A mesebeli Mátraderecske
Már a római fürdőkultura is ismerte a módszert. Látogatás a Mofetta Szén-dioxid Fürdő és Rekreációs Központban.
A kilencvenes évek első felére kiderült, hogy Mátraderecskén nem csak a pincéket árasztotta el a radonnal keveredett szén-dioxid, hanem megbújt a szobák falának repedéseiben, beférkőzött a parketta alá, és mindenhova, ami lent volt. Ez viszont már komoly kockázattal járt, az emberek télvíz idején csak nyitott ablaknál mertek aludni, tehát sürgősen lépni kellett. Szerencse volt , hogy a feltörő radon híre eljutott a világhírű tudóshoz, Teller Edéhez, aki 1994-ben ezért Mátraderecskére utazott. Az ő irányításával gázmentesítették a házakat, lehetővé téve ezzel az ott lakók nyugodt, kockázatmentes alvását. A nagy tudós látogatását a helyi múzeumban fényképek őrzik, a parkban pedig egy általa ültetett fa.
A kezelés abban bizonyos amfiteátrumszerűen kiképzett létesítményben zajlik, ahol a körben elhelyezett padokon ülve vállmagasságtól már „kilóg” az ember, vagyis szabadon lélegezhet. Lehajolni viszont nem szabad, hiszen ott már a láthatatlan szén-dioxid tölti ki a teret. A biztonságot viszont sok minden garantálja. Az „amfiteátrum” közepén lévő kis asztalkából egy vastag csövön szívják el a fölösleges gázt, de oldalt a falon is van több túlfolyó. Viszont mindig akadhat olyan valaki, aki leejt valamit, vagy éppen a cipőjét akarja levenni, de a feledékenyek számára minden egyes üléshez biztonsági övet szereltek, vagyis képtelenség így lehajolni. És persze ott vannak a vigyázó szemek is, mint a legfontosabb biztonsági „berendezések”. Természetesen az egész épület területén gázjelzők is működnek, de ezek hangja csak a próbariasztáskor hallható. Mátraderecske levegője önmagában is jó hatással van a vendégekre. Zám Ferenc polgármester mégis arról beszél, kevesebb az ide látogató, mint az általuk nyújtott szolgáltatás alapján várható lenne. Igaz, sokat ártott a falunak a gazdasági válság, hiszen ennek hatására állt le egy jelentős szálloda-beruházás, nem sokkal az átadás előtt. Így az 1994-ben elkészült és 1995-ben átadott Mofetta Szén-dioxid Fürdő és Rekreációs Központ gyógyulni vágyó vendégei elsősorban a környék falvaiból kerülnek ki, hiszen szálloda híján messzebbről nemigen vállalják a kezelésekre való naponkénti eljárást. Mivel Mátraderecske korábban (sem) volt turisztikai célpont, nem alakult ki az egyes házaknál történő vendéglátás kultúrája, bár az utóbbi időben e téren is van elmozdulás. Pedig érdemes lenne a vendéglátásba beruházni, hiszen a kutatások során kiderült, hogy Magyarországon csak itt feltörő szén-dioxidnak gyakorlatilag korlátlan utánpótlása van. A Bridge Tours ügyvezetője, Baumann Irén is Mátraderecske és az ottani gyógyulási lehetőségek népszerűsítésén fáradozik.
De miért is érdemes foglalkozni – az érdekességén túl – a mofetta-jelenséggel, vagyis a magas szén-dioxid tartalmú, viszonylag alacsony hőfokú vulkáni kigőzölgéssel? Már a római fürdőkultúra is ismerte ezt a speciális fürdőzési módot, amelynek során a kezelésben résztvevők abban a bizonyos amfiteátrumszerű, talán egy jakuzzihoz is hasonlítható mélyedésben, felöltözve, ülve fürdőznek 20 - 25 percig, a kúra pedig 10-15 alkalmat jelent. Ennek során a gáz a bőrön át bejut a szövetekbe, ahol értágító hatást fejt ki. Kedvezően hat a szívműködésre, csökkenti a vérnyomást, hozzájárul a méreganyagok kiürítéséhez. A radon fokozza a sejtek anyagcseréjét, az immunrendszer működését. Jó eredményre számíthatnak az érszűkülettel és reumás bántalmakkal érkezők is, csakúgy, mint azok, akik a cukorbetegséghez társuló érszövődményekre keresnek gyógyulást. És korántsem teljes a felsorolás! Az 1999-ben gyógygázzá minősített szén-dioxid a bőrön keresztül kerül a vérbe és ott nyomban elkezdi letakarítani az erek falát az oda nem való anyagoktól, ezért a koleszterin-szintre is jótékony hatást gyakorol. A szigorú orvosi ellenőrzés mellett folyó kezelésekhez speciális eszközök is rendelkezésre állnak, elsősorban a mozgásszervi betegségekkel élők számára.
