A Szent Korona hazatér

2018. december 28. 16:24 |

A Magyar Tudományos Akadémia új kötete

Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?

Hiánypótló kötettel állt elő a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja: A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című kötetben – a legfrissebb kutatások alapján – a szerzők bemutatják a korona eddig ismert tizenegy hazatérését (1205, 1242, 1305, 1463, 1608, 1664, 1687, 1712, 1790, 1853 és 1978).

A Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport feltáró munkája keretében és a kutatócsoport vezetőjének szerkesztésében megjelent, 636 oldal terjedelmű tanulmánykötettel az akadémiai kutatócsoport a magyar tudományosság egyik nagy adósságát pótolta, hiszen a Szent Korona államiságunk és történelmünk legfontosabb szimbóluma, különleges eszmeiségű nemzeti ereklyénk, külföldi tartózkodásait ez ideig mégsem tárta fel szisztematikusan a hazai történetírás és koronakutatás.

Az elmúlt esztendők legújabb vizsgálatai alapján a kötet szerzői (köztük az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai: Skorka Renáta, Pálosfalvi Tamás, Soós István és Zsoldos Attila) koronánk összes – 1205 és 1978 közötti – külföldi útját mutatják be. Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?

Ezekre az izgalmas kérdésekre nemcsak új kutatások, hanem közel kétszáz illusztráció és színes térkép segítségével kaphat sokrétű választ az olvasó. E kiadvány minden magyar állampolgár figyelmébe ajánlható, aki érdeklődik a Szent Korona történetének újdonságai és páratlan kalandjai, valamint Magyarország és Közép-Európa históriája iránt.

A reprezentatív, 636 oldalas kötetből kiderül, hogy első alkalommal 1205-ben hagyta el a Szent Korona a Magyar Királyság területét. Az 1205 és a legutóbbi hazatérés, vagyis 1978 között eltelt több mint 770 év alatt a korona 135 éven át volt külföldön. Ez az eltelt idő mintegy egyhatodát jelenti, ami Pálffy Géza értékelése szerint igen tekintélyes időtartam. A történész megállapítja: ez is jól mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága, mennyire meghatározó legitimációs szerepe volt, hiszen a tizenegy alkalomból hétszer királykoronázásra tért haza; ám egyúttal azt is jelzi, hogy e kiemelkedő szerep miatt gyakran használták politikai aduként is.

Összegezve a friss vizsgálatokat: a Szent Korona összesen tizenegy alkalommal volt külföldön, majd került újra meg újra haza:

1205. április–május: Bécs
1241. szeptember – 1242. március: Dalmácia (Spalato, Trau)
1304. szeptember – 1305. november: Prága, majd Brünn és Ausztria
1440. november – 1463. július: Bécsújhely, illetve Graz
1551. szeptember – 1608. november: Bécs, majd Prága
1663. szeptember – 1664. december: Bécs
1683. július – 1687. szeptember: Bécs, majd Linz és Passau, utána újra Bécs
1703. december – 1712. április: Bécs
1784. április – 1790. február: Bécs
1853. szeptember: Bécs
1945. március – 1978. január: Ausztria, Németország, USA

Mindezekhez hozzáadódik még két ideiglenes (azaz csupán rövid idejű, egy-egy hetes) hazatérés: 1563 szeptemberében és 1572 szeptemberében mindkét alkalommal Bécsből érkezett Pozsonyba egy-egy királykoronázásra, majd onnan vitték vissza a császárvárosba, valamint a belföldi nagyobb menekítések sora: 1307–1310, 1620–1622, 1645–1646, 1805–1806 és 1809, valamint 1848–1849. (Ezek még ismeretlen részleteinek feltárását a jövőben tervezik a kutatók.)

A Szent Korona történetéről eddig nem jelent meg egyetlen olyan kiadvány sem, amely mind a tizenegy hazatérést ismertette volna, pedig 1613-tól 2018-ig már több tucatnyi könyv született legfontosabb koronázási jelvényünkről. Ám a nemzeti ereklyénk őrzésének históriáját és kalandjait összegző kronológiák között sem volt egyetlen olyan sem, amely minden külföldi távollétről tudna, miközben adataik gyakran eltérnek egymástól, vagy csupán említésszerűen tudnak a korona külföldre viteléről, majd hazahozataláról. Az 1664. decemberi, Bécsből való visszatérést például szinte teljesen elfeledte a koronakutatás, még a 2018 tavaszán megjelent új koronatörténet sem ismeri.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

A Szent Korona hazatér 2018. december 28. 16:24 \| A Magyar Tudományos Akadémia új kötete Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját? Hiánypótló kötettel állt elő a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja: A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978) című kötetben – a legfrissebb kutatások alapján – a szerzők bemutatják a korona eddig ismert tizenegy hazatérését (1205, 1242, 1305, 1463, 1608, 1664, 1687, 1712, 1790, 1853 és 1978). A Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport feltáró munkája keretében és a kutatócsoport vezetőjének szerkesztésében megjelent, 636 oldal terjedelmű tanulmánykötettel az akadémiai kutatócsoport a magyar tudományosság egyik nagy adósságát pótolta, hiszen a Szent Korona államiságunk és történelmünk legfontosabb szimbóluma, különleges eszmeiségű nemzeti ereklyénk, külföldi tartózkodásait ez ideig mégsem tárta fel szisztematikusan a hazai történetírás és koronakutatás. Az elmúlt esztendők legújabb vizsgálatai alapján a kötet szerzői (köztük az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai: Skorka Renáta, Pálosfalvi Tamás, Soós István és Zsoldos Attila) koronánk összes – 1205 és 1978 közötti – külföldi útját mutatják be. Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját? Ezekre az izgalmas kérdésekre nemcsak új kutatások, hanem közel kétszáz illusztráció és színes térkép segítségével kaphat sokrétű választ az olvasó. E kiadvány minden magyar állampolgár figyelmébe ajánlható, aki érdeklődik a Szent Korona történetének újdonságai és páratlan kalandjai, valamint Magyarország és Közép-Európa históriája iránt. A reprezentatív, 636 oldalas kötetből kiderül, hogy első alkalommal 1205-ben hagyta el a Szent Korona a Magyar Királyság területét. Az 1205 és a legutóbbi hazatérés, vagyis 1978 között eltelt több mint 770 év alatt a korona 135 éven át volt külföldön. Ez az eltelt idő mintegy egyhatodát jelenti, ami Pálffy Géza értékelése szerint igen tekintélyes időtartam. A történész megállapítja: ez is jól mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága, mennyire meghatározó legitimációs szerepe volt, hiszen a tizenegy alkalomból hétszer királykoronázásra tért haza; ám egyúttal azt is jelzi, hogy e kiemelkedő szerep miatt gyakran használták politikai aduként is. Összegezve a friss vizsgálatokat: a Szent Korona összesen tizenegy alkalommal volt külföldön, majd került újra meg újra haza: 1205. április–május: Bécs 1241. szeptember – 1242. március: Dalmácia (Spalato, Trau) 1304. szeptember – 1305. november: Prága, majd Brünn és Ausztria 1440. november – 1463. július: Bécsújhely, illetve Graz 1551. szeptember – 1608. november: Bécs, majd Prága 1663. szeptember – 1664. december: Bécs 1683. július – 1687. szeptember: Bécs, majd Linz és Passau, utána újra Bécs 1703. december – 1712. április: Bécs 1784. április – 1790. február: Bécs 1853. szeptember: Bécs 1945. március – 1978. január: Ausztria, Németország, USA Mindezekhez hozzáadódik még két ideiglenes (azaz csupán rövid idejű, egy-egy hetes) hazatérés: 1563 szeptemberében és 1572 szeptemberében mindkét alkalommal Bécsből érkezett Pozsonyba egy-egy királykoronázásra, majd onnan vitték vissza a császárvárosba, valamint a belföldi nagyobb menekítések sora: 1307–1310, 1620–1622, 1645–1646, 1805–1806 és 1809, valamint 1848–1849. (Ezek még ismeretlen részleteinek feltárását a jövőben tervezik a kutatók.) A Szent Korona történetéről eddig nem jelent meg egyetlen olyan kiadvány sem, amely mind a tizenegy hazatérést ismertette volna, pedig 1613-tól 2018-ig már több tucatnyi könyv született legfontosabb koronázási jelvényünkről. Ám a nemzeti ereklyénk őrzésének históriáját és kalandjait összegző kronológiák között sem volt egyetlen olyan sem, amely minden külföldi távollétről tudna, miközben adataik gyakran eltérnek egymástól, vagy csupán említésszerűen tudnak a korona külföldre viteléről, majd hazahozataláról. Az 1664. decemberi, Bécsből való visszatérést például szinte teljesen elfeledte a koronakutatás, még a 2018 tavaszán megjelent új koronatörténet sem ismeri.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a