Szabadidő magazin - A Nagykunsági szilvapálinka
Szabadidő magazin

A Nagykunsági szilvapálinka

2021. május 4. 22:22 |

Uniós oltalom alatt

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a nagykunsági szilvapálinka felkerüljön a földrajzi jelzések uniós listájára,  azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban.

 

 

Nagykunsági szilvapálinka”: Színében tiszta. Illatában tiszta, szilva, diszkréten illatos, virágos jegyek mellett finom fűszeresség is megjelenik. Ízben a szilva jegyek mellett, karakteresen fűszeres, enyhe fanyarsággal, visszafogott marcipánossággal és lekvárossággal egészül ki.

„Nagykunsági szilvapálinka”, „érlelt”: Színében tiszta és mély szalmasárga színtől aranysárgáig terjedhet. Illatában kifejezett szilva, gyümölcsös és fűszeres jegyek egyaránt megtalálhatóak. Fűszerességén belül vanília, szegfűszeg, fahéj jelentkezhet. Szájban kifejezett szilva, gyümölcsös jegyek mellett édes fűszerek jelentkeznek. Selymes, kerek textúra egy kevés marcipános és lekváros tónusokkal kiegészítve.

„Nagykunsági szilvapálinka”, „gyümölcságyon érlelt” vagy „ágyas”: Színében tiszta és mély szalmasárga színtől aranysárgáig terjedhet. Illatában kifejezett szilva, gyümölcsös és fűszeres jegyek egyaránt megtalálhatóak. Enyhén füstös illatát, gazdag gyümölcságyra jellemző selymes lekváros, marcipános kerek textúra uralja az ízképet.

FŐBB FAJTÁK

A „Nagykunsági szilvapálinkát” a földrajzi területen termett szilva gyümölcsből készítik, amely legalább 40%-ban Vörös szilva és/vagy Besztercei szilva és klónjainak párlatai alkotják.

A TERMŐHELY JELLEMZÉSE

A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményez. A legalább 40%-ban a Vörös szilva és/vagy Besztercei szilva és klónjaiból készült párlatoknak ez a magas cukortartalma okozza a marcipános és lekváros ízjegyeket.

A „Nagykunsági szilvapálinka” előállítása az alábbi, Jász-Nagykun-Szolnok megyének a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő településeinek közigazgatási területéről származó szilva felhasználásával, az ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet:

Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaderzs, Tiszaörs, Abádszalók, Tiszaszentimre, Nagyiván, Tiszabura, Tomajmonostora, Kunmadaras, Tiszaroff, Tiszagyenda, Kunhegyes, Berekfürdő, Tiszabő, Karcag, Fegyvernek, Kenderes, Kisújszállás, Tiszapüspöki, Örményes, Szolnok, Szajol, Törökszentmiklós, Túrkeve, Tiszatenyő, Kuncsorba, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel, Kétpó, Martfű, Mezőhék, Mezőtúr, Cibakháza, Tiszaföldvár, Mesterszállás, Nagyrév, Öcsöd, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tiszasas, Csépa, Szelevény.

Fotósarok