A sikerélmények hatása a gyermekekre

Azonosulunk olimpikonjainkkal

Sok gyerek indul el a sportklubok felé a világverseny után

A biztatás teljesítményt fokozhat, a szurkolás közösséget építhet, az eredmény pedig a gyerekekre hathat motiválóan.

Egy sportcsapat gyakran a szurkoló énjének meghosszabbítása – állítja Eric Simons, a The Secret Life of Sports Fans  (A szurkolók titkos élete) című könyv szerzője, ezért is használjuk a „mi” személyes névmást amikor sportolóink teljesítményéről beszélünk, például megvertük a brazilokat, kikaptunk a montenegróiaktól, jól játszottunk, emberhátrányban küzdöttünk.  

Ez a „mi” voltaképpen az „én” (a szurkoló) és az „ők” (a csapat) összevonásából ered, az agyunk a tudatalattinkban magunkra tükrözi a versenyzők érzéseit, cselekedeteit, de még a hormonműködését is. Simons szerint a verseny eredménye még a szurkoló saját önbecsülésére is kihat.

Kovács Krisztina sport szakpszichológus, a Fejben dől el című könyv társszerzője szerint a szurkolásnak óriási közösségépítő ereje van, az olimpikonokhoz fűződő közös kötődés csoporttudatot épít, összehozza az embereket.

Az olimpia követése során – más nagy világversenyekhez hasonlóan – a szurkolók jó stresszt élhetnek át, kiszakadhatnak a hétköznapok monotóniájából, ami által a teljesítményük is javulhat. A szakember szerint a felnőttekre instant hatása van a sporteseményeknek, a sikereknek és a kudarcoknak; ezzel szemben a gyerekekre, a leendő utánpótlásra motiválóan hatnak a példaképpé váló atléták eredményei, olimpiák után mindig többen kapnak kedvet a versenysportokhoz, a rendszeres mozgáshoz. „A sportközvetítés előtt együtt szurkoló család pozitív képe megmaradhat a gyerekekben és arra bátoríthatja, hogy ő is kipróbáljon valamilyen sporttevékenységet. Ahhoz, hogy egy fiatal hosszabb távon is folytassa, fontosak a kezdeti sikerélmények, ami a sport sajátosságai miatt viszonylag hamar el is érhető, hiszen új dolgokat tanulnak, fejlődnek, ügyesebbé válnak. Gyakori jelenség, hogy azokba a klubokba jelentkeznek a fiatalok, amelyek bajnokot adtak az országnak az olimpián, így a példaképek jelenléte plusz motivációt adhat számukra.” – mondta a sport szakpszichológus.

Bár az olimpiai játékokon a versenyzők önmaguk teljesítményét méretik meg, a hazájukat is képviselik, ennek terhére pedig érdemes mentálisan felkészülni. Kovács Krisztina szerint egyénfüggő, hogy a szurkolás motiválja vagy blokkolja a versenyző teljesítményét, de a sportolók túlnyomó többségének inkább segít a biztatás, a bátorítás.

„A sportolók biztatása és a szurkolói közösségek megteremtése ma már a digitális világban is lehetséges” – hangsúlyozza Bánhegyi Zsófia, a Magyar Telekom Csoport kommunikációs igazgatója. „A Szurkolói szív segítségével az itthon maradt szurkolók is kifejezhették olimpikonjainknak, hogy azonosulnak, egynek érzik magukat velük, eddig közel 2 milliószor dobbant meg a nyári sportesemények és a riói olimpia alatt” – tette hozzá.