Szabadidő magazin - A kávéfőzés története
Szabadidő magazin

A kávéfőzés története

2010. április 27. 19:57 | Dobi Ildikó

A fekete leves. Elegáns kávéskannák, ravasz főzőedények.

2010 október 24-ig látható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (MKVM) a korok és kultúrák szokásait bemutató tárlat a kávéfőzésről. Az anyagot a kurátor, Saly Noémi kötetben is megjelentette .

 Miért „feketeleves”? Nos, nem a kávé miatt, hanem a törököknél az  étkezés  befejezésekor felszolgált vérlevest hívták így.

     „Okos” tablókon követhetjük végig a magyarországi kávéfőzés tudományát a török hódoltságtól kezdve a mai ipari csodák termékcsaládjáig. Megfejtik a máig ismert szavak jelentését, mint az ibrik és a findzsa. A kávécserje őshazája Etiópia, onnan terjedt el Dél-Amerikába, ahol megfelelő terepet találtak az érzékeny cserje termesztéséhez. Ma 90 fajtája ismert. Brazília termeli a világ kávétermésének javát. Összesen 20 ezer ember dolgozik a kávéiparban.

   A kiállításon több apró, cserepes kávécserjét láthatunk, valamint a Közel-Keletet idéző 17. századbeli török szobát faragott bútoraival és tárgyaival. Azután itt sorakoznak a 18. századi díszes és elegáns kávéskannák, a ravasz főzőedények, az éttermi masinák. Látunk szemes kávé adagoló hengereket, szűrőkannás bécsi főzőket, lombikos megoldásokat, darálókat, plakátokat és az érzékenyebbeknek koffeinmentes pótkávékat. Gyönyörű ornamentikájú darabok öröklődtek az utókorra. Megszülettek a kávéfőzésre alkalmas perkolátorok, a bécsi kannák és a 19. századtól a budapesti Ganz Gyár Lövőház utcai üzeméből kikerült fém kávéfőzők. A 19. század végétől kezdődött az elektromos főzők korszaka. Burszán Sándor volt a 20. században a legnagyobb kávéfőzőgyártó kisiparos. A fogyasztás hihetetlen méreteket öltött az új szállítási módszerek miatt. Láthatjuk itt a színes, reklámhordozó kávésdobozokat és csészéket.

   A II. világháború után a kisipart megszüntették, de csoda módon megmaradt egy jeles pesti „maszek”, Simon Sándor családi vállalkozása. Ő az „Atomic” nevű alumínium háztartási kávéfőzőkkel látta el az egész országot. 1947-ben még kiállíthatta sikeres gyártmányait a BNV-n, aztán soha többé. Simon fejlesztette ki a „Mocca, a „Piccola” és a „Bambi” nevű újabb presszógépeket is. Az egyetlen kávégép javító volt Budapesten. Műhelye 2006-ban került az Országos Műszaki Múzeum tulajdonába, amit most itt látunk.  

   A 21. század kávéfőző gépei a gyorsaságot és a kényelmet szolgálják. Újabb és újabb automaták, gombnyomásra készíthető, különböző ízesítésű kávék, kávépárnás presszógépek jelzik a fejlődést. A piac legfrissebb újdonsága a nagy nyomáson működő kapszulás automata. Minél bonyolultabb a szerkezet, annál környezetszennyezőbb, még megoldandó feladat a termelődő sok műanyaghulladék kezelése. A kávéfőzés új ága forradalmasítja a kávéházi és az otthoni szokásokat.

   A kiállítást barista bemutatók, kóstolók és kávés programok teszik még vonzóbbá.

    

Fotósarok