Távol az Araráttól
Örmény kultúra a Kárpát-medencében.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében ezzel a címmel nyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállításhoz kétnapos nemzetközi tudományos konferencia is csatlakozik: A kulturális transzfer lehetőségei – örmények Közép- és Kelet-Európában címmel.
A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár közös kiállítása illeszkedik azon nemzetközi kiállítások sorába, melyek az 1512/1513-ban a Hakob Meghapart nevű örmény nyomdász által kiadott Urbatagirk (Péntekkönyv), az első teljesen örménybetűs nyomtatott könyv megjelenésének 500. évfordulójáról emlékeznek meg. A kiállítás nem csak a Széchenyi Könyvtárban fellelhető írásos dokumentumokat, hanem más magyarországi közgyűjteményekből származó eddig a nagyközönség számára együtt sosem látott egyházművészeti kincseket is bemutat.
A kiállítás legrégebbi tárgyai és könyvei a 18. századi erdélyi örmény templomok gyűjteményeiből származnak. Ilyen például a kiállítás plakátján szereplő 17. század végi aranyozott ezüst talpas kereszt, vésett örmény felirattal Szamosújvárról.
Erdélyben a 17. században négy településen: Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson, és Szépvízen alkottak nagyobb közösséget az oda letelepedett örmények. A kiállításon e települések örmény templomainak gyűjteményeiből számos tárgyat láthatunk. Pl. a világ első örmény nyelven nyomtatott bibliája és más könyvészeti ritkaságok, kiadványok. A kor fő örmény nyomdászati helyei Konstantinápoly, Velence, Róma, Marseille, Bécs, Trieszt, Szentpétervár, Amszterdam voltak, ezen helyek majdnem mindegyikéről láthatók kiadványok a kiállításon. Különlegesség az 1563-ban Kis-Ázsiában készült kéziratos himnárium az Országos Széchenyi Könyvtár anyagából.
Azonban nem csak az örmény írásbeliség emlékeivel és az örmény kultúra alapjaival ismerkedhetünk meg, hanem a magyarországi örménység kulturális örökségének hagyatékaival és a magyar kultúrára gyakorolt hatásaival is, hiszen jó néhány közismert örmény személyiség járult hozzá a magyar kultúra gazdagításához. Az Aradon kivégzettek között két örmény származású vértanú is volt, de jó néhány neves politikus és kiváló művész is kikerült soraikból. Így például a kitűnő festő Hollósy Simon, akinek önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte a kiállításra, vagy Hollósy Kornélia a magyar csalogánynak nevezett nagyszerű operaénekesnő, akinek képe szintén megtekinthető. De láthatunk portrékat más híres örmény személyiségekről, melyeket nem kisebb művészek, mint Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Than Mór festettek.
A 20. században főként Budapesten letelepedett örmények kultúrkincsei közül is bemutatnak néhányat, például azt az aranyozott ezüstből készült övcsatot, melyen örmény városok: Varagavank, Van, Ecsmiadzin (vallási központ, az ún. örmény Vatikán), Aghtamar képe látható. Ez a műtárgy az Örmény Katolikus Lelkészség gyűjteményéből származik. De az ötvöstárgyak mellett láthatunk miseruhákat, örmény szőttest és a híres örmény szőnyegek közül is egyet.
A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2013. április 6. és szeptember 15. között látogatható.
