Szabadidő magazin - Az izgalom biológiája
Szabadidő magazin

Az izgalom biológiája

2015. május 17. 22:21 | Dobi Ildikó

"Selye János és a stresszelmélet dimenziói”Időszaki kiállítás.a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

Selye János 1907-ben született Bécsben, és Komáromban nőtt fel. 1931-ben a prágai egyetemen szerzett doktori diplomát. 1945-től Montrealban élt és dolgozott, s eközben az amerikai hadsereg sebészeti tanácsadójaként működött. 1928-tól kutatásait rendszeresen publikálta. 1982-es elhunytáig 40 könyvet írt, ebből hét a nagyközönségnek szólt; 17 monográfiát és 1700 tudományos közleményt tett közzé – tudjuk meg a kiállításon, amely misztikumok nélkül a laikus nézőknek is sok újdonsággal szolgál – dr. Szabó Katalin kurátor és a múzeum munkatársainak jóvoltából.

   Selye nevét tudományszervezőként és iskolateremtőként az egész világ nyilvántartja. Laboratóriumába mindenhonnan özönlöttek a tanulni vágyók. Tíz nyelven tartott előadásokat, 18 egyetem választotta díszdoktorává, 43 tudományos társaság pedig a tagjává. 1979-ben megalapította az International Instutute of Stress-t. Mégsem kapott Nobel-díjat!

A stressz angolul idegfeszültséget jelent, azaz biológiai reakciót, amely az élet és az egészség fenntartásához, helyreállításához nélkülözhetetlen folyamat, bár betegségek előidézője is lehet. Selye szerint kézben tartható jelenség. A kiállítás látványosan érzékelhetővé teszi a stressz működését a szervezetben majd filmen láthatjuk Magyarországon elhangzott első előadását.

Selye János felfedezte az endokrin folyamatokat a mellékvese-agy-belek háromszögében a hormonok (timikolimfatikus rendszer) közvetítésével. 1928-tól rendszeresen közzétette tanulmányait. 1936-ban a rangos „Nature” folyóiratban összegezte először kutatásait, de még nem nevezte el stressznek, csupán a szervezet reakció-együttesét írta le, az egyensúlyát megzavaró külső-belső körülményeket. Elkülönítette a szervezet pozitív és negatív válaszait az idegfeszültségre. A szervezet mindig ugyanazzal a tünetegyüttessel válaszol a környezet kihívásaira. „Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá” – írta később. A feszültség fázisai: alarm-reakció – rezisztencia – kimerülés állapota.

   Itt megnézhetjük a stresszről szóló első angol nyelvű könyvét, majd az „Életünk és a stressz” című, 1964-ben megjelent magyar nyelvű változatát és más kiadványokat. 1968 után többször járt Magyarországon, szerepelt tévéműsorokban, tartott előadásokat a Magyar Tudományos Akadémián, a szombathelyi Markusovszky Kórházban, Debrecenben, Szegeden, Pécsett az egyetemeken. Népszerűsége máig töretlen a hazai és a külföldi közönség előtt.

 

 

 

 

 

 

Fotósarok