Szabadidő magazin - „Szilvásváradi pisztráng”
Szabadidő magazin

„Szilvásváradi pisztráng”

2020. szeptember 18. 22:51 |

Európai oltalom alatt

 

Az Európai Bizottság  jóváhagyta, hogy a „Szilvásváradi pisztráng” felkerüljön az oltalom alatt álló eredetmegjelölések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban.

 

A „Szilvásváradi pisztráng” sebes pisztráng, mely a lazacfélék családjába tartozik. Mind ízét, mind rózsaszín húsának textúráját tekintve különbözik a többi hasonló halfajtól. Tenyésztése a szaporítástól a lehalászásig teljes egészében Észak-Magyarországon, a Bükk hegységben fekvő Szalajka-völgyben megy végbe.

A hegyi források vizének kiváló minősége és a helyben rendelkezésre álló szaktudás és tapasztalat együttesen biztosítja, hogy a „Szilvásváradi pisztráng” megőrizze egyedi jellegzetességeit. Az elnevezés  bekerül a már oltalom alatt álló 1480 termék jegyzékébe

 

A „Szilvásváradi pisztráng” kapcsolata a földrajzi területtel a termék minőségén alapul.

A „Szilvásváradi pisztráng” a többi hasonló halfaj húsának ízétől különbözik, illetve szerkezete (textúrája) eltérő. A halhúsnak nincs sem markáns, sem iszap íze, a halhús színe rózsaszínes, textúrája keményebb, az izomrostok vékonyabbak a máshol tenyésztett pisztránghoz képest, továbbá zsírlerakódástól mentes a halhús.

A „Szilvásváradi pisztrángnak” és a tenyészetnek helyet adó Szalajka-völgy 350–400 m magasan a Bükk-hegységben fekvő szurdokvölgy, ebben helyezkednek el a Szalajka- és Szikla-karsztforrások. A Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patakból kivett vízre alapozva pisztrángtenyésztő medencéket alakítottak ki, ezek vízellátását a Szalajka-patak vize biztosítja. A források vize, a 800 m magason fekvő Bükk-fennsíkon lehullott és a karsztrendszeren át megérkezve többszörösen, természetesen megszűrt kivételesen tiszta és jó minőségű állapotban bukkan elő és táplálja a tenyésztavakat, a források vize hőmérséklete egész évben 11–12 fokos.

A tenyésztavak a vizet adó források közvetlen közelében vannak. A források és a tenyésztavak (keltető is) között a távolság kb. 200 m, így Magyarországon egyedülállóan a forrás és a tenyésztavak között semmilyen szennyező forrás, település, művelt mezőgazdasági terület nincs, a víz felszíni vízként érkezik a pisztrángos tavakba. A terület teljes egészében a Bükki Nemzeti Park része.

A földrajzi terület sajátos adottságai a következők:

a vizet adó forrásokban a víz hőmérséklete télen-nyáron ugyanaz, így kicsi a hőingadozás a keltetőben és a nevelőtavakban, a halak stabil környezeti viszonyok közt nevelkedhetnek. A forrásvíz egész évben biztosított alacsony hőmérséklete és tórendszer közötti igen rövid távolság következtében a tenyészidőszak nyári szakaszában sem tud a tórendszer vize 15 Celsius fok fölé felmelegedni, emiatt a hűvös vízben a halak étvágya kisebb, és emiatt lassabban növekszenek, ez pedig a halhús átlagostól keményebb, tömörebb és zsírszegényebb textúráját eredményezi. A források által biztosított folyamatos friss vízutánpótlás eredményeként pedig nem alakul ki iszap mellékíze.

az állandó és gyors vízcsere jó oxigénellátást biztosít, ami a hal számára nem csak nélkülözhetetlen, de az anyagcsere intenzitásának révén jótékonyan hat a növekedésre és a halhús minőségére, a vékonyabb izomrostok, a keményebb halhús kialakulására,

az állandó kimagaslóan jó, akkreditált laborban rendszeresen vizsgált ivóvízminőségű források vize, amelynek köszönhetően nincs markáns íze és iszap mellékíztől mentes a halhús,

stresszmentes, azaz mesterséges levegőztető rendszerek technológiai alkalmazásának mellőzését és nevelőtavak körüli felesleges emberi mozgás kerülésést biztosító környezetet.

Mindezek hozzájárulnak a „Szilvásváradi pisztráng”, egyenletes növekedéséhez, a halhús textúrájához, színéhez: húsának jellegzetes keménységéhez feszességéhez, rózsaszínes hússzínéhez, illetve testében nem alakulnak ki zsírlerakodások.

Szilvásváradon a pisztrángtelepen található sebespisztráng-tenyészállomány ugyanaz, mint valaha volt, genetikailag tiszta az állomány. A pisztrángtelepre és a Szalajka-patakba soha semmilyen, a lazacfélék családjához tartozó idegen tenyészetből, vagy vízterületről származó élőhal nem volt telepítve, ott nem volt tartva.

Hol van a magyar pisztráng?

 

 

Fotósarok