Tudomány Mátyás király udvarában

„Szinte közhely, hogy Mátyás kora egyik legműveltebb uralkodója volt, kortársai dicsőítették kivételes tudását, kiemelték érdeklődését. Mégis okoz némi meglepetést még a korszak iránt érdeklődő, de azt nem elmélyülten ismerő számára, hogy ez a kapcsolat milyen mélységű volt. Német és itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók adták egymásnak a kilincset az udvarban. A Magyar Királyság felkerült a tudomány korabeli világtérképére” – mondta köszöntőjében Lovász László, az Akadémia elnöke a „Csillagok, csillagképek – tudomány Mátyás király udvarában” című kiállítás ünnepélyes megnyitóján.

Lovász László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az itáliai történetírót, Antonio Bonfinit idézve emlékeztetett rá, hogy Mátyás király „mindenfelé felkutatta, idehozta valamennyi tudomány kiváló szakembereit”. „Ma sem nagyon kívánhatunk mást, mint hogy a legkiválóbb tudósok itthon maradjanak, a külföldi kutatók közül pedig ugyancsak a kiválóak Magyarországra jöjjenek” – mondta Lovász László.

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója Mátyás tudatosságát emelte ki. Mint mondta, ez a határozottság nemcsak a politikában volt érzékelhető, hanem az uralkodónak a tudományhoz való viszonyában is.

Monok István Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A főigazgató elmondta: a kiállított korabeli művek magyar és külföldi közgyűjteményekből kerültek a Galéria a kiállítás ünnepi megnyitóján készült fotókbólvitrinekbe. Kiemelte közülük az MTA Könyvtár és Információs Központ által őrzött egyetlen reneszánsz kódexet, Ludovicus Carbo Mátyás királynak ajánlott és róla szóló fiktív dialógusát. A mű egyike a híres Bibliotheca Corviniana máig fennmaradt 216 kötetének. A kódexet gróf Teleki József, az MTA első elnöke, az Akadémiai Könyvtár megalapítója vásárolta meg, és ajándékozta a könyvtárnak.

A Carbo-corvina – az ajánlás kezdete Forrás: csillagok.konyvtar.mta.hu

Ugyancsak látható Mátyás korának egyik legjelentősebb historiográfiai munkája, Thuróczy János 1488-ban két kiadásban is napvilágot látott Chronica Hungarorumja (A magyarok krónikája). A kiállításon ezek közül a Brünnben (Brno) kiadott példány látható.

A tárlatban hangsúlyosan jelennek meg a 15. század második felének csillagászati művei, közöttük olyan tudósok munkái, mint például a kor egyik legnagyobb matematikusának és csillagászának számító Johannes Regiomontanusé, aki 1467-ben érkezett Magyarországra. Budán fejezte be a Mátyás királynak ajánlott Tabula primi mobilis című művét, amely a bolygók pozíciójával összefüggő szögfüggvénytáblázatok sorozata. A kiállítási tárlókban több hozzá kapcsolódó dokumentum is látható.