Concerto koncertek

Ravel és Csajkovszkij művei a Richter bérlet sorozatban.

Ravel és Csajkovszkij művei csendültek fel a Concerto  nagysikerű hangversenyén a Művészetek Palotájában.   Keller András vezényletével bemutatásra került Ravel közísmert műve, a Bolero, valamint a G-dúr zongoraverseny Ránki Dezső közreműködésével. Az est második részében Csajkovszkij IV.szimfóniáját adták elő.

Újdonság, hogy a zenekarvezető szóvívője tolmácsolja a zeneművek történetét.

Joseph Maurice Ravel  1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Már 12 évesen komponált, ez lett az élethivatása.

Az Orosz Balett 1909-es párizsi vendégjátéka alkalmával megismerkedett Szergej Gyagilevvel, a társulat akkori igazgatójával aki felkérte  a Daphnis és Chloé megkomponálására. Az első világháború előtti időszakban a Genfi-tónál élt, ahol együtt dolgozott Sztravinszkijjal. 

1920-ban odaítélték a francia Becsületrendet, de ő nem vette át a kitüntetést. Az új művek mellett többszor foglalkozott átírással is.  Muszorgszkij az "Egy kiállítás képei" zongoraszvitjét 1922-ben hangszerelte át. Tzigane című koncertrapszódiáját1924-ben mutatták be.

Ravel nemcsak zeneszerzőként, hanem karmesterként is ismertté vált.  Hollandiától Svédországig, Nagy-Britanniától az Amerikai Egyesült Államokig igen sok országot felkeresett. 1928-as észak-amerikai turnéja során Hegedű-zongora szonátáját Szigeti Józseffel együtt adták elő. Vonósnégyesét pedig az a Hart House Vonósnégyes mutatta be, melynek alapítója Kresz Géza volt.

Leghíresebb műveként a Bolerot tartják számon. Ravel megbízást kapott egy táncjáték megírására. Ida Rubinstein táncművésznőtől.

 Bemutatójára Párizsban került sor 1928-ban. 1930-ban a zeneszerző vezényletével hangversenyen adták elő.

A G-dúr zongoraversenyt Ravel 1931-ben komponálta. A zeneműben érződik az a hatás, mely a zeneszerző amerikai útján a jazz muzsikával való megismerkedésére utal.

Pjotr Csajkovszkij Votkinszk-ban született 1840. május 7-én. 1866-ban Nyikolaj Rubinstein meghívta a moszkvai konzervatórium zeneelméleti tanszékére, tanárnak. Itt 1877-ig működött, kapcsolatba került az Ötök csoportjával és zenekritikák írásával is foglalkozott.  A XIX. században az első, az egész világon ismert zeneszerző Európában, sőt, Amerikában is hatalmas sikert aratott, e sikerek tetőpontján halt meg 1893. november 6-án Pétervárott.

Csajkovszkij 1877/78-ban komponálta a IV. szimfóniát, mecénásának Nagyezsda von Mecknek ajánlva. A moszkvai bemutatót Rubinstein vezényelte. A zeneszerző a Sors, a Végzet motivumára építette fel művét, "mely utunkban áll, midőn a boldogságot keressük."