Hadihajók

A történelem vízi nagyjai

Köztük Sir Francis Drake, aki 1020 nap alatt 74 millió dollárt szerzett

Viking hosszúhajók, a királynő masszív gályái, légpárnás hajó és versenygalleon – csak, hogy néhányat említsünk a történelem legendás vízi hadászati eszközei közül. Vajon mi tette őket sikeressé vagy épp mi miatt buktak el? Ki vagy kik voltak azok a híres, esetleg hírhedt személyek, akik megalkották, sőt, akik működtették ezeket a hajókat?

A Viasat History Hadihajók című dokumentumsorozatának második évada minden érdekességet felsorakoztat, amit tudni érdemes ezekről a járművekről, sőt kapitányaikat, köztük Sir Francis Drake-et is tüzetesen bemutatja. Ízelítőként pedig íme néhány tény a történelem vízi nagyjairól:

• A viking hosszúhajók koruk legmodernebb hadieszközei voltak: a tölgyfából készült jármű merülése kicsi volt, így utasai gyorsabban haladhattak és a sekély vízben az ellenséges terület mélyére is képesek voltak behatolni. Volt olyan hajó, amely a Szajnán egészen Párizsig eljutott, de a Földközi-tengert és az Atlanti-óceán északi részét is meghódították.
• A II. világháborús rombolók nevükből fakadóan eredetileg a pusztításra készültek, de meglepően sokoldalúnak bizonyultak gyorsaságuknak és szívósságuknak hála. Egyaránt fel lehetett őket fegyverezni repülőgépek, tengeralattjárók és felszíni hajók ellen, ugyanakkor olcsók voltak és nem nagyon rendelkeztek védelemmel, így sokuk a hullámsírban végezte. A világháború során 120 romboló süllyedt el, ebből 42-t kamikazék vittek a tenger mélyére. Azonban a Laffey nevű hajó Julian Becton, a belevaló kapitány vezérletével, 1945-ben Hawaii partjainál a hidegvérű, jól felkészült legénységnek hála négy bomba és hat kamikaze gép becsapódását is túlélte, miközben másik kilencet leszedett.
• Sir Francis Drake, a XVI. század egyik leghíresebb kalóza valójában egy privatér volt, azaz egy államilag jóváhagyott kalóz, aki a brit királynő engedélyével fosztogathatott magántulajdonú hajóival. Legendássá váló versenygalleonjával, a Golden Hinddal ő volt az első angol, aki elérte a Csendes-óceánt, ahol aztán kedvére kifoszthatta a spanyol kolóniákat. 1577 és 1580 között 1020 napot töltött a tengeren, és ő volt a második ember, aki körbehajózta a világot. Mai értékben számolva kb. 74 millió dollárnyi kincset szerzett közben.
• A normandiai partraszállás nem valósulhatott volna meg kétéltű járművek nélkül, amelyek egészen a partig szállíthatták rakományukat, és amelyek nem csupán a katonák tömeges szállítására voltak alkalmasak, hanem nagyobbak harckocsik transzportálására is. Az 1944 júniusában végrehajtott partraszállásban 7000 hajó vett részt, ebből 800 szállított harckocsit. A művelet során több mint 130 ezer katonát és 50 ezer harckocsit juttattak át Angliából Franciaországba.

Hajók és kapitányok, amik, illetve akik megváltoztatták a történelem menetét: róluk szól a Hadihajók második, nyolc részből álló évada, amely augusztus 3-án 22:05-kor indul a Viasat Historyn.