Szabadidő magazin - HIPERTÓNIA VILÁGNAP
Szabadidő magazin

HIPERTÓNIA VILÁGNAP

2014. május 17. 21:09 |

"Ismerd a vérnyomásod!”

Minden év május 17-e a magasvérnyomás-betegség világnapja. Az idei világnap apropóján már elért eredményekről, további kihívásokról  tarottak tanácskozást és tájékoztatót.

 Az immár tízedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény kezdeményezője a Nemzetközi Hipertónia Társaság. A világnap célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a hipertónia megelőzésének és megfelelő kontrolljának fontosságára. Az idei világnap témája így ismét: „Ismerd a vérnyomásod!” („Know your Blood Pressure”).

 

Globálisan 7 millió ember halálát okozza a hipertónia, ami különféle formákban másfél milliárd embert érint a Földön. Ez a probléma a halálozás ma ismert legnagyobb egyedi rizikófaktora a világon. A magasvérnyomás-betegség Magyarországon is a leggyakoribb betegség, több mint 3 millió magyar érintett benne. A hipertónia azonban nem „pusztán” népbetegség, de jelentős szív- és érrendszeri kockázati tényező is!

 

A magas vérnyomás a leggyakoribb időskori betegség, a 75 év felettiek nyolcvan százalékát érinti. Ahhoz, hogy ezt az arányt csökkentsük, már fiatal középkorban, vagy akár még hamarabb el kellene kezdeni a megelőzést

 

Érdemes odafigyelni, hogy milyen mintát adunk gyermekeinknek. Ma Magyarországon a 14-18 évesek legalább 11 százaléka túlsúlyos és elhízott, valamint magas vérnyomásban szenved, amiben a környezetnek és a szülőnek is felelőssége van.

 

A nem gyógyszeres kezelés esetükben hangsúlyos, a fizikai aktivitás növelése, a testsúly csökkentés és a sófogyasztás csökkentése egyaránt fontos, mivel mindhárom tényező közvetlenül vérnyomáscsökkentő hatású (is).

 

A jelenlegi helyzetet jól tükrözi a 2013-ban az OÉTI irányításával végzett országos óvodai és iskolai felmérés, ahol a közétkeztetés által biztosított ételek sótartalma több mint háromszorosa volt a gyerekek számára ajánlottnak. Ha a gyerekek megszokják az eddigieknél alacsonyabb sótartalmú étkezést, akkor felnőhet egy új generáció, akik számára a WHO által ajánlott napi 5 gramm sóbevitel lesz a normális.

Az új jogszabály szerint a Közétkeztető által kötelezően kifüggesztett étlapon kötelező feltüntetni minden étkezés számított sótartalmát, a tálalókonyhán az ételekhez só nem adható, és az étkezőasztalokon sem helyezhető el sótartó. A közétkeztetésben nem lehet fölhasználni sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket, pasztákat állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra. 

A jogszabály további fontos rendelkezése az is, hogy 7–10 éves és azt meghaladó korú korcsoportok esetében az egész napos étkeztetés és a fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés esetében a maximálisan megengedett értékeket azzal kell alkalmazni, hogy a 2014–2020. közötti időszakban a napi bevitt só mennyiségét évente legalább 10%-kal csökkenteni kell az előző évi értékhez képest az 5 g/nap bevitel eléréséig.

 

Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás érzékelhető a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban. Továbbra is az a helyes, ha 140/90 Hgmm alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idősek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. Az idősebb betegeknél a szakembereknek meg kell találniuk azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsák az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjék a vérnyomást azon határ fölé se, amikor már nagy az infarktus és a stroke kockázata. Részben ennek okán is új szakmai irányelv készül a diagnózis, kezelés és gondozás vonatkozásában, ami elsősorban a családorvosoknak szolgál majd gyakorlati segítségül.

 

Új helyzetet hoz a 2013 novembere óta létező hipertonológus képzés és licencvizsga, ami államilag elismert formában igazolja e szakterületen az elméleti és gyakorlati jártasságot, vizsga letételével. Csak a háziorvosi szintre koncentrálva, egy jól képzett szakembergárdával képzelhető el az új ellátási modell.

 

Tíz évvel ezelőtt a magyarországi magasvérnyomás-betegek tulajdonságainak megismerésére és a kezelésük javítása érdekében a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) országos reprezentatív adatfelvételt kezdeményezett, ami megalapozta és létrehozta a Magyar Hypertonia Regisztert 2002-ben.

A Hypertonia Regiszter adataival is bizonyítható a magasvérnyomás-betegek átlagvérnyomásának csökkenése Magyarországon. A célvérnyomás elérését 30%-ról 44%-ra sikerült átlagosan növelni, de a fokozott intenzitású gondozás, a tudatos törődés a háziorvosok gyakorlatában 60%-ra növelte az elérés arányát. Az otthoni vérnyomásmérés rendszeres alkalmazása, a vérnyomásnapló vezetése pedig 68%-os eredményességet jelenthet.

 

 

 

Fotósarok