Országos Széchényi Könyvtár

2019. március 3. 17:37 |

Kiállítások, események

Kiállítások

Ezerszer Júlia – Arcok és kérdőjelek

2018. november 20. – 2019. március 9.

http://www.oszk.hu/kiallitasok/ezerszer-julia-arcok-es-kerdojelek

Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt.

A nemzeti könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz kapcsolódó tárlat pedig a Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amihez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul. A kiállítás célja egyrészt, hogy bemutassa: miként definiálták saját korában és később szépírók és irodalomtörténészek az írónőt, költőnőt, leányt, asszonyt és anyát; másfelől hogy új kérdéseket, megközelítéseket vessen fel.

„Óriások közt is nagy és dicső légyen”

2018. november 28. – 2019. március 13.

http://www.oszk.hu/kiallitasok/kamarakiallitas-kacsoh-pongrac-hagyatekabol

Kacsoh Pongrác (1873–1923) pályáját felidéző kiállítás nyílt a zeneszerző születésének 145. évfordulója alkalmából a Zeneműtárban. Az életmű keresztmetszetét nyújtó tárlaton a nagyközönség első ízben tekintheti meg a zenei gyűjteményben őrzött gazdag szerzői hagyaték számos, eddig ismeretlen dokumentumát, közte Kacsoh néhány matematikai és zenei tárgyú írását. A János vitéz népszerű komponistájának zeneművészi, zeneírói és zenepedagógiai munkásságát bemutató vitrinekben néhány személyes vonatkozású különlegesség is helyet kapott: így az a toll is, melyet a szájhagyomány szerint a zeneszerző egykor a János vitéz megírásakor használt.

Könyv – Olvasmány – Gyűjtemény

2018. október 29. – 2018. február 4.

http://www.oszk.hu/kiallitasok/konyv-olvasmany-gyujtemeny-kamarakiallitas

A könyv hódító útját a Könyv - Olvasmány – Gyűjtemény tengelyen idézi fel a Könyvtártudományi Szakkönyvtár tárlata. A kiállítás katalógusok, bibliográfiák és főként ezek képi világa segítségével helyezi fókuszba a könyvet, mint produktumot. A bemutatott dokumentumegyüttes tartalma szerint főként európai történeti szakirodalom.

Az első világháború térképeken: Határviták

2018. szeptember 11. – 2019. április 27.

http://www.oszk.hu/kiallitasok/az-elso-vilaghaboru-terkepeken-hatarvitak

Térképeken, korabeli plakátokon, képeslapokon és fényképeken elevenednek meg az I. világháború határvitái a térképtárban. A kamarakiállításon az 1909 és 1919 között készült térképeket állítjuk ki, amelyeknek különlegessége abban áll, hogy az átmeneti állapotokat mutatják meg a végleges határok kialakítását megelőzően. Ezek a térképek azért is érdekesek, mert több térképszerkesztő részt vett a háborút lezáró későbbi béketárgyaláson is. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határait is kartográfus segítségével alakították ki, de a tárlaton olyan térkép is megtekinthető, amely az önálló Lengyelországot ábrázolja 1916-ban, holott az ekkor még nem volt egységes ország. Az első világégés térképeiről szóló kiállításon párhuzamosan szemléltetjük a különböző álláspontokat, a konfliktusban álló területeket pedig egymás mellett igyekszünk bemutatni. A tárlatban a Plakát- és Kisnyomtatványtár, valamint a Fényképtár anyagát is megtekinthetik látogatóink.

Jottányit se 48-ból! Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete

2018. március 5. – 2019. március 9.

http://www.oszk.hu/kiallitasok/jottanyit-se-48-bol

Mit jelent a nemzeti emlékezetben 1848–1849? A szabadságot, a forradalmi lelkületet, eszünkbe juttatja azokat, akik életüket áldozták a hazáért. A „Haza és haladás” szellemében a polgári átalakulás a 48-as törekvések másik jelmondata, mely az áprilisi törvények elfogadásával valósult meg. Erre utal a kiállítás címéül választott jelmondat: Jottányit se 48-ból!, mely a kiegyezés korában a pártjelszó szerepét is betöltötte.

A plakát- és kisnyomtatványtár dokumentumai közül kiemelkedő szerepet kap az 1848–49-es gyűjtemény, mely közel 1600 korabeli szöveges dokumentumot, főleg szöveges plakátot, röplapot, röpiratot tartalmaz, ezek nagyalakúak, ketted-, negyed- és nyolcadrétűek. A magyar mellett sok a német és kisebb számban az olasz, szlovák nyelvű irat.

A forradalom és szabadságharc jeles alakjainak, meghatározó eseményeinek bemutatása mellett választ kaphatunk arra, hogyan juthattak át a felkelők március 15-én Pestről Budára, amikor még nem épült fel a Lánchíd? Megtudhatjuk, mikor és mely épületben ült össze az első népképviseleti országgyűlés, és mi volt ennek a szertartásrendje? Képet kaphatunk a megalakuló nemzetőrség öltözeti szabályairól, a magyar nemzeti honvédség rendszabályairól, a törvényhozás útvesztőiről, a magyar kormány és az OHB dilemmáiról. Olyan ritkábban emlegetett dokumentumok is felszínre kerülnek, mint a Steckbrief zur Verfolgung des der Hölle entsprungenen Baron J. Jelachich. Signalement des Flüchtlings Baron J. Jellachich (A Pokolból jövő Jelasics körözőlevele. A szökevény báró Jellasics személyleírása).

Vörös Csillagok – A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revük

2019. március 19. – 2019. július 15.

Melyik színésznő volt színpadon kívül az ÁVH ügynöke? Mi lett a sorsa a pesti szórakoztatóipar háború előtti sztárjainak, szerzőinek? Mely máig ismert művészek karrierjét törte ketté vagy indította el a kommunista rendszerváltás?

Az 1949-től zajló revükísérletek célja az volt, hogy a két világháború közt népszerű showműsorokat kormánypropagandával feldúsítva a szocialista embertípus kinevelésének eszközévé tegyék. Kérdésessé vált, a korábban erotikus produkciókat (melyekben a korszak sztárjai, a Latabárok, Kazal, Honthy, Alfonzó szerepeltek) sikerül-e elfogadhatóvá tenni az államszocialista kultúrairányítás számára. A nemzeti könyvtárban és magángyűjteményekben őrzött fényképek és dokumentumok segítségével a kamarakiállítás az ötvenes évek elfelejteni kívánt szórakoztató műsorait és azok ma is ismert szereplőit idézi meg.

Események

Könyvbemutató: OSZK 215 – Tanulmányok egy évforduló tiszteletére

2019. március 7. 16 óra

http://www.oszk.hu/rendezvenyek/oszk-215-konyvbemutato

A Bibliotheca Scientiae & Artis sorozat 11. köteteként megjelenő kiadványban három fejezetbe rendezve olvashatók a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferencről, családjáról, környezetéről, az alapkönyvtárról és a több mint két évszázada folyamatosan gyarapodó gyűjteményről szóló munkák.

A kötetet Szilágyi Márton irodalomtörténész mutatja be, a sorozatról Buda Attila irodalomtörténész és Boka László sorozatszerkesztő, az OSZK Kiadó vezetője beszél.

Gondolatok a Buddháról és egy világvallás megszületéséről

2019. március 13. 17 óra

http://www.oszk.hu/rendezvenyek/gondolatok-buddharol-es-egy-vilagvallas-megszuleteserol

Wojtilla Gyula ókortörténész, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusának előadásával folytatódik az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évada. Az ókori India történetéről szóló standard kézikönyvek szerint a Buddha a Kr.e. VI. század közepe táján születetett és az V. század második évtizede körül halt meg. Az utóbbi három évtizedben ezt számos kiváló buddhizmus-kutató megkérdőjelezte. Az előadó a buddhizmus indiai eredetének kutatását és új dilemmáit mutatja be előadásában.

KönyvTÁRlat ‒ Emlékfolyamok

Duna, Dráva – Vajdaság-képek

2019. március 28. 17 óra

Az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat című rendezvénysorozatának nyolcadik évada Emlékfolyamok címmel a magyar kultúra és irodalom főbb régióinak irodalmát mutatja be egy-egy kortárs alkotó életművén, alkotásain keresztül. Március 28-i rendezvényünk, amelynek alcíme Duna, Dráva – Vajdaság-képek, vendégei Tolnai Ottó, Kossuth-díjas író, költő és Ladik Katalin költő lesznek.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Országos Széchényi Könyvtár 2019. március 3. 17:37 \| Kiállítások, események Kiállítások Ezerszer Júlia – Arcok és kérdőjelek 2018. november 20. – 2019. március 9. http://www.oszk.hu/kiallitasok/ezerszer-julia-arcok-es-kerdojelek Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt. A nemzeti könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz kapcsolódó tárlat pedig a Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amihez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul. A kiállítás célja egyrészt, hogy bemutassa: miként definiálták saját korában és később szépírók és irodalomtörténészek az írónőt, költőnőt, leányt, asszonyt és anyát; másfelől hogy új kérdéseket, megközelítéseket vessen fel. „Óriások közt is nagy és dicső légyen” 2018. november 28. – 2019. március 13. http://www.oszk.hu/kiallitasok/kamarakiallitas-kacsoh-pongrac-hagyatekabol Kacsoh Pongrác (1873–1923) pályáját felidéző kiállítás nyílt a zeneszerző születésének 145. évfordulója alkalmából a Zeneműtárban. Az életmű keresztmetszetét nyújtó tárlaton a nagyközönség első ízben tekintheti meg a zenei gyűjteményben őrzött gazdag szerzői hagyaték számos, eddig ismeretlen dokumentumát, közte Kacsoh néhány matematikai és zenei tárgyú írását. A János vitéz népszerű komponistájának zeneművészi, zeneírói és zenepedagógiai munkásságát bemutató vitrinekben néhány személyes vonatkozású különlegesség is helyet kapott: így az a toll is, melyet a szájhagyomány szerint a zeneszerző egykor a János vitéz megírásakor használt. Könyv – Olvasmány – Gyűjtemény 2018. október 29. – 2018. február 4. http://www.oszk.hu/kiallitasok/konyv-olvasmany-gyujtemeny-kamarakiallitas A könyv hódító útját a Könyv - Olvasmány – Gyűjtemény tengelyen idézi fel a Könyvtártudományi Szakkönyvtár tárlata. A kiállítás katalógusok, bibliográfiák és főként ezek képi világa segítségével helyezi fókuszba a könyvet, mint produktumot. A bemutatott dokumentumegyüttes tartalma szerint főként európai történeti szakirodalom. Az első világháború térképeken: Határviták 2018. szeptember 11. – 2019. április 27. http://www.oszk.hu/kiallitasok/az-elso-vilaghaboru-terkepeken-hatarvitak Térképeken, korabeli plakátokon, képeslapokon és fényképeken elevenednek meg az I. világháború határvitái a térképtárban. A kamarakiállításon az 1909 és 1919 között készült térképeket állítjuk ki, amelyeknek különlegessége abban áll, hogy az átmeneti állapotokat mutatják meg a végleges határok kialakítását megelőzően. Ezek a térképek azért is érdekesek, mert több térképszerkesztő részt vett a háborút lezáró későbbi béketárgyaláson is. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határait is kartográfus segítségével alakították ki, de a tárlaton olyan térkép is megtekinthető, amely az önálló Lengyelországot ábrázolja 1916-ban, holott az ekkor még nem volt egységes ország. Az első világégés térképeiről szóló kiállításon párhuzamosan szemléltetjük a különböző álláspontokat, a konfliktusban álló területeket pedig egymás mellett igyekszünk bemutatni. A tárlatban a Plakát- és Kisnyomtatványtár, valamint a Fényképtár anyagát is megtekinthetik látogatóink. Jottányit se 48-ból! Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezete 2018. március 5. – 2019. március 9. http://www.oszk.hu/kiallitasok/jottanyit-se-48-bol Mit jelent a nemzeti emlékezetben 1848–1849? A szabadságot, a forradalmi lelkületet, eszünkbe juttatja azokat, akik életüket áldozták a hazáért. A „Haza és haladás” szellemében a polgári átalakulás a 48-as törekvések másik jelmondata, mely az áprilisi törvények elfogadásával valósult meg. Erre utal a kiállítás címéül választott jelmondat: Jottányit se 48-ból!, mely a kiegyezés korában a pártjelszó szerepét is betöltötte. A plakát- és kisnyomtatványtár dokumentumai közül kiemelkedő szerepet kap az 1848–49-es gyűjtemény, mely közel 1600 korabeli szöveges dokumentumot, főleg szöveges plakátot, röplapot, röpiratot tartalmaz, ezek nagyalakúak, ketted-, negyed- és nyolcadrétűek. A magyar mellett sok a német és kisebb számban az olasz, szlovák nyelvű irat. A forradalom és szabadságharc jeles alakjainak, meghatározó eseményeinek bemutatása mellett választ kaphatunk arra, hogyan juthattak át a felkelők március 15-én Pestről Budára, amikor még nem épült fel a Lánchíd? Megtudhatjuk, mikor és mely épületben ült össze az első népképviseleti országgyűlés, és mi volt ennek a szertartásrendje? Képet kaphatunk a megalakuló nemzetőrség öltözeti szabályairól, a magyar nemzeti honvédség rendszabályairól, a törvényhozás útvesztőiről, a magyar kormány és az OHB dilemmáiról. Olyan ritkábban emlegetett dokumentumok is felszínre kerülnek, mint a Steckbrief zur Verfolgung des der Hölle entsprungenen Baron J. Jelachich. Signalement des Flüchtlings Baron J. Jellachich (A Pokolból jövő Jelasics körözőlevele. A szökevény báró Jellasics személyleírása). Vörös Csillagok – A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revük 2019. március 19. – 2019. július 15. Melyik színésznő volt színpadon kívül az ÁVH ügynöke? Mi lett a sorsa a pesti szórakoztatóipar háború előtti sztárjainak, szerzőinek? Mely máig ismert művészek karrierjét törte ketté vagy indította el a kommunista rendszerváltás? Az 1949-től zajló revükísérletek célja az volt, hogy a két világháború közt népszerű showműsorokat kormánypropagandával feldúsítva a szocialista embertípus kinevelésének eszközévé tegyék. Kérdésessé vált, a korábban erotikus produkciókat (melyekben a korszak sztárjai, a Latabárok, Kazal, Honthy, Alfonzó szerepeltek) sikerül-e elfogadhatóvá tenni az államszocialista kultúrairányítás számára. A nemzeti könyvtárban és magángyűjteményekben őrzött fényképek és dokumentumok segítségével a kamarakiállítás az ötvenes évek elfelejteni kívánt szórakoztató műsorait és azok ma is ismert szereplőit idézi meg. Események Könyvbemutató: OSZK 215 – Tanulmányok egy évforduló tiszteletére 2019. március 7. 16 óra http://www.oszk.hu/rendezvenyek/oszk-215-konyvbemutato A Bibliotheca Scientiae & Artis sorozat 11. köteteként megjelenő kiadványban három fejezetbe rendezve olvashatók a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferencről, családjáról, környezetéről, az alapkönyvtárról és a több mint két évszázada folyamatosan gyarapodó gyűjteményről szóló munkák. A kötetet Szilágyi Márton irodalomtörténész mutatja be, a sorozatról Buda Attila irodalomtörténész és Boka László sorozatszerkesztő, az OSZK Kiadó vezetője beszél. Gondolatok a Buddháról és egy világvallás megszületéséről 2019. március 13. 17 óra http://www.oszk.hu/rendezvenyek/gondolatok-buddharol-es-egy-vilagvallas-megszuleteserol Wojtilla Gyula ókortörténész, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusának előadásával folytatódik az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évada. Az ókori India történetéről szóló standard kézikönyvek szerint a Buddha a Kr.e. VI. század közepe táján születetett és az V. század második évtizede körül halt meg. Az utóbbi három évtizedben ezt számos kiváló buddhizmus-kutató megkérdőjelezte. Az előadó a buddhizmus indiai eredetének kutatását és új dilemmáit mutatja be előadásában. KönyvTÁRlat ‒ Emlékfolyamok Duna, Dráva – Vajdaság-képek 2019. március 28. 17 óra Az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat című rendezvénysorozatának nyolcadik évada Emlékfolyamok címmel a magyar kultúra és irodalom főbb régióinak irodalmát mutatja be egy-egy kortárs alkotó életművén, alkotásain keresztül. Március 28-i rendezvényünk, amelynek alcíme Duna, Dráva – Vajdaság-képek, vendégei Tolnai Ottó, Kossuth-díjas író, költő és Ladik Katalin költő lesznek.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a