Csak a tudomány mentheti meg a világot

2017. november 7. 13:42 |

World Science Forum Jordániában

„Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában.

A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikával foglalkozó szakemberek legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik 2017-ben.

A nyolcadik World Science Forum többezer résztvevője a Husszein bin Talál Király Konferenciaközpontban tanácskozik arról, hogy miként lehet globális problémákat a tudomány eszközeivel leghatékonyabban megoldani. A programsorozat a „Science for Peace” főcím köré épül. A „Tudomány a békéért” mottóval a fórum szervezői a tudomány nélkülözhetetlen szerepére és a döntéshozók felelősségére hívják fel a figyelmet a világszerte súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok békés feloldásában. Ilyen többek között a klímaváltozás, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása (ide értve a vízkészletek megőrzését és az élelmiszerbiztonságot), a migráció és a fenntartható fejlődés összefüggései, az agyelszívás problémája, a kutatónők helyzete, a tudományos tanácsadás döntéselőkészítő szerepe, a digitális korszak jelentette kihívások és esélyek.

A kutatói munka nem elegendő

A programsorozat résztvevőit kedd délelőtt Szumaja bint al-Hasszan hercegnő, a 2017-es World Science Forum elnöke és a jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács elnöke, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért vezérigazgatója köszöntötte.

„A problémák tudományos megközelítése a maga tisztességességével, nyíltságával, becsületességével és gyakran a politikai korrektségre nem sokat adó beszédmódjával lényegbevágóan fontos a békét fenyegető tényezők kezelése során” – mondta beszédében Lovász László a 2017-es WSF mottója kapcsán. „Muszáj tudományos módszerekkel elemeznünk és előre jeleznünk a globális trendeket. Sőt nem elég elemezni e nyugtalanító és komplex folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére. A kutatásoknak egyaránt fel kell tárniuk a régi és az új technológiák előnyeit is hátrányait, ilyenek például a genetikailag módosított szervezetek, a nukleáris reaktorok, a vízierőművek, új gyógyászati eljárások” – hangsúlyozta az MTA elnöke. Lovász László arról is beszélt, hogy a klímaváltozás, a túlnépesedés, a szegénység, a természeti erőforrások kimerülése, a termőtalaj leromlása, a fertőző betegségek, a politikai és vallási szélsőségesség mint olyan bonyolult, összetett következményláncolatokba szerveződött folyamatok, amelyek tanulmányozásához sok tudományág szereplőinek interdiszciplináris kutatási tevékenységére van szükség.

Lovász László így fordult a résztvevőkhöz: „Ha hiszünk a tudomány küldetésében, akkor nem elég kutatni, hanem meg kell győzni a nagyközönséget, a szavazókat, a politikusokat, a tanárokat, az újságírókat arról, hogy támogassák a tudományt, kérjék ki a kutatók véleményét és tartsák tiszteletben a tudományos tényeket”.

Rekordszámú résztvevő

„Nagy öröm számunkra, hogy a közel-keleti térségben először van World Science Forum” – mondta beszédében Szumaja bint al-Hasszan. A hercegnő kiemelte: a 8. WSF-nek minden eddiginél több, körülbelül 3000 résztvevője van 140 országból, közülük mintegy ezren a Közel-Keletről érkeztek. A programkínálat is bővült: kilenc plenáris ülés mellett tizennégy tematikus szekcióban és huszonöt különszekcióban zajlik a tanácskozás. A WSF alkalmából több kiállítás nyílt, és Al Gore Kényelmetlen igazság című dokumentumfilmjének 2017-es folytatását is bemutatják – emelte ki a hercegnő, aki külön megköszönte az MTA segítségét a rendezvény létrehozásában.

Gordon McBean köszöntőjében arról beszélt, hogy 1999, a WSF-et útjára indító első konferencia óta sokat javult a párbeszéd és a közös munka az egyes tudományterületek és a döntéshozók között, de még kell javítani azon, hogy csökkenjen a tudományt övező félreértések sora. Rush D. Holt arról beszélt, hogy a világ összes országából a tudósok összefogására van szükség ahhoz, hogy a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal minél inkább elterjedjen. Az AAAS vezérigazgatója egyúttal a tudományos képzés fontosságára hívta fel a figyelmet.

A 8. Tudományos Világfórum első plenáris ülésén a felszólalók a tanácskozás mottóját értelmezték. A plenáris ülés bevezető előadását al-Hasszan bin Talál herceg tartotta. A kiemelt felszólalók között Áder János magyar köztársasági elnök mondott beszédet arról, hogy miként segíthet a tudomány olyan globális kérdések és problémák megválaszolásában, amelyek a vízgazdálkodáshoz, az élelmiszerellátáshoz és az energiaügyhöz kötődnek. „Mintegy kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, négymilliárd ember otthona nincs csatornázva, a szennyvíz 80%-a tisztítatlanul kerül vissza a természetbe” – magyarázta Áder János. Felhívta a figyelmet az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére és az energiaszállítás során keletkező veszteségek csökkentésére, valamint a környezetbarát technológiák, a nap- és szélenergia használatára.

A Világfórum története

A World Science Forumot a Magyar Tudományos Akadémia és hét partnerintézmény közös szervezésében kétévente rendezik meg 2003 óta. A tanácskozás kiindulópontja egy 1999-es budapesti tudományos-tudománypolitikai rendezvény, a Világkonferencia a tudományról a 21. században volt. A WSF-et 2011 óta minden második alkalommal egy partnerországban rendezik meg. A 2013-as brazíliai, Rio de Janeiro-i tanácskozás után most másodízben került Magyarországon kívülre az esemény. A 2017-es WSF egyben a Közel-Kelet legnagyobb szabású tudományos rendezvénye. A találkozó jordániai helyszíne is megerősíti a közel-keleti ország szerepvállalását a régiót terhelő politikai viták békés rendezésében, és mutatja elkötelezettségét a tudomány támogatása iránt.

A világfórum iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Idén minden eddiginél több program közül válogathatnak a résztvevők; Lovász László a fórum Tudományalapú tanácsadás a döntéshozók részére az „alternatív tények” korszakában című tematikus tanácskozásán szólal fel. Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete a Nők a diverzitásért és fejlődésért tematikus tanácskozás előadója lesz.

A szervezőbizottság közlése szerint a holt-tenger-parti látványos helyszín tág teret biztosít a vitákra és az aktív részvételre, a sóstó látványosan lecsökkent vízszintje pedig mementóként emlékezteti a tanácskozókat arra, hogy milyen komolyságú problémák megoldása vár a kutatókra és a döntéshozókra.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Csak a tudomány mentheti meg a világot 2017. november 7. 13:42 \| World Science Forum Jordániában „Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában. A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikával foglalkozó szakemberek legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik 2017-ben. A nyolcadik World Science Forum többezer résztvevője a Husszein bin Talál Király Konferenciaközpontban tanácskozik arról, hogy miként lehet globális problémákat a tudomány eszközeivel leghatékonyabban megoldani. A programsorozat a „Science for Peace” főcím köré épül. A „Tudomány a békéért” mottóval a fórum szervezői a tudomány nélkülözhetetlen szerepére és a döntéshozók felelősségére hívják fel a figyelmet a világszerte súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok békés feloldásában. Ilyen többek között a klímaváltozás, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása (ide értve a vízkészletek megőrzését és az élelmiszerbiztonságot), a migráció és a fenntartható fejlődés összefüggései, az agyelszívás problémája, a kutatónők helyzete, a tudományos tanácsadás döntéselőkészítő szerepe, a digitális korszak jelentette kihívások és esélyek. A kutatói munka nem elegendő A programsorozat résztvevőit kedd délelőtt Szumaja bint al-Hasszan hercegnő, a 2017-es World Science Forum elnöke és a jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács elnöke, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért vezérigazgatója köszöntötte. „A problémák tudományos megközelítése a maga tisztességességével, nyíltságával, becsületességével és gyakran a politikai korrektségre nem sokat adó beszédmódjával lényegbevágóan fontos a békét fenyegető tényezők kezelése során” – mondta beszédében Lovász László a 2017-es WSF mottója kapcsán. „Muszáj tudományos módszerekkel elemeznünk és előre jeleznünk a globális trendeket. Sőt nem elég elemezni e nyugtalanító és komplex folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére. A kutatásoknak egyaránt fel kell tárniuk a régi és az új technológiák előnyeit is hátrányait, ilyenek például a genetikailag módosított szervezetek, a nukleáris reaktorok, a vízierőművek, új gyógyászati eljárások” – hangsúlyozta az MTA elnöke. Lovász László arról is beszélt, hogy a klímaváltozás, a túlnépesedés, a szegénység, a természeti erőforrások kimerülése, a termőtalaj leromlása, a fertőző betegségek, a politikai és vallási szélsőségesség mint olyan bonyolult, összetett következményláncolatokba szerveződött folyamatok, amelyek tanulmányozásához sok tudományág szereplőinek interdiszciplináris kutatási tevékenységére van szükség. Lovász László így fordult a résztvevőkhöz: „Ha hiszünk a tudomány küldetésében, akkor nem elég kutatni, hanem meg kell győzni a nagyközönséget, a szavazókat, a politikusokat, a tanárokat, az újságírókat arról, hogy támogassák a tudományt, kérjék ki a kutatók véleményét és tartsák tiszteletben a tudományos tényeket”. Rekordszámú résztvevő „Nagy öröm számunkra, hogy a közel-keleti térségben először van World Science Forum” – mondta beszédében Szumaja bint al-Hasszan. A hercegnő kiemelte: a 8. WSF-nek minden eddiginél több, körülbelül 3000 résztvevője van 140 országból, közülük mintegy ezren a Közel-Keletről érkeztek. A programkínálat is bővült: kilenc plenáris ülés mellett tizennégy tematikus szekcióban és huszonöt különszekcióban zajlik a tanácskozás. A WSF alkalmából több kiállítás nyílt, és Al Gore Kényelmetlen igazság című dokumentumfilmjének 2017-es folytatását is bemutatják – emelte ki a hercegnő, aki külön megköszönte az MTA segítségét a rendezvény létrehozásában. Gordon McBean köszöntőjében arról beszélt, hogy 1999, a WSF-et útjára indító első konferencia óta sokat javult a párbeszéd és a közös munka az egyes tudományterületek és a döntéshozók között, de még kell javítani azon, hogy csökkenjen a tudományt övező félreértések sora. Rush D. Holt arról beszélt, hogy a világ összes országából a tudósok összefogására van szükség ahhoz, hogy a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal minél inkább elterjedjen. Az AAAS vezérigazgatója egyúttal a tudományos képzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A 8. Tudományos Világfórum első plenáris ülésén a felszólalók a tanácskozás mottóját értelmezték. A plenáris ülés bevezető előadását al-Hasszan bin Talál herceg tartotta. A kiemelt felszólalók között Áder János magyar köztársasági elnök mondott beszédet arról, hogy miként segíthet a tudomány olyan globális kérdések és problémák megválaszolásában, amelyek a vízgazdálkodáshoz, az élelmiszerellátáshoz és az energiaügyhöz kötődnek. „Mintegy kétmilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, négymilliárd ember otthona nincs csatornázva, a szennyvíz 80%-a tisztítatlanul kerül vissza a természetbe” – magyarázta Áder János. Felhívta a figyelmet az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére és az energiaszállítás során keletkező veszteségek csökkentésére, valamint a környezetbarát technológiák, a nap- és szélenergia használatára. A Világfórum története A World Science Forumot a Magyar Tudományos Akadémia és hét partnerintézmény közös szervezésében kétévente rendezik meg 2003 óta. A tanácskozás kiindulópontja egy 1999-es budapesti tudományos-tudománypolitikai rendezvény, a Világkonferencia a tudományról a 21. században volt. A WSF-et 2011 óta minden második alkalommal egy partnerországban rendezik meg. A 2013-as brazíliai, Rio de Janeiro-i tanácskozás után most másodízben került Magyarországon kívülre az esemény. A 2017-es WSF egyben a Közel-Kelet legnagyobb szabású tudományos rendezvénye. A találkozó jordániai helyszíne is megerősíti a közel-keleti ország szerepvállalását a régiót terhelő politikai viták békés rendezésében, és mutatja elkötelezettségét a tudomány támogatása iránt. A világfórum iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Idén minden eddiginél több program közül válogathatnak a résztvevők; Lovász László a fórum Tudományalapú tanácsadás a döntéshozók részére az „alternatív tények” korszakában című tematikus tanácskozásán szólal fel. Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete a Nők a diverzitásért és fejlődésért tematikus tanácskozás előadója lesz. A szervezőbizottság közlése szerint a holt-tenger-parti látványos helyszín tág teret biztosít a vitákra és az aktív részvételre, a sóstó látványosan lecsökkent vízszintje pedig mementóként emlékezteti a tanácskozókat arra, hogy milyen komolyságú problémák megoldása vár a kutatókra és a döntéshozókra.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a