Szabadidő magazin - Grafén program
Szabadidő magazin

Grafén program

2014. június 24. 21:17 |

Magyarországról az MTA Természettudományi Kutatóközpont kapott meghívást

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy megkétszereződik a Grafén kiemelt projektben, az egyik legnagyobb európai kutatási kezdeményezésben közreműködők száma. Egy 9 millió eurós versenypályázati felhívás eredményeképpen 66 új partner kapott meghívást arra, hogy csatlakozzon a konzorciumhoz. Bár a partnerek többsége egyetem és kutatási intézet, a vállalatok, különösen a kkv-k részaránya növekedést mutat. Ez jól szemlélteti, hogy a gazdasági szereplők egyre jobban érdeklődnek ez iránt az új „csodaanyag” iránt. Ma már 23 ország több mint 140 szervezete vesz részt a partnerségben, amelynek a küldetése az, hogy feltárja a grafénban és a grafénalapú többrétegű anyagokban rejlő gyakorlati alkalmazási lehetőségeket.

Magyarországról az MTA Természettudományi Kutatóközpont kapott meghívást az új partnerek közé.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Kutatócsoportja sikeres pályázat eredményeként csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett, a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló egyik "zászlóshajóprogramhoz", a Graphene Flagship projekthez. A grafénalapú, szendvicsszerkezetű kompozitokra összpontosító kutatás a "Magas frekvenciájú elektronika" című munkacsomag része lesz.

A grafénkutatást megkülönböztetett figyelem övezi az Európai Unióban. Az Európai Bizottság által kezdeményezett, jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló FET (Future and emerging technologies) programra jelentkező tizenkét pályázatból 2013-ban az "Emberi agy" és a "Grafén" elnevezésű, tízéves futamidejű projekt kapott kiemelt támogatást, két olyan kutatási irány, amelynek meghatározó szerepe lesz a 21. században. Az emberi agy működésének pontosabb megértését célzó programban részt vesz a Freund Tamás akadémikus, az MTA alelnöke által vezetett MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet.

Az 1 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodó Graphene Flagship azt hivatott szolgálni, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba is, és alkalmazása gazdasági növekedést indukáljon, új munkahelyeket teremtsen. A program keretében 2014-ben meghirdetett újabb csatlakozási pályázatok eredményeként az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Nanoszerkezetek Kutatócsoport a grafénalapú kompozitok kutatására fókuszáló nemzetközi csapat tagjává válhatott.

Az Európai Bizottság 2014. június 23-án nyilvánosságra hozott döntése értelmében megduplázódik a "Grafén" kiemelt projektben résztvevők száma. Az akadémiai kutatók egy kilenctagú konzorcium tagjaként csatlakoznak a programhoz, a kutatásokat a belga Philippe Lambin professzor koordinálja, az MTA TTK MFA mellett belga, bolgár, fehérorosz, finn, görög, olasz egyetemek és intézetek is tagjai a csoportnak.

 "A Graphene Flagship projekt a grafénalapú nanoarchitektúrák sajátosságainak felfedezésére ad számunkra lehetőséget" – hangsúlyozta az mta.hu-nak Biró László Péter, az MTA levelező tagja, az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Mint elmondta, kutatócsoportja közel egy évtizede foglalkozik grafénkutatással, s az elmúlt években több területen is áttörést ért el. Így például fontos eredményekről számolhatott be a grafén atomi pontosságú megmunkálásában és a kémiai leválasztással előállított grafén tulajdonságainak megértésében. Nem véletlen, hogy 2010-ben a két első koreai-magyar közös csúcstechnológiai laboratórium egyike épp az MTA TTK MFA-ban alakult. Eredményei alapján a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a közelmúltban döntött a közös tudományos műhely további hároméves finanszírozásáról.

"Világelsőként sikerült a grafénból alig néhány atom szélességű szalagokat kivágnunk. Emellett olyan kémiai maratási eljárást dolgoztunk ki, amellyel atomi léptékben meghatározott szerkezetű éleket lehet kialakítani a grafénban, és laboratóriumunk elsőként volt képes a nanométernél, azaz a méter milliárdod részénél rövidebb hullámokat kelteni benne. A kutatócsoport tagjai nagy nemzetközi figyelmet kiváltó tanulmányokban mutatták be a kémiai úton leválasztott grafén szemcsehatárainak szerepét az anyag elektromos tulajdonságainak meghatározásában" – emelte ki Biró László Péter, aki az eredményeket sorolva megemlítette, hogy az idei Lendület-pályázat egyik nyertese a kutatócsoport tagja, Tapasztó Levente. A fiatal kutató által alapítandó új csapat a grafén és más, ugyancsak atomi vastagságú anyagok tulajdonságainak kutatására vállalkozik.

A 21. század csodaanyagaként is emlegetett grafént 2004-ben sikerült kísérletileg előállítani, felfedezőit, Andre Geimet és Konsztantyin Novoszjolovot 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. A grafit egyetlen atom vastagságú rétegével kapcsolatos kutatások az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területét képezik, csak az elmúlt évben közel 12 000 publikáció jelent meg a témában. Ez az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy új utakat nyisson a nanoelektronikában, mivel elektromos tulajdonságai sok szempontból, így a töltéshordozók mozgékonyságának tekintetében is, felülmúlják a szilíciuméit. Számos más jellemzője – kivételes szilárdsága, átlátszósága, hajlékonysága - pedig különösen alkalmassá teszi a hajlékony síkképernyőkben való felhasználásra is. Roppant izgalmas alkalmazási irány továbbá a tisztán grafénalapú nanoelektronika, amikor nemcsak a kijelzőt, hanem a készülék "agyát" is 2D kristályok alkotják. A grafén hasonlóan ígéretes az energiatárolás és a különféle feladatokat ellátó kompozitok előállítása szempontjából, ami az optikai alkalmazásokat forradalmasíthatja.

 

 

 

 

Fotósarok