Képzett társítások-AEGON estek sorozat a Nemzetiben.
Beszélgetés, felolvasás, vetítés és zene.
Alföldi Róbert vendégei:
Balázs Attila író, műfordító
Bollók Csaba filmrendező
Zene: Dresch Mihály – szaxofon
Sorozatszerkesztő, az estek összeállítója: Eszéki Erzsébet
Az 1955-ben, Újvidéken született Balázs Attilát már huszonévesen a kortárs magyar próza markáns hangú egyéniségeként tartották számon. 1991-ben elhagyta a szülőföldjét, a polgárháborús katonai behívó elől menekült Magyarországra. Különleges erejű, Kinek Észak, kinek Dél című regénye jelentős figyelmet keltett, kritikusok sora méltatta a sokszálú, a történelmi tudást és a mesélőkedvet remekül elegyítő könyvet, amelyben a szerző a Vajdaságról tár elénk történelmi képet. A Kinek Észak, kinek Dél című regényéért Balázs Attila vehette át 2009 decemberében a Füst Milán-díjat.
A febuár 25-i est másik vendége Bollók Csaba Balázs Béla-díjas filmrendező, aki rövidfilmjeivel és első, Észak Észak című játékfilmjével számos nemzetközi fesztiválon szerepelt. Az Iszka utazása című játékfilmjéért a 2007-es Magyar Filmszemle fődíját vehette át, s a film világpremierje, a 2007-es Berlinale óta számtalan hazai és nemzetközi díjat kapott. Balázs Attilával csupán egyszer dolgozott együtt: a Magyar Televízió Hajónapló című sorozatában Balázs Attila írásaiból készített filmet, ám ezen kívül számos közös pont található a világukban, például a határon túli művészetek, irodalom, alkotók iránti érdeklődés.
A beszélgetés, a felolvasás és a vetítés mellett minden alkalommal fontos szerepet játszik az improvizatív, ott születő zene. Ezúttal a hazai dzsesszélet egyik legmarkánsabb egyénisége és legkitűnőbb előadója, Dresch Mihály szaxofonos játssza el fúvós hangszerein a saját gondolatait, érzelmeit mindarról, amit az esten hallhatunk, láthatunk. Dresch Mihály 2009 tavaszán játszott már egy korábbi AEGON-esten, akkor Németh Gábor író és Kardos Sándor operatőr, rendező felolvasásaira és filmrészleteire improvizált bámulatos érzékenységgel és leleménnyel.
További információk a teljes programról:
Életrajzok:
Balázs Attila:
Újvidéken született 1955-ben. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokat. Ezt követően az Új Symposion szerkesztőségének tagja, majd 1982-83-ban a folyóirat olvasószerkesztője. 1983-87: szabadúszó (munkanélküli). Ljubiša Ristić szabadkai kísérleti színházában rendezőasszisztens, fordító, tolmács, nem utolsósorban szerző. 1987-90: az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesztő; 1990-91 az Újvidéki TV művelődési rovatának szerkesztője, vezetője.
1991 őszétől Budapesten él. Rövid ideig haditudósító a horvát frontszakaszról, majd napilapnál külpolitikai újságíró. 1994-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője. 1992-ben egyik megalapítója és a továbbiakban szerkesztőségi tagja az Ex Symposion című folyóiratnak.
Honi és külhoni lapokban egyaránt publikál. Elbeszéléseit több nyelvre fordították, háborús cikkeit, írásait egyebek mellett a The Guardian Europe és a connecticuti The Pamphleteer's Press közölte (Why Bosnia?, USA, 1994).
1986 és 2000 között tizenegy hangjátékát hallhattuk a Magyar Rádióban. Howard Barker, Charles Bukowski, Danilo Kiš egy-egy műve mellett a műfordításai között találhatóak például Ezra Pound, Allen Ginsberg, Christopher Middleton, Luko Paljetak, Milan Komnenić, Vojislav Despotov, Vujica Rešin-Tucić és mások versei.
Díjak: Sinkó-díj (1979), Forum-regénydíj (1986), a Magyar Rádió nívó- és pályázati díjai (1986, 1987, 1991, 1995), Az új magyar hangjáték rádióra alkalmazói díja (1998), Év Könyve-díj 1998, A Soros Alapítvány Irodalmi Ösztöndíja 1998, Prix Marulić Special Award 2001, az Újvidéki Színház Drámaíró Versenyének 1. díja 2003, Pro Literatura 2006, Artisjus-díj 2009, Füst Milán-díj 2009 stb.
Önálló kötetei:
1. Cuniculus (regény, Forum, Újvidék, 1979) 2.
2. Világ, én ma felébredtem! (elbeszélések, Forum, Újvidék, 1982)
3. Szerelem, szerelem (regény, Forum, Újvidék, 1985)
4. Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból (regény, Forum, Újvidék, 1986)
5. Ki tette a macskát a postaládába? (vegyes prózák, Magvető, Budapest, 1989)
6. Én már nem utazom Argentínába (elbeszélések, Kijárat, Budapest, 1995)
7. Király album (elbeszélések, Seneca, Budapest, 1998)
8. Szemelvények a Féderes Manó emlékirataiból (regény, Holnap, Budapest,
1998)
9. Ki tanyája ez a világ (népregény, Kortárs, Budapest, 2000)
10. A meztelen folyó (folyópróza, Árkád–Palatinus, Budapest, 2003)
11. Vágyak gyűjteménye (lírapróza, Palatinus, 2005)
12. Világsarok non-stop (esszék, rövid írások, zEtna, Zenta, 2006)
13. Kinek Észak, kinek Dél (történelemkönyv, Platinus, 2008)
Drámák:
Éjszakai intermezzo (Szabadkai Színház, 1987), Metasztázis (Újvidék, 1989), Solanum tuberosum (FMK, Nyári Mozi Társulat Orléans–Budapest, 1995), Ki tanyája ez a nyárfás? (Kaposvár, 1996), Szem ha szakad, avagy: szereti ön a Ladikot? (Újvidéki Színház, drámaíró-verseny 2003; zEtna, 2006), Papszigeti melódiák
Film(forgatókönyvek):
Pannon-csúcs (TV Novi Sad – Danas Film Beograd, 1989), Király mozi (Budapest, 1999), Ki tanyája ez a nyárfás (Budapest, 2001), Bartók (Budapest, 2003)
Bollók Csaba:
A nyolcvanas évek végén kezdett – az akkori szóhasználat szerint – „független filmeket” készíteni, Madárijesztő című kisfilmje a grazi amatőrfilmes világtalálkozó fődíját nyerte el Jeunesse kategóriában.
1994-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán, Sándor Pál osztályában. A főiskola után az Egyesült Államokban, Bostonban és Los Angelesben folytatta tanulmányait. Rövidfilmjeivel, Ezüstkor című diplomamunkájával, valamint első, Észak, Észak című játékfilmjével számos nemzetközi fesztiválon szerepelt, utóbbi 2000-ben elnyerte a Kritikusok Legjobb Elsőfilm Díját.
2001-ben Balázs Béla Díjat kapott.
Iszka utazása című játékfilmjéért a 2007-es Magyar Filmszemle fődíját vehette át. A film világpremierjét a Berlinale-n tartották, azóta számtalan hazai és nemzetközi díjat kapott, köztük több filmfesztivál fődíját, valamint 2007-ben az Európai Parlament „Legjobb Európai Film Jelölését”. 2009-ben tíz év után pár hétre visszatért Los Angelesbe, ahol Magyarországot képviselte az Academy Awards „Legjobb Idegennyelvű Filmért” folyó kampányban. Iszka utazása című munkáját a vezető hazai filmportál legutóbbi szavazásán az Évtized legjobb filmjei közé választották– a második helyre.
2008-tól az egri Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszékén tanít,
közben egy filmtrilógia előkészítésén dolgozik.
Televíziós munkáira az irodalmi értékek, a kortárs és a határontúli irodalom népszerűsítése jellemző. 2009-ben a Magyar Televízió Hajónapló című sorozatában készített újabb „határon túli” témájú filmet Balázs Attila írásaiból, Summertime címmel.
Dresch Mihály
1955-ben született. 1979-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakán. A nyolcvanas évek elejétől kezdve rendszeresen koncertezett neves hazai zenészekkel. Első együttesét 1984-ben alapította Dresch Quartet néven, s a nyolcvanas években játszott Szabados György együttesében is.
A hazai zenei élet kiemelkedő egyénisége, a 2007-ben Liszt-díjjal elismert Dresch Mihály többféle fúvós hangszeren játszik, a magyar folklór és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot alakított ki. Több önálló lemezt készített, a Révészem, révészem, valamint az Egyenes zene című lemezéért megkapta Az év jazz lemeze díjat. Olyan neves előadókkal lépett színpadra és készített felvételeket, mint például a világhírű amerikai muzsikus, Archie Shepp (vele közös lemezt készített), továbbá Chico Freeman vagy Lee Konitz.
Jelenlegi együttesével – amelyben Lukács Miklós cimbalmozik, Baló István dobol, Szandai Mátyás bőgőzik – rendszeresen koncerteznek itthon és külföldön is, emellett népzenei együttesekkel, például a Csík zenekarral is fellép.
