Szabadidő magazin - Csókakő vára
Szabadidő magazin

Csókakő vára

2013. március 31. 18:45 |

Elkészült a vár kaputornya

Jelentős állomásához érkezett a csókakői vár felújítása azzal, hogy alig fél év alatt, közel százmillió forint felhasználásával elkészült a kaputorony rekonstrukciója. A megújult tornyot április 2-án avatják.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Vértes Csókakő fölé magasodó szikláján álló vár Fejér megye lényegében egyetlen középkori eredetű, s a török időkben is használt erőssége, mely évszázadokon át a vidék Fehérvár utáni legjelentősebb hatalmi központja volt. Mindezt kedvező stratégiai helyzetének is köszönhette: a Dunántúl ősidők óta egyik legfontosabb útvonalát, a mai 81-es út ősét ellenőrizte. Vele azonosítható a nyugatról Bizáncon át Jeruzsálembe vivő zarándokút, a tihanyi alapítólevél híres “hadút”-ja, melyen a Vértesnek nevet adó, vert német had is menekült 1051-ben. Csókakő központi szerepét vonta maga után a fenntartására szolgáló közeli falvakból létrejött uradalom is, mely a vár létezése folyamán mindvégig fennállt.

A 19. században még országos hírű, de lassan elfeledett festői romokat 1953-ban nyilvánították műemlékké. 1960-ban megindultak az első régészeti kutatások és helyreállítások is, ezek azonban 1963-ra sajnos félbeszakadtak. A magukra maradt, végpusztulásig jutott romok megmentése 1995-től, a „24. órában” indult csak meg, s tart ma is (a feltártság 50%-os). Helyi Várbarát Társaság alakult, mely – legyen szó pénzgyűjtésről, társadalmi munkáról, pályázatokról - az önkormányzattal együttműködve segíti az örökségvédelmi szakemberek munkáját (régészek: Hatházi Gábor, Kovács Gyöngyi, Kulcsár Mihály, műemléki tervezők: Gál Tibor, Gerák Miklós).

Bár 1299-ben szól először írott forrás a csókakői várról, az már évtizedekkel korábban is állt, az Árpád-kori ország főméltóságainak egész sorát adó Csák nemzetségnek köszönhetően. A Csákok ősi uralmi területe volt a Vértes, szívében a nemzetség vagyonát-hatalmát hirdető, vértesszentkereszti monostorral és udvarházzal. E pompás és féltett családi fészket a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak idején várláncolattal övezték, melyben – Gesztes, Vitány, Oroszlánkő (s talán Gerencsér) mellett – Csókakő is helyet kapott.

Várunk kb. 50 m-rel emelkedik környezete fölé. Három oldalról meredek sziklafal védi, NY-i oldalát mesterséges sziklaárokkal határolták le a hegy többi részétől. E teljességében is alig 2000 m2–nyi erősség elenyésző hányadát teszi csak ki a Csákok építette mag: a felsővár. E kicsiny, nagyjából téglalap-forma váracska meghatározója egy hajdan legalább háromszintes torony. NY-ról „palotaszárny” csatlakozott hozzá. Az épületegyüttest várudvar egészítette ki, közepén ciszternával.

A vár kulcsszerepét Károly Róbert is felismerte, így 1326-ban megszerezte azt a Csákoktól, így küszöbölve ki a főúri ellenállás minden lehetőségét a koronázó-város közelében. Az új várnagyok a legkipróbáltabb, fényes pályát befutó hívek közül kerültek ki. A híres Csór nembéli Tamás például magát a királyt mentette meg a havasalföldi hadjáratban, idővel pedig a tragikus sorsú Nápolyi Endre herceg nevelője lett. Az Anjou békeévekben várunk uradalmi szerepe vált elsődlegessé, a mindenkori megyésispán szolgálati birtokaként. Nem véletlen, hogy e korban a vár alig változott, kisebb javítások, s a várudvar négyszögletessé „igazítása” történt csak meg. A „kincstári” vár ideiglenesen illette meg haszonélvezőjét, akinek nem állt érdekében költséges fejlesztés.

1430-ban fordulat áll be, a várat a megyében őshonos, országnaggyá lett Rozgonyiak kapják meg, előbb élethossziglani használatra, majd örökjogon. A család különböző ágai Csókakőt – egymással perben-háborúságban állva – 1490-ig birtokolják. Mindez plasztikus régészetileg is. A magánvárrá lett Csókakő hirtelen modernizálódik, háromszorosára nő, a korai mag köré alsóvár épül. Ennek legérdekesebb pontja a most helyreállított kaputorony. A háromszintes, K-ről eredetileg nyitott építményből falszoros vezetett az alsóvár kövezett udvarára. Gótikus kapuzata igazi különlegesség: olyan szerencsés módon őrződtek meg kulcsfontosságú kőalkatrészei (vezetősínek, csigafészkek, perselyek), hogy segítségükkel, továbbá a 19-20. századi képi források (rajzok, metszetek, fotók) nyomán mód nyílt a csapórácsos-felvonóhídas kapuszerkezet teljes rekonstrukciójára. A feltárások napvilágra hozták a kapu előtti farkasvermet is, a bevezető út maradványaival.. E gótikus korszak másik meghatározó emléke a még helyreállításra váró, középkorban ritka É/D-i tájolású kápolna, mely az alsó és felső vár közti teraszon épült fel, a hozzá felvezető lépcsősorral. Szentélyének diadalív-pillérei ma is a helyükön állnak, É-i ablakát egy későbbi elfalazás őrizte meg. A feltárások falfestmény töredékekre, és a beomlott gótikus boltozat festett köveire is rábukkantak. E „luxus-fejlesztések” nem véletlenek. Csókakőt a birtokló Rozgonyi-ág fényes családi rezidenciának szánta.

A Rozgonyiak kihaltával zavaros adományozások hosszú sora vette kezdetét. Csókakő egymást váltó urai közt számos hírességet találunk: Corvin Jánost, az Egerváriakat és a Kanizsaiakat, Bakócz Tamást is. Csókakő – Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén – 1534-ben névleg ugyan Nádasdy Tamásé lett, de ez – a végvári harcok beköszöntével, s a szerb származású törökverő, Bakics Pál önkényes foglalásával – soha nem vált valósággá. 1543-tól Csókakő – Fehérvár előretolt állásaként – török végvár lett. Miután nem tűzfegyverek ellen épült, és csak jelentéktelen (20-50 fős) őrséget kapott, a védhetetlen vár Fehérvár hadieseményeinek függvényében mindig gazdát cserélt. Falai közt ekkoriban még egy jövendő Habsburg uralkodó is megfordult, II. Mátyás személyében.

A 16-17. századi várról az írott kútfők ma még többet tudnak, mint a régészet. Többek között 1664-ben a híres török világutazó, Evlia Cselebi is megörökítette, de több 18-19. századi becses forrás is ránk maradt. Miután a végvári idők nem jártak különösebb rombolással, e szemtanúk a romosodástól eltekintve még századok múlva is azt láthatták, amit a törökök maguk után hagytak. Ezek az alsóvár esetében különösen komoly reményekre jogosítanak: pincék, kazamaták, műhelyek, kaszárnyák, istállók sorát, és kutat is említve. A legnagyobb várakozás a török mecsettel kapcsolatos. Cselebi is említi, müezzinjei rendszeres szereplői a 17. századi zsoldlistáknak. Helyét a vár 1690-es, Karlsruhéban őrzött térképe megőrizte. Külső falai régészetileg már azonosítottak, az érdemi feltárásra készen. A végvári korszakból a török foglalást közvetlenül megelőző Bakics-építkezések, főként a kaputorony elé emelt barbakán érdemel figyelmet.

Csókakő várfunkcióját a török kiűzése után is megtartotta, előbb a Fehérvár visszavételére készülő keresztény erők bázisaként, majd börtönként (1695). A Wesselényi-összeesküvésbe keveredett Nádasdy Ferenc kivégzésével a kincstárra 1671-ben visszaszállt, majd a gróf Hochburg-Lamberg család kezére került erősség az 1800-as évekig viszonylag épségben állt. Ekkortól vette kezdetét a magára hagyott erősség természetes pusztulása.

A még romjaiban is impozáns vár idegenforgalmi lehetőségei kitűnőek. Maga a község a nagy forgalmú Győr-székesfehérvári 81-es műút mentén fekszik, a móri borvidéken. Természetjárók számára vonzó kirándulóhely a Vértes Tájvédelmi Körzet peremén, jól kiépített gyalogtúra ösvényekkel. A műemléki turisztika iránt érdeklődőknek jó kínálati lehetőséget nyújt a közeli Fehérvárcsurgó (Károlyi-kastély, középkori eredetű r.kat. templom) - Bodajk (Hochburg-Lamberg kastély, malom) - Mór (barokk főtér, Láncos- és Lamberg kastély) - Vértesszentkereszt – Majk (Kamalduli Remeteség) kiránduló útvonalba illesztve, Székesfehérvár és a Velencei-tó vonzáskörzetében

 

A csókakői vár a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében a 104-es sorszám alatt szerepel, azaz nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő műemlék. Az állam tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így a karbantartás, a tudományos, a régészeti kutatás-feltárás és a fejlesztés is alapvetően az MNV Zrt. felelőssége.

A csókakői vár felújításának szervezését és az örökségvédelmi (régészeti, műemlékvédelmi) szakmai munkálatok segítését – bő évszázados elhanyagoltság után – 1994-ben kezdte meg a helyi önkormányzat, illetve a történelmi emlékhelyért felelősséget érző, annak megmentéséért aktívan dolgozó Várbarátok Társasága. A település és a civil szervezet 1995 és 2010 között több mint 100 millió forintot nyert különböző pályázatokon (NÖP. NKA), és költött a vár régészeti kutatására illetve helyreállítására, amit 2012-ben 94,1 milliós ráfordítással az MNV Zrt. folytatott. Tekintettel arra, hogy a települési önkormányzat által korábban már elkészíttetett és engedélyeztetett tervek rendelkezésre álltak, a kaputorony felújítását célzó beruházás viszonylag gyorsan, alig fél év alatt valósult meg.

Az április 2-án átadandó kaputorony teljes rekonstrukciója során elkészült a felvonó híddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal, valamint a toronyhoz kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. A teljes egészében az MNV Zrt. által finanszírozott beruházást L. Simon László, mint a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács (VVVTFT) elnöke, országgyűlési képviselő és Marjay Gyula, az MNV Zrt. főigazgatója adják át.

A csókakői vár rekonstrukciója azonban ezzel nem ér véget. A tervek között szerepel a vár területén található különleges kápolna helyreállítása, a kápolna és kaputorony között elhelyezkedő ágyúállás rekonstrukciója, a kápolnáig vezető lépcső befejezése, illetve a várban feltételezett török-kori mecset területének régészeti feltárása. Mindezeket elsősorban az indokolja, hogy a látványos vár jelentősen növeli az idegenforgalmat, ami megteremti a műemlék önfenntartásának esélyét.

Fotósarok