Magyar Tudományos Akadémia
A magyar nemzeti értékek őrzője
„Az akadémiák nemcsak tudományos, hanem nemzeti intézmények is. Nemzeti intézmények annyiban, amennyiben nemzetünk nyelvét és irodalmát, történetét, közgazdaságát, társadalmi és természeti viszonyait teszik kutatásuk tárgyává, nemzeti intézmények azért is, mert munkálkodásukban egy-egy nemzet tudományos törekvéseit juttatják kifejezésre s annak lobogója alatt lépnek ki a világ tudományos versenyterére” – írta Eötvös Loránd fizikus, az MTA egykori elnöke 1899-ben A tudományos akadémiák létjogáról című cikkében.
A humán tudományok hozzájárulása ma is alapvető fontosságú az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.
A 2025-ben kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia a kutatás mellett olyan feladatokat is ellát, amelyekkel hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációi is megismerhessék hazánk történelmét, irodalmát, hagyományait – gazdagítja a magyarság múltjáról szóló ismereteinket, ápolja a magyar nyelvet, és őrzi a magyar kulturális örökséget.
Pénzben nem kifejezhető, mégis hatalmas értéket jelent a nemzet múltjának ismerete és tisztelete, valamint e közösség szellemi örökségének ápolása. Mindehhez az alapot a történettudomány, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a régészet, a néprajz és más humán tudományok eredményei adják. Az Akadémia alapítása, 1825 óta őrzi a magyar nyelvet, a magyar kulturális örökséget, és a nemzet tanácsadójaként segíti a kormány és az Országgyűlés munkáját.
Magyarország Nemzeti Atlasza. 2018. szeptember 27-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem hazánk, a Kárpát-medence egészének bemutatására is törekszik. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz. Az ajándékként felajánlott háromezer kötet az EMMI közreműködésével jutott el a hazai és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőfokú oktatási intézményekhez.
A magyar történettudomány egyik legjelentősebb adósságát pótolta a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 16–19. századi históriájának forrásokra építő, szisztematikus feltárásával az MTA „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport.
Székelyföld története – A háromkötetes nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült; közérthető stílusával a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönséget szándékozik megszólítani. A munka egyik társkiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye.
A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen járult hozzá, hogy 2012 elején az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban az intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a Magyar Őstörténeti Témacsoport(MŐT). Kutatói állandó résztvevői a hazai és külföldi tudományos tanácskozásnak, és számtalan kiadvánnyal járultak hozzá a magyarság őstörténetének pontosabb megismeréséhez.
A magyar nyelv nagyszótára – Eddig hét kötete jelent meg. Az online változat ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.
Bartók Archívum – Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében létrehozott Bartók Archívumnak kettős funkciója van: egyrészt központi Bartók-gyűjtemény, a primer forrásoktól a szekunder irodalomig terjedő gyűjtőkörrel, másrészt kutatóintézet, a Bartók Béla (1881–1945) életrajz- és életműkutatások nemzetközi centruma.
Néprajztudományi adattár – Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete több százezer egyedi dokumentumot – fotót, kéziratot, hang- és videófelvételt – őriz. Az intézet munkatársai által az elmúlt több mint fél évszázadban végzett gyűjtések anyagai mostantól fokozatosan az online térben is kutathatóvá válnak. Az online adatbázis feltöltését a legnagyobb érdeklődésre számot tartó fotó- és diatár anyagaival kezdték. Elsőként Manga Jánosnak az 1930-as és 1940-es években a Felvidéken és Kárpátalján készült felvételeit tették elérhetővé.
