Római négyes
Lehet-e fürdőkúrával gyógyítani a szerelmet? Kávé és kritika a Trafóban.
|
2010. március 3. |
Rubin Szilárd: Római egyes...miért épp új szerelmem kezdetén kellett megtudnom, hogy a régi meddig juthatott el a gyűlöletben?"
Két ember megszenvedett szerelme - ahogyan ez Rubin Szilárd fantasztikus Csirkejátékára is igaz volt - megfelelő alap egy remekmű születéséhez. A Római Egyes férfihőse ugyan idősebb és kiábrándultabb, mint a korábbi regényé, a vágy őrülete mégis éppúgy elrebbenti minden józanságát; hogy azután férfi és nő pusztító táncából az egyik végül a távolba mentse magát, ahogyan a Csirkejátékban is történt.
A kisregény filmje gyorsan és izgalmasan pereg, ám Budapest és Karlovy Vary, a bérszobák ágyai és gyógyfürdők kádjai, kultúra- és valóságidézetek közt félúton ott lebeg az ember magányának időtlen és meghaladhatatlan tapasztalata, melyet Rubin mondatai kitörölhetetlenül belénk vésnek. A másikba kapaszkodás alkonyi reménytelensége. Miközben "tőlünk ötmillió fényévnyire egy csillagon a világ legszebb hajnalai játszódnak le, minden publicitás nélkül, halálos precizitással..."
Rubin Szilárd 1963-as Csirkejátékának "újrafelfedezése" a 2009-es év egyik fontos könyvsikerét hozta Németországban, ahol belátható időn belül - a Magyarországon először 1985-ben kiadott - Római Egyes is megjelenik. A német kritika szerint a regény fontossága és nagyszerűsége csak Henri Alain-Fournier és F. Scott Fitzgerald műveihez mérhető.
"Megint nem tudtam, hogy boldog vagy szomorú legyek. Mert igaz, hogy Piroska mellett ugyanolyan lázas örömet érzek, mint a cirkuszi estén Prisca láttán. De közben elmúlt egy emberöltő, s bár megromlottam, nem nőttem fel."
|
Rubin Szilárd
1927-ben született, Budapesten. Tízéves volt, amikor édesanyját eltemették. Később az apja is és az egész családja meghalt, erőszakos halállal. Első regénye, a Csirkejáték 1963-ban jelent meg.
Gondos Ernő - a Csirkejáték egyik korabeli marxista kritikusa - így értékelte a művet: "De milyen is ennek a könyvnek a történelemszemlélete? És egyáltalán: milyen ennek a műnek a mentalitása? Nem szocialista. Ez kitűnik a hős viselkedésének korlátozott kritikájából is. Ám a mentalitás nem is antiszocialista. Rubin számára a megelőző évtizedek történelmi változásai egy számára idegen szükségszerűség megvalósulásának tűnnek."A kritikus zavara érthető, a regény nem volt a korízlés hív tükre, ugyanakkor a nagy kortársak, Pilinszky és Szentkuthy azonnal felfigyeltek rá, utóbbi "igazi modern, mai Werther"-nek titulálta; és azután később is hatott irodalmunkra. 1997-ben Esterházy Péter írt róla figyelmes és rajongó visszaemlékezést, méltatást.
|
|
|
|