Szabadidő magazin - A legkisebb óriáshegység
Szabadidő magazin

A legkisebb óriáshegység

2010. április 25. 20:11 | Dobi Ildikó

A Magas-Tátra csodái.

 

A Rákóczi úti Szlovák Intézetben szlovák és magyar fotósok gyönyörű felvételeiből nyílt kiállítás a Magas-Tátra, a legkisebb óriáshegység vonzó, de különös és veszélyes vidékeiről. A kiállítás több kerek tátrai évforduló alkalmából készült.

    Peter Chudý, a Tátrai Idegenforgalmi Egyesület igazgatója elmondta, hogy milyen események évfordulója van 2010-ben. Először: 1950-ben Ó-Tátrafüreden (Starý Smokovec) alakult meg - Franciaország után Európában másodikként - az első hivatásos Hegyi Mentőszolgálat, e szervezetnek most a 60 évfordulóját ünnepeljük. Másodszor: a Poprádi-tótól néhány perc gyaloglásnyira, az Oszterva-csúcs alatti ligetben, a Menguszfalvi völgyben, méltóságos körülmények között, a kis kápolna mellett Szimbolikus Temető létesült az elmúlt 70 év óta szerencsétlenül járt tátrai turisták és hegymászók emlékére egy gyetvai népművész fakeresztjeivel. Itt kapott helyet a 100 éve pórul járt a magyar egyetemista-hegymászó Wachter Ernő is. Harmadszor: 2010 októberében a Magas-Tátrában rendezik a Nemzetközi Hegyi Mentősök (IKAR-CISA) 62. találkozóját és mentőakciós bemutatóját. Végül: idén januárban a tátrai mentőszolgálat munkatársai „A jó szomszédság és megértés díja” kitüntetést vehették át Balázs Péter magyar külügyminisztertől, ugyanis három, lavinával betemetett magyar hegymászó életét 45 hivatásos hegyi mentős mentette meg - a rendkívül rossz idő ellenére. Híres hegymászónknak, a nyolcezres csúcsok meghódítójának, a 41 éves Erőss Zsoltnak és két társának szerencsére nem az életébe került a baleset. Erőss Zsolt – bár egyik lábát térdtől amputálni kellett - szerint a Magas-Tátra a hegymászók tanterepe, éppolyan nehézségekkel teli, mint bármelyik hegyóriás. Ősszel azonban máris Himalája-túrára készül. A hegyi mentés 2003 óta a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik.

   A hegyi mentők vezetői most felhívták a figyelmet arra, hogy a kirándulók útjukhoz mindig kérjék a hegyi vezetők kíséretét. Szerintük „az idős hegymászó a jó hegymászó”. Télen lavinaveszéllyel, nyáron kőomlásokkal kell számolni. Késmárkon (Kežmarok) 1873-ban alakult meg a Magyar Kárpáti Egyesület. Tagjai építették ki a turista utak hálózatát, emelték az első magas hegységi turistaházakat és szervezték meg egykor a ma is létező szlovák hegyi vezetői és mentési szolgálatokat.  

   Megemlékeztek Johann Georg Rainerről, aki épp 200 éve bérelte ki Ó-Tátrafüredet. 2010 ezért a Rainer-év is. Az aranykorra utal a most kiadott emlékkötet és a rendezendő konferencia – jelentette be Gejza Hack, aki 35 éve szolgál a hegyi mentőknél. Jelenleg a baleseteket megelőző információs központban.

   Sonja Jelinková, a Szlovák Turisztikai Hivatal képviselője elmondta, hogy a Csorba-tónál már megépült az első ötcsillagos szálloda, a Grand Hotel Kempinski. A környéken a szállodákat igyekeznek apartman-házakká alakítani, bár ennek a helyiek nem örülnek. Sokkal jobb befektetés volna, ha régi stílusban állítanák helyre az épületeket. A helyiek újabb aggodalma, hogy egy brit cég 2500 ágyas szállodát készül építeni sportpályákkal, medencékkel. Viszont van 12 turista menedékház, amelyeket nagyobb komfortfokozatúvá alakítanak, például napelemes fűtéssel. A legmagasabb ponton fekvő menedékházat idén be kellett zárni, mert egy kőlavina súlyosan megrongálta. Még nem tudták helyrehozni a 2004-es pusztítást, amikor 3 millió fa esett a vihar és a tűz áldozatául 900 és 1200 méter magasság között. Azután jött a Tátrát is érintő válság.

   A Magas-Tátra a csodák tárházát kínálja: 115 tengerszem, azaz a morénákban hóolvadásból keletkezett tiszta vizű tó, 300 kétezer méter magas hegycsúcs, ugyanennyi völgy váltja egymást. A hegygerinc 25 km hosszú, de nem veszélytelen útjáról jól beláthatók a két és háromezres csúcsok.

   A Szlovák Intézet igazi sztrapacskával és a „Szomjas szerzetes” finom sörével látták vendégül az újságírókat.  

 

Fotósarok