Kedvenc állatok Európában

Nemzeti jelképek, címerállatok

Bölény, nyuszt, muflon, katica – a legtöbb országnak van valamilyen nemzeti állata, amelyhez különleges érzelmek kötik a helyieket. Van, ahol a címerben szereplő állat a kiválasztott, máshol a nemzeti legenda szereplője. Vérmérséklettől, földrajzi elhelyezkedéstől és történelmi hagyományoktól is függően választottak az európai nemzetek is saját állatot – a legérdekesebbek közül válogattunk.



Lettország: katica

Lettország jövőre ünnepli függetlensége kikiáltásának századik évfordulóját. A lett – akárcsak balti szomszédai – igen öntudatos nép, és szorosan kötődik nemzeti identitásukat meghatározó szimbólumaihoz. Nemzeti állatuk a kis kétpettyes katica (még csak nem is a hétpettyes!), ami egyben a lettek szerénységéről is árulkodhat. A katica az ország egyik legkedveltebb jelképe, gyerekmesék állandó főszereplője. Lett neve mārīte, amely a lett mitológia egyik legfontosabb istensége, a Földanyát szimbolizáló Māra nevéből származik. Lettország hivatalos honlapja alapján a katicát megfontolt, de igyekvő járása, valamint kiemelkedő önvédelmi képessége emelhette a legnagyobbak közé az országban.

A lengyel bölény

Bár hivatalosan nem számít nemzeti állatnak, mégis Lengyelország jelképének tekinthetjük a tekintélyes megjelenésű európai bölényt (żubr europejski). A Białowieża hatalmas erdeiben bóklászó nagytestű patás Európa legnagyobb szárazföldi állata. A vadon élő állomány kihalása után széleskörű nemzetközi összefogás mentette meg a bölényeket a teljes kihalástól. Az 1929-ben Lengyelországban visszatelepített állatok utódai közül jelenleg közel 800 példány, a világ legnagyobb szabadon élő állománya található a białowieżai nemzeti parkban, amely az UNESCO világörökség része. Ha a lengyel sztyeppén nem is, a Żubrowka címkéjén már biztos sokan találkoztatok a hatalmas bölénnyel.



Franciaország: a (gall) kakas

Franciaország elválaszthatatlan, bár nem hivatalos nemzeti szimbóluma a gall kakas (coq gaulois). Már a latin „gallus” szó is egyszerre utal a kakasra és a gall népre. A madár a középkorban a remény és a hűség jelképeként még inkább vallási szimbólum volt, a reneszánsztól kezdődően azonban egyre inkább a felemelkedő francia nemzetet jelképezte. A francia forradalom alatt már a nemzeti identitás egyértelmű szimbóluma volt. Kis törést jelentett a napóleoni időszak, amikor a kakast sasra cserélték, mondván, a kakas nem elég erős és hatalmas ahhoz, hogy a francia birodalom szimbóluma lehessen.

1830-ban aztán rehabilitálták a házimadarat, és a nemzeti gárda zászlaján és uniformisán is szerepel. Az első világháború alatt a gall kakas a porosz sassal szemben a patriotizmus, nemzeti ellenállás és bátorság jelképe volt. Bár paraszti származása miatt nem kizárólag pozitív asszociációkat kelt, ekkortól külföldön is egyre inkább elterjedt a kakas használata francia nemzeti szimbólumként.

Ciprus: a muflon

Nemzeti állatként Cipruson más nem is jöhet szóba, mint a ciprusi muflon (ovis gmelini ophion), igazi helyi természeti kincs, a nemzeti örökség része. A ciprusiak szerint nagyjából i.e. 8000 óta tartozik a ciprusi tájhoz (és erdőhöz) ez a hatalmas, sarló alakú szarvat viselő vadjuh. Az ókorból fennmaradt mozaikok is arról árulkodnak, hogy a muflonok valóban régóta időznek már a szigeten. Fennmaradásuk egy ideig kérdéses volt, a túlvadászat ugyanis néhány tucatra csökkentette számukat az 1930-as években. A vadászat szigorításával sikerült megállítaniuk a folyamatot, és mára már nincsenek veszélyben a kis tülkösszarvúak. A ciprusiak kedvenc állatukat nemzeti ötös eurócentjükön is megörökítették.

Litvánia: a fehér gólya

Litvániának hivatalosan 1973 óta a fehér gólya (baltasis gandras) a nemzeti állata, de más nemzetek is előszeretettel gondolják sajátjuknak a magas oszlopok és kémények tetején fészkelő költözőmadarat. Elég csak a nyári magyar tájakra vagy Petőfi gólyát dicsérő költészetére gondolnunk – valahogy sokunkat nem hagy hidegen a jelenléte. Sőt, a meghatóan hosszú repülőút után Közép- és Dél-Afrikában áttelelő madarakat a világ túlsó felén a helyiek is sajátjuknak tartják. Litvániában különös megbecsüléssel bánnak az elegáns madarakkal.

Miért éppen a fehér gólya?  A litvánok úgy tartják, hogy a gólya harmóniát és szeretetet – meg persze gyermekáldást – hoz azokra a házakra, amelynek a tetején fészkel. Emiatt örömmel, szeretettel és tisztelettel bánnak a gólyákkal, amikor megjelennek a lakott terület közelében. A gólya – Magyarországhoz hasonlóan – a helyi folklór, népszokások, népköltészet és népművészet részévé vált az elmúlt évszázadok során, a litván posta bélyegen is szerepelteti a madarat.

Horvátország: nyuszt

A hosszú, bozontos farkú, fürge menyétféle, a nyuszt (kuna) Horvátország nemzeti állata. Akkora megbecsülésnek örvend déli szomszédainknál, hogy a horvát pénznemet is róla nevezték el kunának (a váltópénzt pedig a hársfáról lipának). Az aprópénzek mindegyikén, a címletet jelző szám mögött megjelenik az elfutó nyuszt alakja. Nem véletlen ez sem: a horvátoknál a kis erdei, barna szőrű ragadozó finom bundáját használták korábban pénzhelyettesítő eszközként.




Képek forrása: katica; európai bölény; kakas; muflon; fehér gólya(1); fehér gólya(2); nyuszt

---