Szabadidő magazin - Az indológus indián – Baktay Ervin emlékezete
Szabadidő magazin

Az indológus indián – Baktay Ervin emlékezete

2015. március 19. 20:39 | Dobi Ildikó

„Úgy élünk, ahogy álmodunk.” Kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban

Dr. Kelényi Béla kurátor Baktay Ervinről, a homo ludens-ről beszélt a kiállítás megnyitóján. Baktay (1890-1963), a „játékos ember” India kultúrájának egyik legfontosabb kutatója, festőművész, író, asztrológus, muzeológus, művészettörténész – és dunai indián volt. A tárlat keretei azonban kevésnek bizonyulnak eme rendkívül gazdag életmű bemutatásához, mégis sok újdonságot fedezhet fel a látogató a tudós India-kutató személyiségéről.

   1906-ban Budapesten vendégszerepelt Buffalo Bill indián cowboy társulata. Hatására a tizenhat éves Baktay saját Wild West Show-t rendezett. Életét végigkísérte Joseph Conrad jelszava: „Úgy élünk, ahogy álmodunk.”

   Hollósy Simon müncheni iskolájában 1910-től festőművésznek tanult. 1914-ben remekbe sikerült önarcképet és kortársaival (többek között Huzella Pállal) együtt ironikus grafikákat készített. Ez az időszak a művészettörténet eddig alig kutatott tárgya. Az I. világháború idején hadnagyként szolgálva fordította magyar nyelvre kedvenc könyveit. A 20-as évek elején barátja, Blattner Géza bábművész műtermében szabados szellemű, görög-római stílusú ’symposionokat’ szervezett. Itt Eroinos Bataios néven irányította a társaságot.

   1924-ben Dunaharasztiben megalapította a ’léhűtők városát’ (Loaferstownt), amelyben a vadnyugati seriff (E. H. Bucktye) és az indián főnök (Heverő Bölény) szerepét is játszotta. Évente sorra kerültek ezután a Wild West Zree Meetingek, amelyekre a barátaival díszleteket festettek, öltözékeket, sátrakat, fegyvereket készítettek. Baktay 1931-től Zebegényben „igazi” indián tábort rendezett be csónakokkal, lovakkal, és Coltokkal meg Winchesterekkel célba lőttek. Végül látjuk az oklevelet, amely szerint 1937-ben az Amerikai Indián Szövetség a tagjává választotta.

   Baktay világutazóként először 1926-ban Trieszten keresztül hajóval indult el Indiába, Körösi Csoma Sándor nyomában. Útközben – tudjuk meg a tablókról – megkapta a maláriát, és a betegség hűségesen, gyakran visszatért hozzá. Kashmirban meglátogatta Stein Aurélt, akit kutatásaiért az angol király nemesi rangra emelt. Felkereste Sánteniketánban Rabindranath Tagorét, később találkozott Mahatma Gandhival is. Indiai útjának eredménye irodalmi, műfordítói és útleírói munkássága, valamint Körösi Csoma Sándor magyarországi kultuszának megteremtése. A kiállításon érintős képernyő segítségével látható 1956-os diafilmje Indiáról, főképpen a hatalmas ország vallási korszakairól, építészetéről. Megtudjuk, hogy a 4. században épültek a szobrokkal és ornamentikákkal túlzsúfolt indiai templomok és a Himaláját szimbolizáló, díszes gúlák a buddhizmus terjedésével. A 12. századtól dívott a dzsaina vallás a Krisna-hívőkkel, majd a 17. századtól az arab kultúra befolyására mogul iskolák és mecsetek települtek a szent helyekre. A 17. század végén az arabok már üldözték az indiai vallások hívőit. A hindu-mohamedán háborúzásnak az angol hódítás vetett véget. A brit birodalom kincsesháza lett India földje. A 19. század végén kezdődtek el az indiai szabadságmozgalmak.

   Baktay Ervin, ’a Donáti utcai indián hős’ többször is megfordult Indiában. Az itt megtekinthető, Nyugat-Tibetben tárgyakat gyűjtött: Buddha-, bódhiszattva-, Visnu-, Siva-szobrok sokaságát, 17-18. századi fegyvereket, kalligráfiákat és szőnyegeket.

   Muzeológusként Baktay dolgozta fel először a Hopp Múzeum indiai és nepáli gyűjteményét, amelyből 1951-ben nagy sikerű kiállítást is rendeztek. A bohém tudós személyes életteréből, a dolgozószobájából láthatunk most néhány részletet, irodalmi, műfordítói és útleírói munkásságának részleges bemutatásával. A Magyar Földrajzi Társaság doktorává avatta, a Pen Club és több nemzetközi társaság is a tagjai közé választotta. 1935-ben kezdett foglalkozni a csillagfejtés (asztrológia) tudományával, de nem a rejtelmeskedés színvonalán. 1942-ben jelent meg kötete A csillagfejtés tudománya: Az asztrológia elmélete és gyakorlata címmel.

   Megjegyzendő, hogy a Baktay család egy része Indiában élt. Ott vált világhírű festőművésszé unokahúga, Amrita Sher-Gil, akit a magyar közönség már ismerhet.

 

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum látogatói havonta egy-egy kiemelt téma kapcsán ismerkedhetnek Baktay Ervin szerteágazó munkásságával, ha regisztrálnak a hopprogram@hoppmuseum.hu címen. A múzeumpedagógiai programok keretében három hétvégén indián szakkört tartanak (íjászat, arcfestés, fejpánt készítés, gyöngyfűzés 6-14 éves gyerekek részére).

  Március 26-ára készül el Az indológus indián – Baktay Ervin emlékezete című tanulmánykötet. Saly Noémi mutatja be a közönségnek a Baktay fordításában újonnan kiadott Huckleberry Finn, valamint a Hopp Múzeum Kiskönyvtár sorozatában megjelent Homo ludens. Emlékeim nyomában című kötet. A könyvek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók, a belépés ingyenes.

 

 

Fotósarok