• Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók.
• Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.
• Világszerte csökken a vadon élő beporzó rovarok változatossága, egyedszáma és biomasszája, egyebek között a természetes élőhelyek fogyatkozása, a légszennyezés, a növényvédő szerek használata, az inváziós fajok megjelenése és a klímaváltozás hatásai következtében. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.
• A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek; sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért a méhek félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal 7-szer körülrepülhetnék a Földet.

Ismerkedjünk meg a beporzókkal alaposabban, vannak köztük méhek, lepkék, darazsak, legyek, denevérek is. Mikroszkóp és felnagyított makettek segítségével vegyük szemügyre a kivételesen tárgylemezeken nyugvó polleneket. Barkácsoljunk hazavihető méhszállót, és járjuk el együtt a méhek táncát. Az inváziós fajok tengeri szállításával kapcsolatban vetélkedőre hívjuk vendégeinket. A Műhelytitkokban megismerhetjük a viráglátogató lepkéket. Egy játékból pedig az is kiderül, hogy milyen fáradtságos munka a pollengyűjtés.

Innen senki sem távozik rossz szájízzel!