Gótikus művészet

A gótika legszebb alkotásai a középkori templomok díszei voltak.

  A Magyar Nemzeti Galéria C épületében hosszú előkészítés után megújult a Gótikus művészet Magyarországon 1300-1500 című állandó kiállítás. Immár ablak nélküli, légkondicionált, korszerűen kibővített termekben láthatjuk a magyar művészet egyik hosszabb korszakának nagy műgonddal restaurált emlékeit – vezette be a tárlatot Poszler Györgyi kurátor. Ennek ellenére az itt látható kincsek eredeti környezetükből kivett, „talajvesztett” műtárgyak.

A középkori magyar királyság északi (ma szlovákiai) területeiről származó műtárgyakat dr. Ivan Gelat, pozsonyi művészettörténész mutatta be. A legjelentősebb szárnyasoltárok ugyanis onnan kerültek a gyűjteménybe. A gótika legszebb alkotásai: faszobrok, oltárok táblaképei, liturgikus tárgyak a középkori templomok díszei voltak.

Az első teremben fotók, leírások és térképek tájékoztatnak a középkor kultúrájának helyszíneiről. A második terem őrzi a kiállítás gyöngyszemét, a várandós Szűz Máriát ábrázoló festményt, az ún. Maria gravidát Németújvárról, amely 1410 körül került ki a bécsi iskolából. Mária a díszes, gótikus teremben éppen fon. A korabeli ábrázolásokon a női szépségideál a madonnákon testesült meg.

   A legszebb műtárgyak Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) idejéből valók. A székesegyházak óriásiak és gazdagon díszesek voltak, hogy elkápráztassák a hívőket, akik sem olvasni, sem latinul nem tudtak. Ezt szolgálták a színes üvegablakok, az ötvös műremekek: kelyhek, tálcák, ereklyetartók. Ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönözte. A templomok gazdagsága az egyház hatalmát hirdette.

   A legjelentősebb műalkotások a Felvidéken maradtak fenn. Ott kevésbé pusztított a törökdúlás és a reformáció, egyes templomok pedig nem estek át a barokk kor nagy átalakításain. A bányavárosok és vonzáskörzeteik gazdagsága teremtette meg a gótika művészetének legragyogóbb alkotásait a Szepességben, Kassán (Szent Erzsébet dóm), Toporcon, Szlatvinban, Selmecbányán, Liptószentmárián vagy a Körmöcbánya szomszédságában lévő Jánosréten. Utóbbi berendezéséből származik a Szent Miklós tiszteletére emelt főoltár, valamint a Kálvária-csoporthoz tartozó Fájdalmas Mária és Szent János evangélista szobra a középkor magas művészeti színvonalát képviseli. A szárnyasoltárok tetején kiálló oromszögekben a királyok vagy a donátorok arcmásait helyezték el.

   Nyugat-Magyarországon a bécsi, azaz a németalföldi iskola hatása érvényesült például Németújváron, Tüskeváron, de a budavári, teljesen elpusztult oltárművészetre is utalnak. A harmadik gótikus iskola Erdélyben alakult ki, bár a szebeni és csíki oltárszekrényekből itt most nem látunk példát.

A megújult termekben sikerült megidézni a műtárgyak eredeti környezetét és hangulatát. Nagy kár, hogy a magyarázó szövegeket sötét, megvilágítatlan részekre helyezték, ráadásul alig élvezhető betűmérettel. Így elolvasásuk szinte lehetetlen. Az öt helyiség egyikében sem lehet leülni, ha a látogató elmélyedne a műélvezetben.