Kerékpár-történet
A kerékpározás reneszánszát éljük. A kerékpár a múlt, a jelen és egyben a jövő közlekedési eszköze. A tradíciók és napjaink ismereteivel kapcsol össze a Glória Kiadó könyve.
A kerékpár nemcsak a múlt, de hangsúlyozottan a jövő közlekedési eszköze is. Ma a kerékpározás reneszánszát éljük, ezért is tarthat nagy érdeklődésre a Gloria Kiadó gondozásában magyar és angol nyelven megjelent gazdag képanyaggal illusztrált kötet. A szerző negyedszázados kutatómunkával gyűjtötte össze a hazai kerékpárgyártás ipartörténeti dokumentumait.
A megszállottak meggyőződésével vallja, hogy a kerékpár az emberiség mechanikai alkotásainak egyik legtökéletesebbje.
Hogyan jött létre ez a találmány? A kerékpárt hódító útján feltalálók sokasága tökéletesítette.
Budapesten egy kiállításon mutatták be a Leonardo da Vinci feltételezett tervrajza alapján rekonstruált „első” szerkezetet. Bizonyíthatóan azonban 1817-ből maradt fenn írásos emlék, mikor is a karlsruhei főerdész szabadalmaztatta találmányát, a „Laufmaschiné”-t, azaz futógépet, melyet neve után Draisine-nek hívtak.
A fakerékkel ellátott szerkezet idővel akár 14-15 kilométer/ óra sebességet is elért. Pár évvel később a favázat és a kerekeket egy londoni kocsigyártó cserélte vasra. Találmányok sora alakította a kerékpárt, a modern formavilágig. Az első BMX 1970-ben készült el. A versenyzés őshazája Franciaország volt és maradt mind a mai napig.
A könyv fókuszában a magyar bicikligyártás története áll, a „Vasparipáról” a „Kék Csodáig”.
A hazai gyártásnak a kiegyezés utáni időszak adott igazán lendületet. Az első, 1870-ből származó példány ma a Közlekedési Múzeum tulajdona, s még ebben az évben oktatóközpont is nyílt a sportág kedvelőinek. Az első üzletet az Oktogon téren nyitott 1896-ban „Vasparipa és varrógép lerakat” feliratú portállal. Mihamar megalakult a Budapesti Kerékpárosok Egyesülete is, melyben döntés született a velocipéd szó magyarosításáról. Sokáig a „vasparipa” elnevezés is használatos volt.
A kerékpár, mint közlekedési -és sporteszköz csakhamar nagy népszerűségre tett szert. Kammermayer Károly, a főváros polgármestere rendelet adott ki a „ A főváros területén kerékpárral, velocipéddel vagy rajta ülő egyén által mozgatott bármely géppel való közlekedés tárgyában.”
A század végén már adót is kivetettek a tulajdonosokra, mai pénzben évi 4600 forintnak megfelelő összegben.
A növekvő kereslet nyomán újabb és újabb konstrukciók jelentek meg a piacon. A könyv a változó és tökéletesedő típusok részletes leírása mellett megismertet a hőskorszak úttörőivel, tervezőivel, gyártóival, versenyzőivel, ismertebb kereskedőivel.
A hazai kisipari gyártás fénykora az 1931-1942-es időszakra esett. A nagyüzemi gyártásban rejlő lehetőségeket elsőként a Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt. ismerte fel. A Csepel márka innen indult diadalútjára, mintegy félszáz elnevezésű termékével. Ezek közül férfi-női és gyermek kerékpárok, verseny és árúhordó variációk szerepeltek, melyek döntően a kikészítésben, díszítésben és a márkajelzésben különböztek egymástól. Ezzel párhuzamosan lépett piacra a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár, ahol a második világháborúig már naponta húsz biciklit állítottak elő.
A csepeli gyárat már 1946-ban államosították, sajátos módón egy olyan megállapodás keretében, mely szerint a nyereség 50%-a a volt tulajdonosokat illette meg. A vezérigazgató posztját Rákosi Mátyás testvére Bíró Ferenc töltötte be. 1949-ig különböző hadifelszereléseket gyártottak a Szovjetunió részére, a kerékpár is a jóvátételi szállítások részét képezte. Ebben az évben államosították a Kühne Gyárat, berendezéseit is a csepeli gyár vette át. A gyártást a „Kék csoda” fantázianevű termékkel kezdték, 1950-től alakult meg az üzemek összevonásából a Kerékpárgyár, mely a tömeggyártás lehetőségét biztosította.
Külön fejezet a kisipari kerékpárgyártás története, mely ebben a korszakban is nagy egyéniségeket sorakoztatott fel.
A rendszerváltás, a privatizáció átírta a hazai gyártás feltételeit. 2003-ban szűnt meg a hagyományos csepeli kerékpárgyártás. Az új helyzetben számos készítő cég jelent meg a piacon. A zárófejezet a most is működő kerékpár előállítókat mutatja be.
A tudományos igényességgel megírt mű, a részletes műszaki leírásokkal, személyes interjúkkal, ár- és alkatrész jegyzékekkel kiegészítve a hazai technikatörténet fontos dokumentuma.
Varsa Endre
Magyar Kerékpárok. A magyar kerékpárgyártás története.
Hungarian Bicycles. Bicycle manufacturing in Hungary a history.
Gloria Kiadó,2008
