Európai űrkiállítás

Az űrtechnika mindennapjainkban. Vándorkiállítás Budapesten.

Rövidesen Budapest is vendégül látja azt a vándorkiállítást, amely bemutatja, milyen közvetlen hatással vannak az űrben végzett tevékenységek a polgárok napi életére. Űrtechnológiát több mint 30 000 alkalmazás használ, amelyek segíthetnek például a közlekedés optimalizálásában, a mezőgazdaság és a halászat hatékonyságának növelésében, a környezet védelmében vagy a közbiztonság javításában.
Miután az elmúlt 10 hónap során 8 városban hangos sikert aratott, a kiállítás Európa-szerte további tucatnyi városban folytatja útját. A kiállítás Budapesten március 20-án 11 órakor nyílik meg. Március 20. és 25. között  minden korosztály kipróbálhatja és megtapasztalhatja az űr felhasználásával létrejövő innovatív technológiák és szolgáltatások széles skáláját. Az európai űrkiállításra a belépés díjtalan, és minden információ több nyelven elérhető.


Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős biztos kijelentette: „A mai modern világban nélkülözhetetlen szolgáltatások létrejöttéhez kulcsfontosságúak az uniós beruházások. Ez a kiállítás kiváló lehetőség Európa polgárai számára, hogy észrevegyék: az uniós műholdas navigációs és földmegfigyelési programok jóvoltából mennyire sokféle alkalmazás áll rendelkezésükre.”

A kiállítás az Európai Földmérők Tanácsának (CLGE) budapesti közgyűlésével egy időben zajlik.

Háttér
A Galileo és a Copernicus (korábban globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés – Global Monitoring for the Environment and Security, GMES – néven ismert) kiemelt uniós programokba történő befektetésekkel az európai polgárok számos szolgáltatás és alkalmazás előnyeit fogják élvezni, amelyek ráadásul globális piaci lehetőségeket nyitnak, és így segítik a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést.

A Galileóval Európa egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy saját intelligens műholdas navigációs rendszerrel rendelkezzék, amely a gazdaságban és a mindennapi életben rengeteg előnnyel jár. Az új műholdrendszer 2014-től még jobb szolgáltatásokat fog lehetővé tenni, amelyek hatékony működése a műholdas navigációs technológiákon alapul. Ezek közé tartozik a pontosabb autós navigáció, az eredményes közúti forgalomirányítás, a kutató és mentő szolgáltatások, a biztonságosabb banki tranzakciók vagy a megbízhatóbb villamosenergia-ellátás.

A globális műholdas navigációs alkalmazások piaca az évtized végére eléri a 240 milliárd eurót, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 7%-a – Európában 800 milliárd € – a műholdas navigációs szolgáltatásoktól fog függni. Független tanulmányok szerint első 20 évében a Galileo akár 90 milliárd euróval is hozzájárulhat az európai gazdasághoz.

A Galileóval párhuzamosan a Copernicus műholdakkal és földi telepítésű mérőeszközökkel gyűjtött adatokat használ fel. Például az óceánok állapotának vagy a légkör kémiai összetételének pontos megfigyelésével segít az éghajlatváltozás és más környezeti kérdések jobb megértésében. Ezen kívül biztonsági alkalmazásai is lesznek, például a határok megfigyelése. Az OECD szerint 2017-re a földmegfigyelési adatok globális piaca évi 3 milliárd dollárra emelkedhet. A Copernicus várhatóan 4–10-szer akkora hasznot fog termelni, mint a megvalósításához szükséges befektetési összege.

Az európai űreszközgyártó ágazat forgalma jelenleg évi 5,4 milliárd €, és több mint 31 000 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat.
Az európai űrkiállítás egyedülállóan interaktív, ismeretterjesztő és szórakoztató tárlóival az Európai Unió azt a számtalan előnyt mutatja be, amelyet az űriparba történő beruházás hoz el az európai polgárok mindennapi életébe.