Szabadidő magazin - Kertész Imre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja
Szabadidő magazin

Kertész Imre a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja

2009. október 25. 18:38 |

November 9.-én az író 80. születésnapjára jelenteti meg a Magvető Kiadó elbeszélés kötetét.

Kertész Imre Nobel-díjas írót 2009. október 19-én rendes tagjává avatta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia - az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára - 1992-ben alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjait a szervezet közgyűlése választja meg azok közül, akiket a tagok vagy az akadémia szakosztályai előterjesztettek. A tagság nem jár kötelezettséggel, de anyagi juttatással sem.

A hamarosan (november 9-én) nyolcvanadik születésnapját ünneplő Kertész Imrét Dobszay László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, valamint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte. A laudációt Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója mondta el.

Kertész Imre székfoglaló beszédében - az esszé az Európa nyomasztó öröksége címet viseli, amely a Magvető Kiadó gondozásában az azonos címmel, 2008-ban megjelent esszékötetben is szerepel - úgy fogalmazott: "a 21. század küszöbére érve, etikai értelemben magunkra maradtunk. Az ember magasabb értelemben vett boldogulása történelmi létezésén kívül rejtik - de nem a történelmi tapasztalatok megkerülésével, ellenkezőleg, azok megélésével, birtokba vételével és a velük való tragikus azonosulással. Az embert egyedül a tudás emelheti a történelem fölé, a totális történelem csüggesztő, minden reménytől megfosztó jelenléte idején a tudás az egyetlen méltóságteljes menekülés, a tudás az egyetlen jó."

A Magvető Kiadó november 9-ére, Kertész Imre 80. születésnapjára jelenteti meg a szerző négy elbeszélését - Az angol lobogót, a Detektívtörténetet, A nyomkeresőt és a Jegyzőkönyvet -, illetve az ünnepre való tekintettel a négy könyv együtt, díszdobozos kivitelben is kapható lesz, korlátozott példányszámban.

 


 

>2002. október 10-én, a világon először magyar író, Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Magvető Kiadó szerzőjét olyan vetélytársakkal nominálták, mint Philip Roth vagy John Updike. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így fogalmaz: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb Holocaust-regény.

"Egyszer meghaltam már tehát, azért, hogy élnem lehessen - s talán ez az én igaz történetem. Ha így van, akkor e gyermekhalálból született művet a sok millió halottnak ajánlom, s mindazoknak, akik e halottakra még emlékeznek. De, mert végeredményben irodalomról van szó, olyan irodalomról, amely az Önök Akadémiájának indoklása szerint tanúságtétel is egyben, talán a jövőnek is hasznára válhat, sőt, szívem szerint azt mondanám: a jövőt szolgálja majd. Mert úgy érzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hatásán gondolkodom, ezzel a mai ember vitalitásának és kreativitásának az alapkérdéseihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva így, talán paradox módon, de inkább a jövőn, semmint a múlton gondolkodom." (Részlet A stockholmi beszédből)

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, míg végül a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra, ahol újságírásból és fizikai munkából élt.

Az 1955 és 1960 között keletkezett írási egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja.

Műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra. Ezek közül a Magvető Kiadó gondozásában Friedrich Nietzsche A tragédia születése (2003) jelent meg.

 


A Magvető Kiadónál megjelent művei

Sorstalanság (1975), A nyomkereső (1977), A kudarc (1988), Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), Az angol lobogó (1991), Gályanapló (1992), A holocaust mint kultúra (1993), Jegyzőkönyv (1993) / Egy történet (2002) - Esterházy Péterrel közösen, Valaki más (1997), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (1998), Sorstalanság - filmforgatókönyv (2001), A száműzött nyelv (2001), A stockholmi beszéd (2002), Felszámolás (2003), Esterházy Péter-Kertész Imre-Nádas Péter-Bojtár Endre: Kalauz (2003), Kertész Imre hangoskönyv (2005), K. dosszié (2006), Világpolgár és zarándok (Káin és Ábel, 2007), Sorstalanság - hangoskönyv (2007), Európa nyomasztó öröksége (2008)


A Magvető Kiadónál a szerzőről megjelent művek

Földényi F. László: "Az irodalom gyanúba keveredett" - Kertész Imre szótár (2007)


Díjai

Füst Milán-jutalom (1983), Forintos Díj (1986), Artisjus Irodalmi Díj (1988), Aszú-díj (1989), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), Örley-díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997), Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997), a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíja (1997), Herder-díj (2000), a Die Welt irodalmi díja (2000), a német Becsületrend tagja (Pour le Mérite 2001 óta), Hans Sahl-díj (2002), irodalmi Nobel-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), YIVO életmű-díj (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje - Polgári Tagozata (2003), Goethe-emlékérem (2004), Corine-díj (2004), Citta di Penne -díj (2004), a Sorbonne díszdoktora (2005), a berlini Szabad Egyetemen (Feie Universität) tiszteletbeli díszdoktora (2005), a Német Társaság díja (2006), Ernst Reuter-emlékérem (2006), Cassino város nemzetközi irodalmi díja (2006), a Magyar Kultúra Követe cím (2007), Grinzano-Cesare Pavese különdíja (2008), a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díja (2008), Jean Amery-díj (2009)

Fotósarok