Szabadidő magazin - Elsötétítés
Szabadidő magazin

Elsötétítés

2014. április 16. 16:23 | Gold György

Spiró bemutató a Rózsavölgyi Szalonban

A Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban Spiró György Elsötétítés című, néhány évvel ezelőtt írt és több színházban is játszott drámáját. A darab három főszerepét Söptei Andrea, Szervét Tibor és Hirtling István játssza. Mellettük néhány mondatnyi szerepben feltűnik még Mihályfi Balázs és Sütő András Miklós. Az előadást Marton László rendezte. A Rózsavölgyi helyisége kitűnően alkalmas ennek a kamaradarabnak az előadására, hiszen nem igényel változatos helyszíneket, nehezen mozgatható díszleteket, fontos kellékeket. Éppen elég a kis pódiumra állított három karosszék és asztalka. Nagyon ügyesen bevonják az előadásba az ablakokat fedő, színházi estéken amúgy is használatos fekete sötétítőket. A darab cselekménye nem akciók által, hanem először a két-, majd később a három főszereplő dialógusaiból, esetenként monológjaiból áll össze. Nincsenek nagy, látványos mozgások, koreográfia. Minden a három színészen, az ő játékukon, koncentrációjukon múlik. Hanggal és arccal, nézéssel kell kifejezniük a megrendítő sorstragédiát. (Vagy tragikomédiát, hiszen nem ritka a fel-felhangzó nevetés sem) Vitáznak életről, halálról, szerelemről, szeretetről és meg kell hozniuk tragikus döntéseiket. A vita során az asszony a férje iránti szerelemtől eljut a gyűlöletig és az általánosan elterjedt antiszemita szólamok ismételgetéséig. Söptei Andrea és Szervét Tibor teljes intenzitású színészi és emberi jelenléttel kelti életre az életük legfontosabb és legtragikusabb kérdéseiről döntést hozni kényszerülő, az egymás iránti szerelmüket, bizalmukat, eddigi eltéphetetlennek hitt összetartozásukat lerombolni kényszerülő házaspárt. Hirtling István a helyzetet eleinte nem is teljesen megértő, a történetbe mintegy véletlenül belecsöppenő, majd azt nagyon is felfogó dzsentroid jellemű ismerős vagy barát szerepét a kliséktől eltérően, de sok humorral fűszerezve adja.

A darab címe szimbolikus, ám az előadás kezdésekor valóságossá válik, amikor a színpadra belépő Feleség a sötétítők leeresztésével indítja el a játékot. 1941.augusztus 8-án vagyunk, az úgynevezett 3. zsidótörvény megjelenésének napján. Még jóval Magyarország német megszállása előtt. Sötétedik. Valóságosan is és átvitt értelemben is. Sőt, már be is sötétedett. Ez a törvény már nem „csak” kirekesztésről, visszaszorításról szól, ez már a származás szerinti szisztematikus kirablást, elkülönítést és végül a fizikai megsemmisítést teszi lehetővé. Úgyszintén rendelkezik a régebben köttetett „vegyes házasságokról” is. Ebben az esetben egy mondhatni nagypolgári miliőben és anyagi viszonyok között élő házaspárt ismerünk meg. Az asszony régi, keresztény úri családból származik, míg férje, aki bár áttért keresztény hitre, származása, felmenői alapján zsidónak számit. Őt azonban védi régebben kötött házassága, felesége révén megúszhatja az által előre látott eseményeket. Ám ott van a négyéves kislányuk, aki ezen törvények értelmében,- mivel két apai nagyszülője pedigréje nem megfelelő- zsidónak számít. Őt nincs aki, ami védje. Ezért a férj, az apa kétségbeesett lépésre szánja el magát. Kifogástalan származású férjet keres feleségének, aki válásuk után elveheti feleségül az asszonyt és adoptálhatja a gyereket. A pénzzé tett vagyonból pedig ők hárman új életet kezdhetnek valamelyik külföldi országban. Az apa itthon marad és vállalja a magyar törvények szerint rá kiszabott sorsot. A darab végén megtudjuk, hogy az új házaspár a gyerekkel külföldön túlélte a háborút és jó anyagi viszonyok között él. A férj is túlélte az eseményeket. Megjelenik a romos lakásban két munkással felmérni, hogy mi maradt meg a pusztítás után. Az utolsó mondatokban az egyik munkás biztosítja afelől, hogy ne féljen mérnök úr, ilyesmi itt többet nem fordulhat elő.

Biztosítja, mert nem tudja, nem tudhatja, amit mi tudunk, hogy 70 évvel később a rendszer névadójának szobrokat állítanak országszerte, hogy nyilvánosan könyveket égetnek, hogy,  hitvány és hazug, történelemhamisító szobrot készülnek állítani az események évfordulójára, hogy a magyar országgyűlésben újra a származás szerinti listázás szükségességéről fog szónokolni egy képviselő.      Sötétedik.    Jó szórakozást az előadáshoz.

 

Fotósarok