Szabadidő magazin - Magyar emlékek a világűrben
Szabadidő magazin

Magyar emlékek a világűrben

2010. május 8. 19:37 | Farkas József György

Meglepően sok elnevezés őrzi jeles magyarok emlékét.

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és az őt - negyedszázadra rá - követő Charles Simonyi űrturista nyomában mi is kilépünk a kozmoszba, ahol meglepően sok elnevezés őrzi jeles magyarok emlékét. A Holdon például 14 kisebb-nagyobb kráter kapta meg a természettudományok egyik vagy másik magyar kiválóságának a nevét. Közülük tíz a Holdnak a Földről nem látható, de már pontosan feltérképezett túloldalán található, ott van a legnagyobb, a 210 kilométer átmérőjű Kármán-kráter is.

Elhagyva bolygónk közvetlen vonzáskörzetét, a világűr képzeletbeli magyar vándora örömmel fedezhet fel “ismerősöket" a szomszédos planétákon is. Így a Naphoz legközelebb keringő égitesten, a Merkuron kráter viseli Bartók Béla, Jókai Mór, illetve Liszt Ferenc nevét.

A hozzánk közelebbi Vénuszon három kráternek (Erika, Margit, Tünde) és egy 975 kilométeres hátságnak (Szél-Anya) magyar csillagászok adtak nevet. Hasonlóan kedvező a kép másik szomszédunkon, a Marson is, ahol négy kráter elnevezése magyar eredetű (Bak, Eger, Igol, Paks). A bolygóközi térben pedig többszáz apró égitest száguld a Nap körül, amelyet magyar csillagász fedezett fel, és/vagy magyar nevet kapott. Az ismert méretűek közül a legnagyobb 137 kilométer átmérőjű, ezt Schulhof Lipót találta meg a végtelen térben, s a Protogeneia elnevezést adta neki.A legtöbb magyar kapcsolódású kisbolygót - szám szerint huszonegyet - Kulin György csillagász fedezte fel. De komoly eredmények fűződnek a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásához is. Nekik az 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében több mint ötszáz aszteroidát sikerült felfedezniük. A Nemzetközi Csillagászati Unió nyolc, magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését fogadta el. Az Ágasvár nevű, 4-5 kilométer átmérőjű égitest a hazai amatőr csillagászat egyik neves észlelőhelyéről, az ágasvári turistaházról kapta a nevét. A Szeidl névre keresztelt kisbolygó Szeidl Béla csillagász tiszteletére kapta a nevét, a Balázs nevű aszteroida pedig Balázs Lajosról, a Konkoly obszervatórium igazgatójáról – mindkettő felfedezése Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta érdeme. Az 5-6 kilométer átmérőjű Lóczy a nevét Lóczy Lajos geológusról kapta. Egy alig egy kilométeres kisbolygó, amely két és fél év alatt kerüli meg a Napot, Latinovits Zoltán nevét viszi naprendszerünkben. Nem sokkal nagyobb az az égitest, amely Rubik Ernő hírét hordozza. De elneveztek kisbolygót Haynald Lajos erdélyi püspökről, egy obszervatórium megalapítójáról, valamint Teleki Sámuel Afrika-kutatónkról is (Időközben újabb hat magyar felfedezésű kisbolygó nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (http://www.mcse.hu)

Sárneczky Krisztián és Kiss László egy 2-3 kilométer átmérőjű égitestet fedezett fel a kisbolygóöv belső részén. Az 1999 YW14 jelű aszteroidát Wonaszek Antal (1871-1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt. Az Egri Csillagásztorony (képünkön) régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7-8 kilométer átmérőjű kozmikus sziklát, amely a kisbolygóöv külső részén halad, és 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, a Jókaimór (2003 NY5) aszteroida 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. (Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.)

Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel a 4-5 kilométer átmérőjű Tittel (2003 QW68) kisbolygót, amely 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálának 172. évfordulóján észlelték először. Sárneczky és Sipőcz nevéhez fűződik a Ganz kisbolygó (2003 VL1) felfedezése is, ez az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot, nevét a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814-1867) vasöntőmester, gyárosról kapta, ugyanis a magyar nehézipar egyik megteremtője születésének 189. évfordulóján észlelték először.

 

 

 Másodközlés:  

 2010.jan. 24 “Magyar emlékek a világban" www.magyaremlek.nolblog.hu.

 

 

Fotósarok