szerelmeseinek most két lehetőség is adódik, hogy Klimt művészetében gyönyörködhessenek.
A szecesszió szerelmesei számára most két lehetőség is adott, hogy Klimt művészetében gyönyörködhessenek.
A „Nagy művészek élete” sorozatban Matteo Chini könyve mutatja be egy nem mindennapi művész ellentmondásos pályaívét. A Szépművészeti Múzemban most nyílt meg a „Nuda Veritas” Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895-1905” című tárlat, mely 2011 január 9.-ig látogatható.
Klimt első jelentős munkái közül kiemelkedik a bécsi Ring épületeinek, a fiumei, bukaresti, karlsbadi, az erdélyi Peles kastély, a Hermes-villa díszítése, melyet barátjával és testvérével még a hagyományos stílusjegyek szerint végeztek el. A Burgtheater munkálataiban egyre jobban előtérbe kerül Klimt átütő erejű tehetsége, 1890-ben pedig a két testvér a Kunsthistorisches Múzeum olajfestményekkel történő díszítésére kap megbízást. Itt követhető nyomon a nőiesség sajátos ábrázolása, mely a festő további munkásságának vezérfonala lesz.
A könyv gazdagon illusztrált képanyaga is eligazítja az olvasót a művészi pálya fejlődésében, kiegészítve Klimt személyes sorsának bemutatásával. A művész tevékenysége nem kevés ellenséget szerzett, a korabeli, minden újítást ellenző társadalmi rétegekben.
1897-ben fiatal osztrák szobrászok, festők, építészek hirdették meg a szecesszió lázadását. A csoport tagjai 1905-ig huszonhárom kiállítást rendeztek, folyóiratot szerkesztettek, és nevükhöz fűződik a máig látható Szecesszió Palotájának kialakítása Bécsben.
A főbejárat előtt a felirat hirdette: „Minden kornak megvan a maga művészete és minden művészetnek a maga szabadsága” / A feliratot a nácik 1938-ban eltávolították/
A lázadó irányzatot képviselő művész botrányt a bécsi egyetem számára készített, a „Filozófia” az „Orvostudomány” és a „Jogtudomány” nagyszabású allegorikus képeivel kavart. A politikai indíttatású támadások következtében elutasították a Szépművészeti Akadémia professzorává történő kinevezését. Ezután veszi kezdetét Klimt harmadik, „aranystílusnak” nevezett korszaka. 1901-0909 között bontakozik ki igazán művészete. A „Beethoven-fríz”. Klimt rajongott a zenéért, ezzel az alkotással tiszteleg a zene géniusza előtt.
De sokoldalú érdeklődése az iparművészet felé is elvezette. Élete utolsó szakaszában a „virágos stílus” jellemezte. Hatalmas vesztesség, hogy a II. világháború végén az Alsó-Ausztriában örzött festményei nagy része a tűz martalékává lett.
A könyv a művek értő elemzésével idézi a korszakos művész életútját.
Matteo Chini:Klimt
Nagy Művészek élete.
Mérték Kiadó Kft.2010
Forgalmazó: Pécsi Direkt Kft.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a „Nuda Veritas” a Meztelen Igazság mű mondandója köré építette ki a bécsi Szecession művészegyesület alkotásainak bemutatását. A tárlaton mintegy kétszáz műalkotás látható, nagyrészt grafikák és rajzok, melynek törzsanyagát a bécsi Albertinából kölcsönözték, kiegészítve a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének darabjaival.
Klimt hét festménye szerepel, köztük „Az arany lovag”, melyben a festő a művészet szabadságát hirdette meg. Ez a mű a megnyitástól számított hét hétig csodálható meg, mert eredeti lelőhelyén Japánban is hasonló tárlatot készülnek rendezni.
Az egyesület a maga korában is fontosnak tartotta a külföldi kortárs irányzatok bemutatását,. A budapesti kiállítás hasonló céllal válogatott Degas, Toulouse-Lautrec, Gauguin, Munch és mások munkáiból.
