Nemzeti Filharmonikusok koncert
Schönberg, Sztravinszkij, Debussy, Saint-Saens művei csendülnek fel.
A Nemzeti Filharmonikusok következő koncertje május 13-án lesz a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
A hamarosan fennállásának 25.évfordulóját ünneplő Nemzeti Énekkar különleges, ritkán hallható műsorral lepi meg a közönséget.
Antal Mátyás:„Schönberg: Előjáték a Genezishez és Stravinsky:Babel c. műve egy, hét különböző szerző által megrendelésre komponált - A Genezis története című -ciklus kezdő, ill. befejező tételei, melyhez saját elképzelésem szerint mintegy A-B-A formát kialakítva, markáns ellenpontként hozzátettem Schönberg: Egy varsói túlélő c. kantátáját. A műveket a narrátor alkalmazása is összeköti.
A műsor kerete két francia mester népszerű műve. Debussy: Nocturnes című háromtételes darabjával indul a koncert, végül Saint-Saens: 3., úgynevezett orgonaszimfóniája igazi Mű-Pa csemege lesz, hiszen a mű lenyűgözően él a monumentális zenekari hangzás és a hatalmas orgona akusztikai kombinációinak lehetőségeivel.”"
Debussy: Nocturnes /Felhők, Ünnepek, Szirének/
Schönberg: Előjáték a Genezishez, op.44
Sztravinszkij: Bábel (1944)
Schönberg: Egy varsói túlélő, op.46
Saint-Saéns: 3., c-moll „Orgona” szimfónia op.78
Közreműködik: a Nemzeti Énekkar
(karigazgató: Antal Mátyás)
Hirtling István-narrátor
Virágh András-orgona
Vezényel: Antal Mátyás
Schönberg: Előjáték a Genezishez
Schönberg utolsó és alig-alig ismert zenekari kompozíciójának bizarr előtörténete van. Nat Shilkret, a Hollywoodban élő zeneműkiadó, zeneszerző ötlete volt, hogy szvitet komponáltat a kor jelentős, ekkor (1944) épp Amerikában élő zeneszerzőivel. A téma a Teremtés könyvének egy-egy fejezete. Az Előjátékot Arnold Schönberg, a Teremtést Shilkret, a Bűnbeesést Alexandre Tansman, Káin és Ábel történetét Darius Milhaud, az Özönvizet Mario Castelnuovo-Tedesco, a Szövetséget Ernst Toch, a Bábelt Sztravinszkij komponálta meg. A felkérés szerint további fejezetek zenéit Bartók, Hindemith és Prokofjev írták volna. A különös mű premierjére 1945 novemberében került sor.
Igor Sztravinszkij: Bábel
Eric Walter White Stravinsky-monográfiájában írja: Shilkret a bibliai szöveg élénk, csaknem szó szerinti előadását alátámasztó zenét akart. Kétségkívül a bábeli torony építésének és összeomlásának történetéhez kapcsolódó kórus, és az Úr szavait elmondó narrátor közötti kontraszt lehetőségeire gondolt. Ez azonban tökéletes ellentétben állott Sztravinszkij eszméivel. Ortodox keresztényként ellenezte a gondolatot, hogy az Úr hangját egyetlen emberi hang jelenítse meg. Kantátájában az Úr szavait kétszólamú férfikarnak szánta, a történetet az elbeszélőnek, a partitúra felépítésében pedig kizárólag zenei szempontokra figyelt. A Bábel négy részre osztható egyetlen tétel. Általános formáját így határozta meg Robert Craft: passacaglia, amelyben a variációk egyike fúga.”
Arnold Schönberg: Egy varsói túlélő – kantáta, op. 46
„Egyesek könnyezve jöttek hozzám, mások annyira megrendültek, hogy torkukra fagyott a szó, s csak jóval később tudtak beszélni az élményükről. De nemcsak a hallgatóságra hatott így a zene: a zenekart is, a kórust is már az első próbától kezdve oly mértékben hatalmába kerítette, hogy nyoma sem volt a nehéz művek betanulásakor egyébként szokásos ellenállásnak. A munka mindvégig nagy nyugalomban, s egészen ritkán tapasztalható komolysággal folyt” – e szavakkal számolt be a fogadtatásról a mű európai premierjének karmestere, René Leibowitz.
