Szabadidő magazin - A minőségi szoftverfejlesztés
Szabadidő magazin

A minőségi szoftverfejlesztés

2010. február 5. 18:30 |

Az informatikai szektor sikerességének biztosítása.

A sikeres szoftverfejlesztési projektek aránya felmérések szerint pár évvel ezelőtt 35% körül alakult, míg közel 20%-ot teljes mértékben sikertelenül zártak le és a maradék közel 45%-kal is problémák voltak - derült ki a Standish Chaos Report felméréséből. A statisztikák szerint a  szoftvertermékek szállításánál pedig az eredetileg elvárt funkcióknak többnyire csak 50%-a áll rendelkezésre. A megdöbbentő számok láttán felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne mindezt javítani, segíteni az informatikai szektor sikerességét és egyáltalán miért is alakulnak így a szoftverfejlesztések? A kérdés körüljárására és a KKV-k számára elérhető szoftver-minőségbiztosítási keretrendszer fejlesztésére jött létre az EU 7. Keretprogram által is támogatott FACIT SME konzorcium, amelyben a Régens Zrt. kutató-fejlesztő partnerként, az IVSZ végső hasznosítóként, az Új Calculus pedig tesztelő partnerként vesz részt.

 

Az optimális szoftverfejlesztés indikátorai a megbízó szempontjából az alábbiak lennének: legyen időben kész, teljesítse az elvárásokat (funkcionalitás) és legyen megfelelő minőségű.

 

A szoftverfejlesztés ára a versenyképességgel igen szoros kapcsolatban áll, így a fejlesztési hibák kijavításának költsége, azaz konkrétan a hiba időben való detektálása kritikus fontosságú.

 

Számos szoftverfejlesztési és informatikai minőségbiztosítási modell létezik (pl.: CMMI, ITIL, ISO 20000), így sok IT cégben felmerül a kérdés „Mégis melyiket használjam?”, és „Van-e köztük olyan, mely valójában segíti a versenyképes és eredményes szoftverprojekt végrehajtását?”

 

 

 

Számos kimutatás igazolja, hogy például a CMM rendszer használatával pár év alatt akár ¼-re is csökkenhet a nem megfelelő szoftverfejlesztési minőségbiztosítás következtében bekövetkező szoftverhibák kiküszöbölésének költsége, amely a szoftverfejlesztés összköltségét is csökkenti.

 

Sajnos sok szervezet csak a tendereken megszerezhető előnyök miatt lépi meg a minősítést, és valójában nem kerül mindennapi alkalmazásra a módszertan, nem épül be a vállalati folyamatokba, nem születnek folyamatjavító intézkedések. A nagyvállalatok pedig legtöbbször előnyben vannak a kis- és középvállalkozásokkal szemben, hiszen sokkal több erőforrásuk van a folyamataik javítására.

 

Az informatikai ágazat nevezett problémáinak megszüntetésére és a KKV-k  versenyképességének fokozására jött létre az Európai Bizottság által támogatott FACIT-SME projekt.

Fotósarok