MADE IN ASIA

Százéves a Hopp Múzeum

MADE IN ASIA

Százéves a Hopp Múzeum

2019. május 30. – 2020. június 30.

A centenáriumi évébe lépett múzeum százötven éves gyűjteményének legjavát mutatják be egy éven keresztül látogatható, Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című új kiállításukban.

A május végén nyíló tárlat sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.

Jelen kiállítás – az időszaki cserékkel együtt – több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a különböző korszakok, lehetőségek és gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait. A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál negyedéves cseréket iktattak be.

Egyúttal megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a huszadik századi magyar (és világ)történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzák a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét – egyedi lehetőséget teremtve a látogatónak, hogy a huszadik század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhassa újra.

Külön érdekesség, hogy a nagyközönség előtt rendszerint csak egy-egy kultúra kiemelésével, időszaki kiállításokon megmutatkozó Hopp Múzeum most a Made in Asia kiállításban minden gyűjteményét felvonultathatja (a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti gyűjteményt) – hogy így, kiemelkedőbb műtárgyainkból válogatva, „mini állandó kiállítással” kedveskedhessenek a látogatóknak.

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó optikus, a Fulnekről származó, magát büszkén magyarnak valló Hopp Ferenc 1919-ben a magyar államra hagyományozta 4000 darabos műgyűjteményét, valamint Andrássy úti villáját, hogy az a későbbiekben az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését.

A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai (Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtése), továbbá jelentős műgyűjtők (Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó, Ágai Béla stb.) szerzeményei is bekerültek. A gyűjtemény hozzáértő rendszerezése és osztályozása, a szakszerű muzeológiai munka és az igazgatók külföldi kapcsolatai is nagyban hozzájárultak, hogy a múzeum 30 000 darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításunkon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura.

Kurátorok: Dr. Fajcsák Györgyi, Hársvölgyi Virág

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum