A Könyvfesztiválra magyarul megjelenő, illetve a V4-es díszvendég standon bemutatásra kerülő cseh könyvek:
Ivona Březinová: Kluk a pes / Add a mancsod!, Móra, 2016, ford. Balázs Andrea
(1964) Cseh gyermek- és ifjúsági könyvek szerzője. Ústí nad Labemben végzett cseh és történelem szakon. Az egyetem elvégzését követően a helyi Cseh Tanszéken helyezkedett el asszisztensként. Eleinte a 19. és 20. század fordulójának cseh irodalmával foglalkozott, csak később fordította figyelmét a gyermek- és ifjúsági irodalom felé. Gyermekei születése után maga is írni kezdett, emellett kreatív írást tanít. 15 különböző kiadónál adott ki könyvet, amelyekért több díjat nyert, elbeszélései hallhatóak voltak a Cseh Rádióban is.
Az első tanítási napon egy kerekesszékes fiú száguld be az iskola kapuján. Juleknek hívják, tavaly még mankóval közlekedett, idén azonban már ezzel az elektromos „versenygéppel”. Ugyanezen a reggelen Julek kutyája, Cézár is iskolába indul. Ő máshol tanul: egy olyan intézményben, ahol segítő kutyákat képeznek ki. Ha Cézár levizsgázott, ő vigyáz majd Julekre, és segít könnyebbé tenni a fiú életét. Addig azonban még sok kaland vár rájuk: kerekesszék-verseny a parkban, nyomozás egy eltűnt osztálytárs után, végül egy rejtélyes teniszlabda titkának megfejtése. A cseh írónő története az elfogadásról és a barátságról szól, megismerhetjük belőle egy különleges fiú és egy különleges kutya humoros, megható hétköznapjait.
Heé Veronika (szerk.) Cseh költők antológiája II., ford. Balázs Andrea, Garai Gábor, J. Hahn Zsuzsanna, Heé Veronika, Efraim Israel, Kardos Pál, Kormos István, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Tandori Dezső, Viola József, Vörös István
(1946) Heé Veronika 1969-ben az ELTE angol-cseh szakán, 1970-ben magyar szakán végzett. 1972-2012-ig az ELTE Szláv Tanszék cseh szakjának oktatója. Fő oktatási területe a régebbi cseh irodalom, a poétika és a műfordítás, majd 2003 után a teljes cseh irodalomtörténet. 1977-79-ig két évet magyar lektorként a prágai Károly Egyetemen töltött. 1974-ben bölcsészdoktori, 1996-ban PhD fokozatot szerzett. 2012-ben egyetemi docensként ment nyugdíjba. Negyvenéves tanári pályafutása alatt a tudományos cikkek és konferencia-előadások mellett több, szélesebb közönség számára is szánt kiadvány kezdeményezője, társszerzője, szervezője, technikai kivitelezője. Ezek közül néhány: Cseh nyelvkönyv, A cseh irodalom története, Cseh költők antológiája I., Cseh költők antológiája II.
A Cseh költők antológiája II. az ELTE Szláv Tanszékének kiadásában megjelenő antológia-sorozat második cseh darabja. A 2010-ben megjelent első kötet a cseh szimbolista és avantgárd költészetet mutatta be. A mostani kötet egyedülállóan bő, mintegy 700 oldalas válogatásban igyekszik árnyalt képet adni a nálunk alig ismert 19. századi cseh költészet egészéről. A kötet 47 szerzőtől több mint kétszáz verset mutat be az eredeti szöveggel együtt. A versek többsége most jelenik meg magyarul először. Az utószó mellett, mely rövid áttekintést ad a korszak költészetének sajátosságairól, a fordítók tanulmányaiban a fordítás lehetőségei és nehézségei is hangot kapnak. Az egyes szerzőket rövid ismertető mutatja be.
Dora Kaprálová: Zimní kniha o lásce / Egy férfi. Válasz Esterházy Péternek, Typotex, 2016, ford. Juhászné Hahn Zsuzsanna
(1976) Irodalomkritikus, filmes és rádiós dokumentumműsor-készítő, író. Dramaturg és forgatókönyvíró szakon végzett a brnói Janáček Művészeti Akadémián. Első könyve a 2002-es Výšiny című színdarab, és Květa Legátová írónővel folytatott beszélgetései is megjelentek könyv formában, Návraty do Želar címen (2003, 2007). Tíz éven keresztül írt glosszákat és recenziókat a Mladá Fronta Dnes napilap, majd a Lidové noviny számára. Családjával 2007 óta Berlinben él. A magyarul Egy férfi címen megjelent Téli könyv a szerelemről az első prózai műve. A híres cseh író, Jáchym Topol szerint egy „intellektuális punk nőszemély” szuverén nyelvén ír, „aki megigézően erős képeket tár elénk”. 2015-ben a Visegrádi Alap ösztöndíjával irodalmi rezidensként hat hetet Budapesten töltött a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Van Egy nő. Dora Kaprálová olvasta. Tán megszerette. Aztán viszonyuk lett. 66 napos. Ezeken a napokon ez a nő felírta a lapra: Van egy férfi (vagy nyelv, vagy valami más). Közük lett egymáshoz. Így egyszerre minden más lett. Az irodalom sorsa már csak ilyen, variációk végtelen stafétája. Az egyik férfi adja a másiknak a stafétát, és aztán mind bekerülnek a kötetbe. Vagy talán csak egy férfi, ez a több alakban létező és megfoghatatlan… Semmi analízis, pszicho- vagy szociodráma. Életképek. Nagyot mondunk: maga a szerelem. A viszony. A köz.
Jan Němec: Dějiny světla / A fény története, Noran Libro, 2017, ford. Juhászné Hahn Zsuzsanna
(1981) Író, szerkesztő és dramaturg. Társadalom- és vallástudományt majd dramaturgiát tanult, szociológiából szerzett doktori címet. Verses kötettel debutált, majd Hra pro čtyři ruce (2009, Négykezesek) című első prózai művéért Jiří Orten-díjra jelölték. A František Drtikol fényképész életét feldolgozó terjedelmes regénye, a Dějiny světla, (2013, A fény története) elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját és a Cseh Könyv díjat, valamint jelölték a Magnesia Litera és Josef Škvorecký-díjra. A regény szerzői jogait összesen kilenc országba adták el, beleértve Magyarországot is. A szerző szerkesztőként dolgozik a Host kiadónál és folyóiratnál, emellett a Respekt hetilap munkatársa. Írásait eddig 11 nyelvre fordították le. A budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja résztvevője volt 2011-ben.
Vajon milyen lehetne egy történet, amelyet fénysugárral írnak? Először is a cselekmény hétköznapi volna, de az események menete rendkívüli. Másodszor a főhős egy fotográfus volna, a fény őrzője, harmadszor persze tele volna árnyakkal. Ki volt hát František Drtikol? Egy kis bányászvárosból származó dandy, egy világhírű fotográfus, akinek a vállalkozása csődbe ment, az aktok mestere, akinek sose volt sok szerencséje a nőkkel, egy buddhista, misztikus, aki hitt a kommunizmusban, ellentmondásos figura. Jan Němec terjedelmes regényének alapkoncepciója nagyon szokatlan a kortárs cseh prózában – freskószerű, egy művészi és szellemi fejlődésregény, amely átfog egy fél évszázadot, életre keltve a přibrami ezüstbányákat, a szecessziós Münchent és a Csehszlovák Első Köztársaság bohémvilágát, ahol meztelen modellek vonulnak fel sorban és a fény észrevétlenül beivódik a tudatunkba…
A Noran Libro Kiadó KELET-EURÓPAI TÖRTÉNETEK című sorozatában az Európai Unió Kreatív Európa műfordításprogramjának és a Cseh Köztársaság támogatásával.
Martin C. Putna: Obrazy z kulturních dějin ruské religiozity/ Képek az orosz vallásosság kultúrtörténetéből, Kalligram, ford. Csehy Zoltán
(1968) Cseh irodalom- és kultúrtörténész, kritikus, esszéíró. Klasszika-filológiát, szlavisztikát és teológiát tanult. 1991-től a prágai Károly Egyetem oktatója, 2013-tól a kulturális antropológia professzora. Magyarul, János nevében. Kereszténység és homoszexualitás: integrációs kísérletek című munkája (Kalligram, 2015) után ez a második kötete. Elsősorban kulturális antropológiával, vallás- és irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozik, latin, görög, orosz, német és angol nyelvből fordít.
Martin C. Putna könyve az orosz vallás- és kultúrtörténeti gondolkodás alakulástörténetét foglalja össze a legkülönfélébb történelmi dokumentumok, irodalmi művek és műalkotások alapján a „görög” Krím előtörténetétől napjainkig, Szent Vlagyimirtól Vlagyimir Putyinig, a jurogyivijektől, Krisztus „bolondjaitól” a Pussy Riotig. Putna módszerének újdonsága a posztkoloniális nézőpont: Oroszország történelmét és lelkiségtörténetét nem tisztán orosz narratívának látja, hanem olyan komplex nemzeti és vallási hagyományok dinamikus rendszereként vizsgálja, melyek együttes hatásuk révén formálták át Kelet-Európa térségeit. Ebben a történelemalakításban jelentős szerephez jut az orosz ellenkultúra, a német, a mongol, a zsidó, a katolikus vagy az Európa párti hatások rendszere is. A szerző külön figyelmet szentel Ukrajnának, Oroszország énformálásának, hagyományértelmezésének, s könyve nem egyszer szolgál útmutatóul a mai orosz világ megértéséhez is. Putna írásmódja feltűnően irodalombarát: plasztikus retorikájú könyve frappáns, szellemesen, fegyelmezett logikával megírt, megbízhatóan tudományos bevezetés az orosz vallástörténeti gondolkodásba, sőt mentalitástörténetbe.
Jaroslav Rudiš: Národní třída / Nemzeti sugárút, Typotex, 2017, ford. Peťovská Flóra
(1972) A legsokoldalúbb cseh szerzők egyike. Német és föld- rajz szakon végzett, író, újságíró, forgatókönyvek, színdarabok és rádiójátékok szerzője, irodalmi kabarét vezet, a Kafka Band nevű zenekar tagja. Nebe pod Berlínem (2002, Berlin alatt az ég) című első regényét, amely elnyerte a Jiří Orten-díjat, további prózakötetek követték: Grandhotel (2006), Potichu (2007, Halkan), Konec punku v Helsinkách (2010, A punk végnapja Helsinkiben), Národní třída (2013, Nemzeti sugárút). Alois Nebel (2003–2005) című képregénytrilógiájából 2011-ben egész estés film készült. Könyveit tíz nyelvre lefordították.
Magányos bunyósok klubja. A főhős, Vandam a várossal, a közelmúlttal és a család démonaival vívott párbajáról mesél. Volt drogfüggő, és ült börtönben.Lenyűgözi a hadtörténet, törzshelyén szívesen móresre tanítja, akit kell. Büszke rá, hogy az 1989 novemberi tüntetésen a Národní třídán ő ütött először, és így kirobbantotta a forradalmat. Durva, ugyanakkor melankolikus történet egy lakótelepről, ahol az emberek és a házak dacolnak a természettelés az elkerülhetetlen véggel. Rudiš legújabb, valós események által inspirált kötete telitalálat.
https://www.typotex.hu/book/8933/jaroslav_rudis_nemzet_sugarut
Petr Stančík: Mlýn na mumie / Múmiamalom, Metropolis Media, 2016, ford. Hanzelik Gábor
(1968) Cseh költő, író, drámaíró, esszéista, gyerekkönyvek szerzője, felsőfokú tanulmányait még a DAMU pedagógiai karán sem fejezte be. Dolgozott tanárként és szabadúszó tv-rendezőként. 1995 óta reklámforgatókönyv íróként keresi kenyerét. Prágában él. 2006-ig főleg Odillo Stradický ze Strdic álnéven írt verseket, 2007-től váltott a hivatalos nevére. Szövegeit fordították angolra, spanyolra, lengyelre, bolgárra, magyarra, litvánra és albánra.
Petr Stančík regénye olyan sokrétű, hogy nehéz kijelentő mondatokkal összefoglalni, ezért kérdezzünk: Mit jelent nekünk Prága? Emlékművek, gótikus mézeskalácsváros, cseh ínyencségek. És mit jelent a cseheknek? Milyen egy gasztroregény? A kérdések
könnyűnek tűnnek, de mi van, ha a dolog bonyolódik, és a tárgyalás szempontjai közé már nem csak a gasztro-, de a pornográf-, a misztikus-, a krimi-, és a thriller is bekerülnek? És Petr Stančík úgy írta meg ezt a történelmi regényt, hogy ezeket a nézőpontokat
tényleg beleszőtte. Az eredmény egy végigzabált, végigparáználkodott, és végig szórakoztató hajsza egy gyilkos és a cseh királyok titkos világuralmi törekvései után a 19. században.
Zdeněk Svěrák: Nové povídky / Kettős látás, Napkút Kiadó, 2017, ford. Forgács Ildikó
(1936) A szerző Csehországban ismert színész, humorista és forgatókönyvíró. Hogy mást ne mondjunk, ő írta Az én kis falum című Menzel-film, valamint az Oscar-díjas Kolja forgatókönyvét, és félig ő találta ki a „valaha élt legnagyobb csehet”, Jára Cimrmannt. Hasonlóképpen fontos, hogy 2008-ban megjelent Povídky (Elbeszélések) és 2011-ben megjelent Nové povídky (Új elbeszélések) című kötetéért egyaránt megkapta a cseh Bestseller díjat. Előbbi a Magyar Napló gondozásában jelent meg A csaló címmel, utóbbi a második magyarul is megjelenő kötete.
A kötet kilenc elbeszélést tartalmaz, melyek mindegyike az emberi lélek egy-egy rövid elemzése. A témák a mindennapi életből származnak, a főszereplők mindennapi emberek. A könyv tele van humorral, őszinteséggel, jelenetei egyszerre elgondolkodtatóak és szórakoztatóak. A kötetben szereplő elbeszélések: A bevásárlás, A gyógyfürdő, A rendes taxisofőr, Áprilisi történet, Betlehemi láng, Kettős látás, Kisiklott szerelem, Osztálytalálkozó, Vonaton.
Sára Vybíralová: Spoušť / Romlás – elsőkönyves, ford. Peťovská Flóra
(1986) Francia és történelem szakon végzett a Károly Egyetemen, ahol jelenleg doktori tanulmányait folytatja. Francia nyelvtanárként és fordítóként dolgozik. Versei és rövid prózái több folyóiratban is megjelentek, a Spoušť az első könyve. Felváltva él Prágában és Párizsban.
Tíz katasztrófakísérlet. Mi a kritikus érték egy embernél? Tíz, látszólag közönséges életet élő szereplő. Különböző mértékben ugyan, de mindegyiküket megfertőzte a neurózis és a be nem teljesült vágyak. Próbálnak egyedül boldogulni, és mintha ez nem lenne elég kihívás, a többiek ugyanerre való kitartó törekvéseik közben mindent megbonyolítanak. A kritikus érték elérése azonban visszafordíthatatlan folyamatokat indít el... Eljön a vég vagy a kezdet, vagy meghalnak, vagy végre elkezdenek élni. Vagy valahol az ablakon túl bekövetkezik az ősrobbanás, amikor már az univerzum sem tudja, hogyan tovább. Sára Vybíralová kifinomult stílusú, kortársaknak szánt elbeszélései a magabiztos bemutatkozás megtestesítői.
A díszvendég stand teljes programja: https://issuu.com/czechcentrebudapest/docs/v4_leporello_web
A díszvendég országok katalógusa: https://issuu.com/czechcentrebudapest/docs/v4_katalogus_web02
