Bábszínház az egész világ.
Kifordított irodalom, elvarázsolt birodalom, avagy fészakalja tojást rakott a vak kacsa. A Stúdió K. Színház szezonnyító előadása.
A báboké lett a színpad a Stúdió K. színház szezonnyitó újdonságán, amely a Vakkacsatojások címet viseli A már huzamosabb ideje játszott gyerekelőadás a "Rettentő görög vitéz " után ezúttal kizárólag ivarérett felnőtteknek szóló, néha szemmel jól láthatóan ivarérett bábokkal adják Zalán Tibor világirodalmi paródia parádéját. Karinthy Frigyes Így írtok ti c. műve ihlette az előadást. A világirodalom öt nagyon jelentős drámájának kifordított, (kiforgatott?) zanzásított változatát adják elő a bábok és a színészek. A darabok: Euripidész: Elektra – Ellöktra, Shakeskpeare: Othello – Kandalló a féltékeny móriczka, Moliere: Tartuffe – Kopasz Tüff, Csehov: Három nővér- Három bővér valamint Ibsen: A vadkacsa – A vak kacsa.
A vicces és meglehetősen erotikus előadás főszereplői a Németh Ilona és Bodor Kata által alkotott fantasztikus, életteli, karakterisztikus, nagyon szerethető bábok. Minden báb az arcán (vagy a testén), a ruháján, vagy éppen az alatt viseli jellemét. És természetesen az őket életre varázsoló színészek, a Stúdió K. „törzsgárdája”: Hannus Zoltán, Homonnai Katalin, Lovas Dániel, Nagypál Gábor, Nyakó Júlia, Spilák Lajos és Vékes Csaba. A színészek ugyanakkora, - ha nem nagyobb- munkát fektetnek az előadásba, mint egy „rendes” színdarab előadásába. Nem csak nagyon alaposan kidolgozott koreográfia szerint mozgatják a bábokat, hanem saját egyéniségüket is hozzáteszik a bábok jelleméhez Így nagyon furcsa, nagyon izgalmas összjáték jön létre a báb és a színész között. Néha egyek a bábokkal, néha oda vissza feleselnek egymásnak. Az előadást Fodor Tamás rendezte, aki a mai előadáson a nézőtérről figyelte a játék menetét és valószínűleg a közönség reagálását. Figyelhette, mert a közönség hangosan mulatott a nyelvi poénokon, a televíziós műsorokban kisípolandó, de a hétköznapi beszédben sajnos általánossá vált „nyelvjárási kifejezéseken”. Számomra a legmulatságosabbnak a Csehov paródia tűnt, de hát ismerjük, hogy különös világa milyen hálás paródiatéma, ebben a műfajban számos (de minimum kettő) klasszikus alkotás született. A kísérő zenét a színház kitűnő színésze Spilák Lajos szolgáltatja, számtalan hangszeren játszva.
A paródiák teljes megértéséhez nem árt ismerni az eredeti darabokat, de anélkül is élvezhetőek a humoros jelenetek. Ám a színház -a nézők iránti udvariasságból, avagy ismerve a mai középiskolák által nyújtott irodalmi műveltség színvonalát,- segédletet is ad szórólapokon, amelyben röviden leírják az eredeti darabok cselekményét.
Az egyik szerző szállóigévé vált, de kissé vakkacsásított mondta lehetne az előadás mottója, miszerint: (báb)színház az egész világ.
