Tudás és jövő.

A Tudomány Világfóruma Budapesten. A fő cél: a tudomány és a politika párbeszéde."12 tudós a 21. századból."

A tudomány kommunikációja és finanszírozása, a fenntartható fejlődés és az innovációs politika kérdései a Tudomány Világfórumán

Nobel-díjas tudósok, nemzetközi hírű kutatók, miniszterek, a világ tudományos és kutatásfinanszírozó szervezeteinek vezetői és gazdasági szakemberek találkoznak november 5-7 között Budapesten.

A világot sújtó válság szükségessé teszi annak meghatározását, milyen tudásra van szükség, hogy kilábaljunk a krízisből, és a jövőben elkerüljük a hasonló válságokat – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a Tudomány Világfóruma előtt rendezett sajtótájékoztatón. Az idei fórum mottója: "Tudás és jövő”. A tudósok és politikusok csúcstalálkozóját a Magyar Tudományos Akadémia szervezi az UNESCO-val, valamint a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) közösen. A világ legjelentősebb nemzetközi tudományos fórumainak főszervezői is Budapesten számolnak be az általuk rendezett események főbb eredményeiről, tanulságairól.

A környezetvédelemmel és a klímaváltozással foglalkoznak az államfői panel résztvevői, akik Sólyom László köztársasági elnök meghívására vesznek részt a Tudomány Világfórumán. A WSF záró plenáris ülésén pedig Bajnai Gordon miniszterelnök tart előadást. A konferencia munkája négy plenáris ülés és hét tematikus szekció keretében zajlik.

- A Tudomány Világfórumának első plenáris ülésén áttekintjük, hogy az elmúlt évtizedben hogyan változott a tudománynak a társadalomban, a gazdaságban elfoglalt helye – jelentette be Pálinkás József. Erre jó alkalmat ad az 1999-ben megrendezett Tudományos Világkonferencia tízéves jubileuma.  A Világfórum célja, hogy a következő évtizedekre megfogalmazza a tudomány jövőképét.

A Tudomány Világfórumának egyik érdekessége a tudományos kommunikációnak szentelt plenáris ülés, amelyen a világ két legrangosabb tudományos folyóirata, a Science és a Nature főszerkesztői vesznek részt.  Bruce Alberts és Philip Campbell, mellett Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű, magyar származású pszichológus is tart előadást.

A tematikus szekciókat sorolva az MTA elnöke kiemelte a Kínai Tudományos Akadémia elnökének kérésére rendezett eseményt, amelyet „Tudományos és technológiai előrelátás és innovációs politika a fenntarthatóságért” címmel tartanak. Az MTA elnöke hozzátette, hogy  a változó globális gazdaságban nem kerülhető meg tudomány finanszírozásának kérdése, és a Tudomány Világfórumán külön szekció foglalkozik a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatokkal, valamint a tudománydiplomáciával. A WSF résztvevői foglalkoznak majd a tudomány, az ökoszisztémák és a fenntarthatóság összefüggéseivel, külön szekciót szentelnek a női kutatók pályaképének, valamint a fiatal kutatói utánpótlás kérdésének.

 Olyan hatalmat szerzett az ember a tudásán keresztül, amely globálisan befolyásolja a földi élet fenntarthatóságát.  A tudás és a jövő kérdése ezért elválaszthatatlanok egymástól – emelte ki az MTA elnöke.

A tudomány és a társadalom viszonyát elemzi a most megjelent "12 tudós a 21.századból" interjúkötet. A sajtó képviselőinek Lovász László Wolf-díjas, Széchenyi Nagydíjas, Bolyai-díjas matematikus a könyv legfontosabb üzenetének nevezte, hogy a tudomány világa közelebb kerüljön a nagyközönséghez, kiemelve az oktatás megkülönböztetett jelentőségét.

Werner Arbert Nobel-díjas mikrobiológus, genetikus a kötetben kiemelte, hogy  a tudomány ereje abban rejlik, hogy nemzeteket közelítsen egymáshoz, politikai és földrajzi határokon átívelő kapcsolatokat teremtsen.