Szabadidő magazin - A walesi herceg ifjú kutatók között
Szabadidő magazin

A walesi herceg ifjú kutatók között

2010. március 18. 19:54 |

Találkozó a Magyar Tudományos Akadémián

Óriási érdeklődés mellett zajlott a walesi herceg és a fiatal magyar kutatók találkozója a Magyar Tudományos Akadémián. A brit trónörökös az előre tervezettnél lényegesen hosszabb időt töltött a nemzetközi tudományos eredményeket is felmutató ifjú tudósok társaságában.

 

- Magyarország kutatói teljesítménye a népességhez mérten átlag feletti. Az előnytelen pénzügyi és személyi feltételek ellenére Magyarországon a tudományos szféra jól teljesít: a kutatóintézetek minőségéről készített rangsorban 134 ország közül a 24. helyen állunk a World Economic Forum összegzésében. A legerősebb területeink a fizika, a kémia, a földtudományok és a gyógyszerkutatás – utalt a magyar tudományosság helyzetét elemző összehasonlító vizsgálatok eredményeire Pálinkás József, az MTA elnöke, amikor fogadta Károly walesi herceget.

 

A fiatal tudósokkal szervezett találkozón Károly herceg elsőként Horváth László klasszika-filológussal váltott szót, akit több szál is köt az Egyesült Királysághoz, hiszen doktori címét a Londoni Egyetemen szerezte, és nemzetközi elismerést kiváltó kutatómunkájában is szerepet játszott a Brit Tudományos Akadémia.

 

– Az Archimédés palimpsestusról már egy évszázada tudták, hogy pergamenlapjain a 13. századi imákat tartalmazó írás alatt Archimédés egy kommentárja rejtőzik, de Hypereidés görög szónok beszédeit a közelmúltig nem sikerült azonosítani. Csak a huszonegyedik századi technológia segítségével sikerült a rejtett szöveget láthatóvá tenni, de elolvasása még így is rendkívül nehéz volt. A szöveg megfejtésében külföldi kollégáim szerint is oroszlánrészt vállaltam, de nagy segítségemre volt az Eötvös Collegiumban felállított kutatócsoportunk is. A híres szónoktól feltárt 320 sor a klasszikus görög írásos kultúra kutatásának legjelentősebb felfedezése az utóbbi száz évben, új részleteket tudhatunk meg belőle az athéni demokrácia működéséről és a makedón-görög háborúról. Eredményünkhöz az ógörög nyelv és kultúra megingathatatlan ismeretére volt szükség, amelynek segítségével a töredékszavak is kikövetkeztethetők voltak a görög hagyomány hasonló szöveghelyeinek elemzéséből – fejtette ki előadásában és az azt  követő kötetlen beszélgetésben Horváth László.

 

A kódex képét térben is megtekintette Károly herceg, hiszen a kódex bemutatásában Rátai Dániel, a háromdimenziós Leonar3Do program feltalálója segédkezett. A Leonar3Do lényege, hogy a számítógéphez kapcsolt kamerák észlelik a rajzoló által viselt szemüvegre szerelt lámpákat, valamint a fényceruza helyzetét, és így mindig a felhasználó és a fényceruza tényleges pozíciójához igazított, valós benyomást keltő térbeli kép jön létre. A Leona3Do-t és speciális térbeli egerét, a bird-öt Károly herceg is kipróbálta a bemutató során.

 

– Az ökoszisztéma egyik legalapvetőbb „szolgáltatása” a tiszta vízutánpótlás. Magyarország sokrétű vízforrásokkal rendelkezik, különleges potenciálja van a geotermikus energia kiaknázásban, jelentősek a karszt és egyéb ásványi eredetű vízkészletei, és talajvízben is gazdag – fejtette ki a előadásában Szabó Rebeka, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársa. is.

 

A következő előadást Toldy Andrea vegyészmérnök tartotta, aki a tűzálló epoxigyanták gyártását kutatja. 

Károly herceg végül Pál Csabának, a Szegedi Biológiai Központ kutatójának tudományos eredményeivel ismerkedett meg.

Az MTA elnöke az előadások után említést tett arról, hogy Európai Uniós elnöksége alatt Magyarország a környezetvédelmet, ezen belül is a vízminőség javítását, valamint a tudományos kutatások támogatását tekinti majd kiemelt feladatának. Hozzátette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fontosnak tartja kiemelkedő kutatóinak itthontartását, valamint külföldön dolgozó tehetségeinek visszacsábítását, és erre Lendület néven különleges programot hozott létre.

 

Fotósarok