Szabadidő magazin - Élelsziszer címkézés
Szabadidő magazin

Élelsziszer címkézés

2014. december 14. 17:26 |

Tudnivalók az új szabályokról

Manapság egyre megnövekedett a fogyasztók részéről az igény arra, hogy akár az interneten, akár az élelmiszer-üzletekben vásárolt élelmiszerek címkéi részletes és érthető információkat tartalmazzanak, hogy minél megalapozottabb döntés alapján választhassák meg, mi az amit esznek. Ráadásul egyre többen szenvednek valamilyen allergiában. Honnan tudja egy földimogyoróra allergiás tinédzser, hogy mit ehet, amikor a barátaival közösen vacsorázni megy? Mi alapján választhatjuk ki a legmegfelelőbb rágcsálnivalót, ha szeretnénk minél kevesebb sót fogyasztani? Hogyan tájékozódhatunk arról, hogy honnan származik az a hús, amit épp most tettünk a kosarunkba? Ilyen és más hasonló kérdések megoldására szolgálnak azok az új szabályok, amelyek 2014. december 13-tól lépnek életbe az Unió valamennyi országában.

Tényleg szükség volt a címkézésről szóló jogszabályok módosítására?

Az általános élelmiszercímkézésre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabály 1978-ból származik, a tápértékcímkézésre vonatkozó szabályokat pedig 1990-ben fogadták el. Mind a vásárlók elvárásai, mind az értékesítési módszerek sokat változtak azóta. Az európai uniós fogyasztóknak ma már több információra van szükségük, amikor élelmiszert vásárolnak, továbbá érhető, pontos és nem félrevezető címkéket szeretnének a termékeken látni. A több mint 3 évig csiszolt új jogszabály a fogyasztók segítségére lesz abban, hogy tudatos élelmiszer-vásárlók legyenek, és végeredményben ahhoz is hozzájárul, hogy az emberek egészségesebben éljenek.

Mi fog változni az új címkézési rendszer bevezetését követően?

Az új jogszabály meghatározza az élelmiszerek címkézésére vonatkozó alapelveket, és például a következők tekintetében pontosabb előírásokat szab meg:

  • olvashatóbb információk (a kötelezően feltüntetendő információk esetében a minimális betűnagyság kikötése);
  • az allergének egyértelműbb és harmonizált megjelenítése az összetevők között az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén (a betűtípus, -stílus vagy háttérszín révén való kiemelés);
  • az allergénekre vonatkozó kötelező tájékoztatás a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében, beleértve az éttermekben és kávézókban felszolgált élelmiszereket;
  • a legtöbb előrecsomagolt feldolgozott élelmiszer esetében a tápértékre vonatkozó bizonyos információk feltüntetésének előírása;
  • a friss sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származására vonatkozó információk kötelező feltüntetése;
  • ugyanolyan címkézési követelmények megszabása az online, táv- vagy bolti értékesítés tekintetében;
  • a mesterséges nanoanyagok felsorolása az összetevők között;
  • a finomított olajok és zsírok növényi eredetére vonatkozó információk jelzése;
  • a félrevezető értékesítési módszerek megelőzésére vonatkozó szabályok szigorítása;
  • a helyettesítő anyag megjelölése az „élelmiszer-utánzatoknál”;
  • az „összetett hús-, illetve halkészítmény”, valamint
  • a kiolvasztott termék egyértelmű megjelölése.

Megoldódik a kisbetűkkel írt, olvashatatlan tájékoztatás problémája?

Az új jogszabály kiemelten kezeli ezt a kérdést, megadja, hogy mekkora az a minimális méret, amellyel a kötelező adatokat fel kell tüntetni, továbbá azt is előírja, hogy a kiegészítő információk (pl. a reklámszlogenek) nem vehetik el a helyet a kötelező információk elől. A jövőben még több idevágó szabály kidolgozása várható.

Egészségesebben táplálkozhatunk az új szabályok jóvoltából?

Elviekben igen. A feldolgozott élelmiszerek főbb tápértékjellemzőit, úgymint energiatartalom, zsír, telített zsírok, szénhidrátok, cukor, fehérje és só, ezentúl kötelező lesz még egyértelműbben feltüntetni. Ezen információk alapján még vásárlás előtt össze lehet hasonlítani az egyes termékeket, és így könnyebb lesz az egyedi étrendnek megfelelőt kiválasztani. Egyes tápértékeket pedig már a csomagolás elején is fel kell tüntetni, ami még inkább megkönnyíti a termékek összehasonlítását.

Hogyan veszi az új jogszabály figyelembe, hogy milyen információkra van szükségük az allergiában szenvedőknek?

Az új jogszabály megerősíti azokat az előírásokat, amelyek az allergiás reakciókat vagy intoleranciát kiváltó egyes anyagokkal kapcsolatos információszolgáltatásra vonatkoznak. Az a cél, hogy az élelmiszer-allergiában szenvedők jobb tájékoztatásban és megfelelőbb védelemben részesüljenek. Az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak kötelezően fel kell tüntetniük ezeket az információkat valamennyi termékükön, ennek módját pedig a nemzeti hatóságok határozzák meg.

Milyen tájékoztatási követelmények vonatkoznak az online vagy távértékesítés révén vásárolt élelmiszerekre?

A szabályok egyértelművé teszik, hogy ilyen esetekben a címkén kötelezően feltüntetendő információk nagy részét már a vásárlást megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Az adott információt meg kell jeleníteni a távértékesítéshez kapcsolódó kommunikációs eszközön (weboldal vagy katalógus), illetve egyéb arra alkalmas módon. E követelmény az élelmiszer-értékesítés valamennyi lehetséges módjára kiterjed. Tehát ugyanazt az információt kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán függetlenül attól, hogy a terméket online, távértékesítés útján (például katalógusból) vagy élelmiszer-üzletben vásároltuk.

Jobb lesz-e a tájékoztatás az élelmiszerek eredetéről az új szabályoknak köszönhetően?

Általánosságban véve elmondható, hogy az új szabályok a jelenlegi megközelítést alkalmazzák: a származási ország vagy az eredet helyének feltüntetése önkéntes alapon történik, hacsak nem származik ebből a fogyasztók számára félreértés.

Az új rendelet értelmében a friss birka-, kecske-, baromfi- és sertéshús eredetét ezentúl kötelező lesz a címkén feltüntetni. A Bizottság elfogadott végrehajtási szabályokat, amelyek meghatározzák az eredetre vonatkozó információk feltüntetésének módját. Bizonyos kivételektől eltekintve a szabályok előírják, hogy a címkén meg kell jelölni azt a tagállamot vagy harmadik országot, ahol az állatot nevelték és levágták.

A főbb összetevők származási országát vagy eredetének helyét is fel kell tüntetni, ha az említett összetevők nem onnan származnak, mint a késztermék. A Belgiumban köpült dán tejet pl. a következő felirattal lehetne ellátni „dán tejből készült, Belgiumban előállított termék”. E szabályoknak köszönhetően a fogyasztókat nem tévesztik meg többé a nem egyértelmű eredetmegjelölések, az élelmiszer-ipari vállalkozókra pedig egyenlő versenyfeltételek lesznek érvényesek.

Honnan lehet tudni, hogy amit eszünk, „eredeti” vagy „hamisított” élelmiszer?

Az étel- és italhamisítás súlyos probléma. Számtalan formát ölthet, ide tartozik pl., ha felhígítanak egy terméket vagy gyengébb minőségű anyagokból állítják elő, esetleg nem a valóságnak megfelelő eredetmegjelöléssel látják el.

Az új szabályoknak köszönhetően azon élelmiszerekkel kapcsolatban, amelyek tartalma nem egészen felel meg annak, amit külsejük sejtet, meg kell adni azokat a legfontosabb információkat, amelyekkel megelőzhető a fogyasztók megtévesztése. Ha bizonyos összetevőket, amelyekről a fogyasztók joggal feltételezik, hogy benne vannak a termékben, egyéb anyagokkal helyettesítettek, e helyettesítő anyagokat a csomagoláson szembetűnő helyen kell megemlíteni (azaz nem csupán a többi összetevő között). Ami a hús- és haltermékeket illeti, a víz és az egyéb állati eredetű fehérjék hozzáadására vonatkozó adatokat kiemelt helyen kell feltüntetni. Ráadásul ha a hal- vagy hústermék úgy néz ki, mintha egy darabból állna, de valójában több kisebb darabból toldották össze, akkor csomagolásán az „összetett hús-, illetve halkészítmény” megjegyzésnek is szerepelnie kell.

A hamis eredetmegjelöléssel ellátott vagy hamis eredetet sejtető élelmiszerek tekintetében az új szabályok bizonyos feltételeket szabnak meg, nehogy az önkéntes eredetmegjelölések megtévesszék a fogyasztókat. Az élelmiszer-ipari vállalkozók ezentúl csak akkor tehetnek a termék eredetére vonatkozó állításokat, ha nem csupán az élelmiszer feldolgozási helye szerinti legutolsó országot tüntetik fel, hanem azt is megadják, hogy a termék jellemző összetevője ténylegesen melyik országból származik.

Már 2014. december 13-tól látni fogjuk ezeket a változásokat a címkéken?

Igen, ugyanis az élelmiszer-iparnak három év állt rendelkezésére ahhoz, hogy 2014. december 13-ával megfeleljen az új szabályoknak. Ugyanakkor még fogunk régi címkéjű élelmiszerekkel is találkozni, mivel a jogszabály lehetővé teszi a 2014. december 13. előtt forgalomba hozott vagy címkézett termékek értékesítését (ez csak az élelmiszer-készlet és nem a címkekészlet kimerülésére vonatkozik).

A kötelezően feltüntetendő tápérték-információkra vonatkozó szabályok 2016. december 13-án lépnek életbe. Ugyanakkor, ha 2014. december 13-át követően az élelmiszer-címkén szerepel tápértékjelölés, annak összhangban kell lennie a rendelet előírásaival.

Mit tehetek, ha 2014. december 13. után olyan címkével találkozom, amely nem felel meg az új szabályoknak?

A címkézési szabályok érvényesítése a tagállamok feladata, és az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani a panaszokat.

 

 

Fotósarok