Gólya hozza

Kutatás a magyarok gyermekvállalási szokásairól és lehetőségeiről.

A családalapítás előtt álló magyarok több mint negyede jelenleg egyetlen gyerek felnevelését sem tudná finanszírozni. Vajon a pénzügyi nehézségeken túl milyen tényezők befolyásolják még a gyerekvállalást? Hány nő tart attól, hogy a szülési szabadság veszélybe sodorja a karrierjét, és mekkora azoknak az aránya, akik egyáltalán nem szeretnének gyereket?

Jakupcsek Gabriella vezetésével kerekasztal-beszélgetés keretében ismertették a kutatási eredményeit.

A magyarok több mint negyede egyetlen gyerek felnevelését sem tudná finanszírozni, a 30 év alattiak egyötöde pedig nem is tervez családalapítást – derült ki az MSD Pharma Hungary Kft. legfrissebb reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek döntő többsége (80%) szerint érdemes huszonévesen gyereket vállalni, de közel kétharmaduk abban is egyetért, hogy a karrierépítés az első. A nők fele – korántsem alaptalanul – attól fél, hogy terhesség esetén veszélybe kerülne az állása vagy a pozíciója. A munkaadók nehezen tolerálják a szülési szabadságot: a családanyák negyedének korábban problémája származott abból, hogy állapotos. A magyarok tudják, hogy a gyerekvállalásnál számít az időzítés, de sokan ennek ellenére sem alkalmaznak megbízható fogamzásgátló módszert.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Erős Antónia, műsorvezető, Janicsák Veca,énekesnő  Dr. Pozsgay Csilla, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója,   Dr. Csermely Gyula, szülész-nőgyógyász szakorvos voltak.

"A tabuk országában élünk"-mondta Erős Antónia, utalva a fiatalok kellő időben való felvilágosításának fontosságára.

A magyarok 80%-a szerint érdemes 30 éves kor alatt szülni, de a válaszadók 59%-a és a harminc év alattiak több mint kétharmada (69%-a) azzal is egyetért, hogy a nőknek még a gyermekvállalás előtt gondoskodniuk kell a karrierépítésről. Ez a gondolkodásmód a gyakorlatban is érvényesül. Harminc éves kora előtt csupán a nők 12%-a válik szülővé, a férfiak pedig ennél is tovább halogatják az apaságot: mindössze 3%-uk vállalja a feladatot a harmadik x előtt, és a legtöbben negyven felé sem sietik el a családalapítást (60%-uk még ebben az életszakaszban is gyermektelen). Az iskolázottság is befolyásolja a gyermekvállalás ideális időpontját: a diplomások több mint negyede (27%) szerint harminc vagy akár negyven éves kor felett is ráér, míg az alapfokú végzettségűek 84%-a szerint már huszonévesen időszerű a családalapítás.

A gyermekvállalás tehát egyre inkább kitolódik, és ez a folyamat főként egzisztenciális okokkal magyarázható: a családalapítás előtt álló válaszadók több mint negyede (27%) szerint egy gyerek felnevelését sem lehet ma finanszírozni. Nagyon sokan vannak azok is, akik úgy látják: legfeljebb egy utódra telik, két vagy három gyerek eltartását pedig csak minden harmadik pár tudná megoldani (35%). Bár a fővárosi és a vidéki lakosság nagyon hasonlóan vélekedik az anyagi nehézségekről, a nagycsaládosok pénzügyi helyzetének megítélésében látszik némi különbség. Minden tizedik budapesti szerint akár három vagy több gyerek felnevelése is kigazdálkodható, miközben az ország többi részén csak a válaszadók 5%-a vélekedik így.

A nők fele (48%) szerint nehezen lehet helyt állni anyaként és munkavállalóként egyszerre, és közel ugyanennyien (46%) úgy látják: muszáj választani a család és a karrier között. A gyermekáldás előtt álló nők meglehetősen borúlátók: minden második (49%) attól tart, hogy munkahelye vagy pozíciója veszélybe kerülhet azzal, ha elmegy GYES-re. Ez a félelem később csak fokozódik: a negyvenes éveikben járók közül tízből nyolcan vélekednek így (78%). A félelmek sajnos korántsem alaptalanok: a családanyák negyede (24%) tapasztalt már valamilyen problémát a munkahelyén, amikor kiderült, hogy várandós. A válaszadók tizedét nem vették vissza GYES után, vagy nem sokkal később elküldték, de olyan is akadt, akit alacsonyabb pozícióba helyeztek át (5%). Százból hat nőnek (6%) pedig tovább kellett állapotosan dolgoznia, mint ameddig szeretett volna.

A karrier fontos, de önmagában kevés: a megkérdezettek szerint a nőknek testileg és lelkileg is készen kell állniuk az anyaságra, és abban is majdnem mindenki egyetért, hogy a családalapításhoz elengedhetetlen a stabil párkapcsolat és a megfelelő időzítés.

„A kutatási eredményekből is látszik, hogy a magyarok többsége nem szeretné a véletlenre bízni a családalapítás kérdését, sokan mégis felelőtlen szexuális életet élnek.  Magyarországon még mindig 100 abortusz jut az év minden napjára, ami részben a nem elég megbízható fogamzásgátló módszerek alkalmazásával magyarázható. Tudatosítani kell a nőkben és a férfiakban is, hogy a terhesség-megszakítás lelki és fizikai terhét nem éri meg kockáztatni”– mutat rá a fogamzásgátlás és a gyerekvállalás összefüggéseire dr. Pozsgay Csilla, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója.

A magyarok tájékozatlanságát jól mutatja, hogy a 30 év alattiak 10%-a egyáltalán nem védekezik az együttlétek során, de a többiek sem elég óvatosak. A fiatalok közel egyharmada a rendkívül kockázatos megszakításos közösülésre és a naptár módszerre esküszik, miközben a tökéletes alkalmazás esetén csaknem 100%-os megbízhatóságú tablettát, spirált és hüvelygyűrűt csupán 43%-uk választja. Az alkalmazási előírásokkal a tudatosabb nőknek is meggyűlik a baja: sokan nem tudják, hogy akár egyetlen tabletta kihagyása is nem kívánt terhességhez vezethet. Tízből négy magyar azzal sincs tisztában, hogy a spirál az első gyermek megszületése előtt nem az elsődlegesen javasolt módszer. Illetve sokan vagy nem, vagy rosszul tudják, hogy teherbe lehet-e esni a szoptatás ideje alatt (26%).