Szabadidő magazin - Gyorsítósáv
Szabadidő magazin

Gyorsítósáv

2009. november 2. 21:15 |

A felsőoktatás fejlesztése kitörési pont lehet.

Az AAM Tanácsadó Zrt. harmadik alkalommal készítette el Gyorsítósáv című tanulmányát, amely a fejlesztési források hatékony felhasználásáról, illetve olyan lehetséges kitörési pontok beazonosításáról szól, mint amilyen a felsőoktatás export tevékenységének bővítése lehet. A kötet elkészítésébe a szerzők neves külső szakértőket is bevontak; a szakmai munkába Dr. Bod Péter Ákos, Dr. Árva László és Dr. Habuda Judit is bekapcsolódott. 

A Gyorsítósáv első két kötete komoly visszhangot kiváltva a szakmai párbeszéd egyik motorja lett, így indokolt volt a harmadik tanulmánykötet összeállítása is. A mostani tanulmány részletes betekintést nyújt arra vonatkozóan, hogy milyen szempontoknak megfelelő kitörési pontokra van szükség az ország gazdaságának fellendítéséhez. A fejlesztési programok egy szeletére fókuszálva mutatja meg, hogy milyen logika mentén volna érdemes az újratervezést végrehajtani, és egy példaként bemutatva milyen felsőoktatási fejlesztési program adhatna lehetőséget a munkahelyteremtésnek.

„A gyakorlati problémák megoldására fókuszáló tanácsadó cégként, vállalati ügyfeleinknél is a kitörési pontok keresése, a fejlesztések megtervezése, irányítása a legfontosabb feladatunk. A tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, milyen módon találhatnánk meg közösen azokat a kitörési pontokat, amelyek az országot fenntartható fejlődési pályára állítják a válság utáni időszakban” – nyilatkozta Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette, hogy az eddig lekötött források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának. „Ez alapján, véleményünk szerint indokolt az ÚMFT teljeskörű felülvizsgálata, különösen mert a világgazdasági körülmények, és Magyarország helyzete is jelentősen változott a terv 2006-os elkészítése óta” – tette hozzá Szűcs Zoltán.

„Egy ország akkor tehet szert előnyre a globális versenyben, ha kijelöl néhány fejlesztési prioritást, és azokat következetesen végig is viszi.   mondta el Saád Tamás , a cég menedzser tanácsadója.

A tanácsadó cég szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó kb. 2000 Mrd Ft felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek az ország adottságaira építenek.

Cserneczky Tamás, a cég EU üzletágvezetője szerint az AAM szakértői a lehetséges kitörési pontok közül beazonosítottak néhányat, ezek közül egyet - a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítését - pedig részleteiben is bemutatnak a Gyorsítósáv III. tanulmánykötetben.  

A számítások alapján elmondható, hogy minden 10 külföldi hallgatóval, ha Magyarországra jön tanulni 2 közvetlen munkahely jön létre. A 20.000 fős az AAM által elérhető célérték esetében ez már 4.000 fő jellemzően egyetemi oktatói, magas hozzáadott értékű munkakört jelent. Kutatások szerint egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140 -200 ezer Ft-ot költ, amely a multiplikációs hatáson keresztül akár 3-5 fő számára jelent jövedelmet. Ha a külföldi hallgatók létszáma eléri a 30-35 ezret, akkor a befogadó városokban általuk évente elköltött pénz meghaladja a 38-40 Mrd Ft-ot. Ugyanez, fenyegetően ugyanakkor fordítva is elmondható: ha nem sikerül középtávon kellő számú fizetős, külföldi hallgatót Magyarországra vonzani, úgy a kisebb, jellemzően vidéki felsőoktatási intézmények „lehúzhatják a rolót”, ami katasztrofális hatással lehet a nekik otthont adó közepes méretű városok teljes gazdaságára is.  

Mivel a negyedévente-félévente elkészülő Gyorsítósáv tanulmányok mindig csak pillanatképeket adnak az EU-s források felhasználásával kapcsolatban, a szerzőgárda útnak indította a www.gyorsitosav.hu oldalt is, amelyen heti frissítéssel mutatják be az ÚMFT helyzetét, jelentős segítséget kínálva ezzel a téma iránt érdeklődő közvéleménynek, a szakembereknek, akik így naprakész adatokkal vehetnek részt a szakmai diskurzusban.  

Fotósarok