Nágák, elefántok, madarak

2016. szeptember 29. 21:40 |

Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

2016. szeptember 30. − 2017. május 1.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Nágák, elefántok, madarak című, új időszaki kiállítása többféle aspektusból – földrajzi, időbeli és antropológiai szempontból – vizsgálja a délkelet-ázsiai textileket. A tárlat a textilek rituális szerepének és mintarendjének bemutatásától kezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinek és textiltípusainak ábrázolásán keresztül ismertet meg hiedelemvilágukkal, ünnepeikkel és szokásaikkal.

Délkelet-Ázsia meghatározó művészi kifejezésformája a textilművességben követhető nyomon. Ez a művészet anyanyelve, egyik legfontosabb megnyilatkozási formája, így Délkelet-Ázsia textiljeinek bemutatásával, típusaik, használatuk és szerteágazó jelképrendszerük megismertetésével kulcsot kap az érdeklődő egy távoli világ működésének és gondolkodásának megfejtéséhez.

A kiállítás több mint 200 tárgyat vonultat fel: a magyarországi közgyűjtemények (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) értékes, nagyon ritkán látható anyaga mellett magángyűjtők és kutató-tudósok helyszínen gyűjtött tárgyait is bemutatja.

A khmer birodalomból elinduló kalandozás a burmai és a sziámi (thai) udvar szentélyein keresztül vezet a ma is Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnam területén élő számos nép, így a hmongok, a rendkívül színes és változatos textilkultúrájú tai népek, a jaók és lantenek, valamint a brú hegyi törzs textíliái és ékszerei felé. Számos multimédiás elem, film és montázs jeleníti meg, hozza mozgásba és új összefüggésbe a látott tárgyakat.

Az időbeli és térbeli barangolás Délkelet-Ázsia tájain indul. A 9–12. században virágzó khmer birodalom dzsungelbe zárt szentélyeinek hindu istenségalakjait, a birodalom buddhista domborművű ábrázolásait látja meg először a látogató. A domborművek mögött buddhista ábrázolásokkal díszített textil függ. A nagy vallások egymás mellett élése, a hinduizmus és a buddhizmus folyamatos jelenléte és egymásra hatása jellemezte és jellemzi ma is ezt a vidéket. A khmer példa kiválóan érzékelteti az átjárási lehetőségeket és a kölcsönhatásokat, egyben kijelöli a bemutatásra kerülő anyag időbeli kezdőpontját is, a 13. századot.

A következő egység a 18–19. századi burmai és sziámi (thaiföldi) udvari kultúrával, annak jellegzetes textilhasználatával ismerteti meg az érdeklődőt. A sziámi, a burmai vagy a khmer udvar előkelőinek viselete már a 18. századtól kezdve szoros kapcsolódást mutatott a szentélyek buddhista istenségalakjainak viseletével. Koronás, karperecekkel felékesített, díszes köntösbe öltöztetett buddhák, bódhiszattvák, védő kísérőfigurák sora mutatja az udvari szertartási öltözet finom részleteit. A szentélyekben álló szobrok, faragványok és a hatalmas méretű buddhista tekercsképek világosan érzékeltetik a legelőkelőbbek viseleteit, amit az Indiában készíttetett textíliák pompás látványa tesz tökéletessé. Monumentalitás, lenyűgöző méretek és pazar gazdagság a látvány meghatározó elemei. Az udvari kultúra rituális tárgyai éppen azt érzékeltetik, hogy mindennek kódolt értelme van és szerteágazó összefüggésrendszerbe ágyazódik, miközben folyamatos az átjárhatóság és a változás lehetősége is a formák, a hordozóanyagok (fa, lakk, kerámia, textil) vagy a mintarend világában.

Délkelet-Ázsia kereskedelmi kapcsolatrendszere révén az Indiai-óceán és Távol-Kelet térségeivel egyaránt szoros kapcsolatot tartott fenn. A textilek kereskedelme jól rávilágít a tájékozódás irányaira. A tengerparti kikötővárosok évezredek óta részesei a kereskedelmi mozgásnak. A kiállított tárgyak bemutatják a szárazföldi délkelet-ázsiai térség legfontosabb kereskedelmi kapcsolatait, a textilmintakincs jellemző elemeit, valamint annak történetét, ahogy e minták megjelentek az előkelő udvari körök India nagy textilmanufaktúrákban elkészíttetett rituális és mindennapi használatra szánt textiljein túl az állandóan mozgásban lévő, vándorló népcsoportok tagjainak viseletében.

A kiállításban fontos szerepet kapnak a hmong, a jao és a lanten közösségek textíliái. Ezek a közösségek ma is mozgásban vannak, számukra az országhatárok többé-kevésbé átjárhatók. Viseleteik, háztartási textíliáik pontosan rámutatnak a textilek oltalmazó, védő vagy rituális szerepére. Segítségükkel bemutatható, hogy egyazon népcsoport textilművessége a hagyomány követése mellett hogyan alkalmazkodik az eltérő helyi lehetőségekhez. A teljes felnőtt viseletek mellett külön egységként a gyerekek viseleteinek anyaga is megjelenik. Jelentős délkelet-ázsiai textilanyagként ismerkedhetünk meg a tai népcsoportok textíliáival, hogy rajtuk keresztül belelásson az érdeklődő hiedelemvilágukba, szertartásaikba, gondolkodásukba. A laók, taidamok, tailük, taidengek szellemekbe vetett hite, a velük való kapcsolattartás a viseletek minden darabján megfigyelhető, miközben a buddhizmus is áthatja e népek hiedelemvilágát.

Viseleteik bemutatása mellett e népek ékszereit és ékszerhasználatát is megismerhetik a látogatók. A főként ezüstből készült ékszerek formái és motívumai szervesen kapcsolódnak a textilekhez, anyaguk és megmunkálásuk eltérései okán ugyanakkor a népcsoportokon belüli tagozódást és hierarchiát is érzékeltetik.

A kiállítás utolsó tematikai egysége a hegyi törzsek világába kalauzol el, amely a legelszigeteltebb világ a délkelet-ázsiai népek sokaságában. A vietnami hegyek között élő brúk kiváló magyar antropológus kutatója, Vargyas Gábor gyűjtötte fel az itt bemutatásra kerülő anyagot. A brúknak az 1930-as évekig meghatározó viselete volt a háncsruha, amelynek készítési módját a helyszínen készült kisfilmen is megtekinthetik az érdeklődők.

A brúknak a 20. század második felében gyűjtött viseletei ugyanakkor érzékeltetik kapcsolódási és tájékozódási irányaikat, kiváló összevetést kínálva a többi népcsoport anyagával. A teremben a brúk hitvilágát egy megépített eredeti sámánoltár mutatja be, amely mintegy lezárása, legtávolabbi pontja is a szárazföldi délkelet-ázsiai népek hitvilágában való barangolásnak.

A kiállított textil- és ékszeranyag kortárs kapcsolódási pontjait az öt-hat hetente váltakozó pop up kiállítások emelik ki, melyek keretében kortárs magyar művészek délkelet-ázsiai ihletésű tárgyai vonulnak fel. A „Dressz. Kód?” programsorozatban a művészek tárlatvezetés és előadás keretében mesélnek majd az őket érdeklő vagy inspiráló részletekről.

A tárlat lezárásaként és összefoglalásaként kisebb múzeumpedagógiai kiállítás lesz látható az épület földszintjén. A közönség által mozgásba hozható két marionettbábun kívül a délkelet-ázsiai viseletek babákon megjelenő forgatagában a legelőkelőbbek viseletétől egészen az egyes népcsoportok ünnepi viseletéig több típus is felvonul. A kiállításhoz kapcsolódó pályázaton résztvevők maguk is elkészíthetik saját babáikat a délkelet-ázsiai anyagban megismert viseletekkel felöltöztetve. A pályázat nyertes munkáit ugyanebben a kiállítási részben mutatjuk majd be.

Nágák, elefántok, madarak

Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből

2016. szeptember 30. − 2017. május 1.

Helyszín:
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
1062 Budapest, Andrássy út 103.
Nyitvatartás:
kedd–vasárnap: 10.00–18.00, hétfőn zárva
Belépőjegy
Teljes árú (felnőtt): 1000 Ft
Ifjúsági jegy (6–26 éves kor között), nyugdíjas jegy (62–70 éves kor között): 500 Ft
Családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik részére): 2300 Ft

Fotó:Csillag György


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Nágák, elefántok, madarak 2016. szeptember 29. 21:40 \| Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2016. szeptember 30. − 2017. május 1. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Nágák, elefántok, madarak című, új időszaki kiállítása többféle aspektusból – földrajzi, időbeli és antropológiai szempontból – vizsgálja a délkelet-ázsiai textileket. A tárlat a textilek rituális szerepének és mintarendjének bemutatásától kezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinek és textiltípusainak ábrázolásán keresztül ismertet meg hiedelemvilágukkal, ünnepeikkel és szokásaikkal. Délkelet-Ázsia meghatározó művészi kifejezésformája a textilművességben követhető nyomon. Ez a művészet anyanyelve, egyik legfontosabb megnyilatkozási formája, így Délkelet-Ázsia textiljeinek bemutatásával, típusaik, használatuk és szerteágazó jelképrendszerük megismertetésével kulcsot kap az érdeklődő egy távoli világ működésének és gondolkodásának megfejtéséhez. A kiállítás több mint 200 tárgyat vonultat fel: a magyarországi közgyűjtemények (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) értékes, nagyon ritkán látható anyaga mellett magángyűjtők és kutató-tudósok helyszínen gyűjtött tárgyait is bemutatja. A khmer birodalomból elinduló kalandozás a burmai és a sziámi (thai) udvar szentélyein keresztül vezet a ma is Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnam területén élő számos nép, így a hmongok, a rendkívül színes és változatos textilkultúrájú tai népek, a jaók és lantenek, valamint a brú hegyi törzs textíliái és ékszerei felé. Számos multimédiás elem, film és montázs jeleníti meg, hozza mozgásba és új összefüggésbe a látott tárgyakat. Az időbeli és térbeli barangolás Délkelet-Ázsia tájain indul. A 9–12. században virágzó khmer birodalom dzsungelbe zárt szentélyeinek hindu istenségalakjait, a birodalom buddhista domborművű ábrázolásait látja meg először a látogató. A domborművek mögött buddhista ábrázolásokkal díszített textil függ. A nagy vallások egymás mellett élése, a hinduizmus és a buddhizmus folyamatos jelenléte és egymásra hatása jellemezte és jellemzi ma is ezt a vidéket. A khmer példa kiválóan érzékelteti az átjárási lehetőségeket és a kölcsönhatásokat, egyben kijelöli a bemutatásra kerülő anyag időbeli kezdőpontját is, a 13. századot. A következő egység a 18–19. századi burmai és sziámi (thaiföldi) udvari kultúrával, annak jellegzetes textilhasználatával ismerteti meg az érdeklődőt. A sziámi, a burmai vagy a khmer udvar előkelőinek viselete már a 18. századtól kezdve szoros kapcsolódást mutatott a szentélyek buddhista istenségalakjainak viseletével. Koronás, karperecekkel felékesített, díszes köntösbe öltöztetett buddhák, bódhiszattvák, védő kísérőfigurák sora mutatja az udvari szertartási öltözet finom részleteit. A szentélyekben álló szobrok, faragványok és a hatalmas méretű buddhista tekercsképek világosan érzékeltetik a legelőkelőbbek viseleteit, amit az Indiában készíttetett textíliák pompás látványa tesz tökéletessé. Monumentalitás, lenyűgöző méretek és pazar gazdagság a látvány meghatározó elemei. Az udvari kultúra rituális tárgyai éppen azt érzékeltetik, hogy mindennek kódolt értelme van és szerteágazó összefüggésrendszerbe ágyazódik, miközben folyamatos az átjárhatóság és a változás lehetősége is a formák, a hordozóanyagok (fa, lakk, kerámia, textil) vagy a mintarend világában. Délkelet-Ázsia kereskedelmi kapcsolatrendszere révén az Indiai-óceán és Távol-Kelet térségeivel egyaránt szoros kapcsolatot tartott fenn. A textilek kereskedelme jól rávilágít a tájékozódás irányaira. A tengerparti kikötővárosok évezredek óta részesei a kereskedelmi mozgásnak. A kiállított tárgyak bemutatják a szárazföldi délkelet-ázsiai térség legfontosabb kereskedelmi kapcsolatait, a textilmintakincs jellemző elemeit, valamint annak történetét, ahogy e minták megjelentek az előkelő udvari körök India nagy textilmanufaktúrákban elkészíttetett rituális és mindennapi használatra szánt textiljein túl az állandóan mozgásban lévő, vándorló népcsoportok tagjainak viseletében. A kiállításban fontos szerepet kapnak a hmong, a jao és a lanten közösségek textíliái. Ezek a közösségek ma is mozgásban vannak, számukra az országhatárok többé-kevésbé átjárhatók. Viseleteik, háztartási textíliáik pontosan rámutatnak a textilek oltalmazó, védő vagy rituális szerepére. Segítségükkel bemutatható, hogy egyazon népcsoport textilművessége a hagyomány követése mellett hogyan alkalmazkodik az eltérő helyi lehetőségekhez. A teljes felnőtt viseletek mellett külön egységként a gyerekek viseleteinek anyaga is megjelenik. Jelentős délkelet-ázsiai textilanyagként ismerkedhetünk meg a tai népcsoportok textíliáival, hogy rajtuk keresztül belelásson az érdeklődő hiedelemvilágukba, szertartásaikba, gondolkodásukba. A laók, taidamok, tailük, taidengek szellemekbe vetett hite, a velük való kapcsolattartás a viseletek minden darabján megfigyelhető, miközben a buddhizmus is áthatja e népek hiedelemvilágát. Viseleteik bemutatása mellett e népek ékszereit és ékszerhasználatát is megismerhetik a látogatók. A főként ezüstből készült ékszerek formái és motívumai szervesen kapcsolódnak a textilekhez, anyaguk és megmunkálásuk eltérései okán ugyanakkor a népcsoportokon belüli tagozódást és hierarchiát is érzékeltetik. A kiállítás utolsó tematikai egysége a hegyi törzsek világába kalauzol el, amely a legelszigeteltebb világ a délkelet-ázsiai népek sokaságában. A vietnami hegyek között élő brúk kiváló magyar antropológus kutatója, Vargyas Gábor gyűjtötte fel az itt bemutatásra kerülő anyagot. A brúknak az 1930-as évekig meghatározó viselete volt a háncsruha, amelynek készítési módját a helyszínen készült kisfilmen is megtekinthetik az érdeklődők. A brúknak a 20. század második felében gyűjtött viseletei ugyanakkor érzékeltetik kapcsolódási és tájékozódási irányaikat, kiváló összevetést kínálva a többi népcsoport anyagával. A teremben a brúk hitvilágát egy megépített eredeti sámánoltár mutatja be, amely mintegy lezárása, legtávolabbi pontja is a szárazföldi délkelet-ázsiai népek hitvilágában való barangolásnak. A kiállított textil- és ékszeranyag kortárs kapcsolódási pontjait az öt-hat hetente váltakozó pop up kiállítások emelik ki, melyek keretében kortárs magyar művészek délkelet-ázsiai ihletésű tárgyai vonulnak fel. A „Dressz. Kód?” programsorozatban a művészek tárlatvezetés és előadás keretében mesélnek majd az őket érdeklő vagy inspiráló részletekről. A tárlat lezárásaként és összefoglalásaként kisebb múzeumpedagógiai kiállítás lesz látható az épület földszintjén. A közönség által mozgásba hozható két marionettbábun kívül a délkelet-ázsiai viseletek babákon megjelenő forgatagában a legelőkelőbbek viseletétől egészen az egyes népcsoportok ünnepi viseletéig több típus is felvonul. A kiállításhoz kapcsolódó pályázaton résztvevők maguk is elkészíthetik saját babáikat a délkelet-ázsiai anyagban megismert viseletekkel felöltöztetve. A pályázat nyertes munkáit ugyanebben a kiállítási részben mutatjuk majd be. Nágák, elefántok, madarak Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből 2016. szeptember 30. − 2017. május 1. Helyszín: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 1062 Budapest, Andrássy út 103. Nyitvatartás: kedd–vasárnap: 10.00–18.00, hétfőn zárva Belépőjegy Teljes árú (felnőtt): 1000 Ft Ifjúsági jegy (6–26 éves kor között), nyugdíjas jegy (62–70 éves kor között): 500 Ft Családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik részére): 2300 Ft Fotó:Csillag György
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a