Tolerancia Nap

2009. október 6. 21:53 |

Az iskolai agresszió elleni szakmai válaszok.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Ab Ovo Kiadó közös szervezésében tartottak tolerancia napot a Főváros Főpolgármesteri Hivatala dísztermében.

"Nem elég kinyilvánítani, hogy elutasítjuk az iskolai agresszió minden formáját. Meg kell találni a szakmai válaszokat is, tudományos megalapozottsággal"-mondotta Horváth Csaba megnyitó beszédében.

A szakmai felmérések az agresszió megjelenési formáit és a megoldás lehetőségeit kutatják.

Az iskolai agresszió jellemző megjelenési formái:

Verekedés, bántalmazás, tettlegesség (50%), durva hangnem, trágárság, veszekedés (16%), megfélemlítés, fenyegetés (10%), becsületsértés, gúnyolás, zaklatás, megalázás (8%), lopás (10%), zsarolás (4%), egyéb (2%)
Agresszió relációk közti megoszlás: diák-diák (73%), diák-tanár (10%), szülő-tanár (10%), tanár-diák (4%), tanár-tanár (1,5%)
Agresszió jogsértésének gyakorisága: naponta (36%), hetente (30%), havonta (17%), egy évben pár alkalommal (13%), soha (4%)

(forrás: Jogismeret Alapítvány, 2006-2007)

Hogyan jelent meg a probléma?

Az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését mutatják. Budapesten országos viszonylatban is súlyos méreteket ölt ez a probléma. Különösen rossz a helyzet a szakiskolákban (média jelentések, pedagógusok, diákok beszámolói stb.)

A média 1,5-2 éve rendszeresen foglalkozik a témával, az erőszakos iskolai események sora kapott nyilvánosságot ez idő alatt. Néhány nagy sajtóvisszhangot keltő esemény (pl.: halállal végződő diák-diák incidens, videóra rögzített tanár-diák, diák-diák konfliktusok megjelenése az interneten is stb.) konkrét lépésekre inspirálta a döntéshozókat. A média természeténél fogva az extrém jelenséget mutatja be, emeli ki. Ezek a példák azonban mindenképpen jó alkalmat adnak arra, hogy felhívják a figyelmet, nagyító alá vegyék a problémát.

Magyarországi helyzet nemzetközi viszonylatban

TALIS-felmérés

OECD és partnerországokban a kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat 2008 tavaszán
23 államban (pl. Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország)
összesen kb. 90ezer pedagógus (országonként kb. 6 ezer) vett részt benne
a tanárokat kérdezték meg munkájukról, a tanulás és tanítás körülményekről, az iskolai légkörről
az önkormányzati iskolák 5-8. évfolyamaira (általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban) összpontosítottak

TALIS eredmények:

Magyarországon tíz pedagógus közül csak négy látta úgy, hogy az iskola vezetése észleli és jutalmazza, ha fejleszti, javítja tanítási munkáját, értékeli jó teljesítményét. A TALIS vizsgálatban részt vevő országok többségében a pedagógusmunka értékelésének alig van befolyása a munkahelyi előrelépési esélyekre, a szakmai pálya ívére.
A felmérés megállapítja, hogy a kiváló pedagógusokat fontos lenne pályán maradásra ösztönözni karrierlehetőségekkel, és kiszűrni a pályára alkalmatlanokat.
Azok a tanárok érzik jól magukat munkájukban, akik úgy érzik, fejleszteni tudják tanítási kompetenciáikat, ezért tesznek is, és nyitottak a pedagógiai újításokra, képesek együttműködni kollégáikkal, és tudják aktivizálni tanulóikat az órákon.
Az önképzésre fordított időt és a képzés átlagos hosszát tekintve Magyarországon hasonló a helyzet a nemzetközi átlaghoz: a továbbképzésre fordított napok száma a felmérést megelőző 18 hónap alatt átlag 16,7 nap volt, de feltűnő, hogy a pályakezdők részvételi aránya alacsony.

Magyarországon a TALIS-államokhoz képest kisebb problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a késés az iskolából.
A nemzetközi átlaghoz hasonló a hiányzás és a puskázás mértéke, ezeket azonban meghaladja az órai rendzavarás (az iskolák 71%-ában nehézséget okoz), a rongálás, lopás, diákok vagy az iskolai dolgozók fizikai illetve lelki bántalmazása.
Kiugróan jelentős a trágár/vulgáris beszéd (nemzetközi átlaga 37%, Magyarországon az iskolák 77%-ában zavarja a munkát) és a rongálás szintje (nemzetközi átlagban az iskolák 25%-ában hátráltatja az oktatást, Magyarországon ez 53,5%-os).
Hazánkban nem támadnak fegyverrel vagy ahhoz hasonló tárggyal a tanárokra vagy egymásra a gyerekek.

Magyarországi helyzet

Az oktatási jogok miniszteri biztosa szerint évről évre nő a testi bántalmazással kapcsolatos ügyek száma. Egyre többen, egyre fiatalabbak és egyre súlyosabb erőszakos cselekményeket követnek el az iskolákban. A tanárok egyre drámaibb jelenségekről panaszkodnak.

A diákok közötti erőszak a leggyakoribb. Pl.: zsaroló bandák alakulnak, elveszik mások értéktárgyait, fenyegetik őket, pénzt követelnek.

Több bejelentés érkezik a hivatalba arról is, hogy tanárok bántalmazzák a diákokat (pl.: 2000-ben 8, 2008-ban 23 ilyen esetről érkezett bejelentés az Oktatási Jogok Hivatalába). Ritkább, de megtörténik, hogy tanuló bántalmazza a pedagógust. Előfordul már iskolai szexuális zaklatás is. Van, hogy szülő veri meg a tanárt.

A jelenlegi helyzet néhány jellemzője a budapesti általános iskolákban:

Az általános iskolákban elkövetett testi sértések száma az utóbbi években folyamatosan növekedett (pl.: 2005-ben 110, 2008-ban 200 eset – forrás: Országos Rendőr-Főkapitányság adatai)
A legkiugróbb a minősített státuszú tanulók között a hátrányos helyzetű illetve a tanulási és magatartási problémákkal küzdők száma.
Jellemző tanulói problémák: nem hajlandó tanulni, gyenge képességű, szegény, elhanyagolt, fegyelmezetlen (a pedagógusok szerint) illetve: fegyelmezetlen, semmit nem hajlandó tanulni, elkényeztetett, agresszív, igazolatlan hiányzás (a diákok szerint).
A viták leggyakoribb okai: egy-két ember bárkibe beleköt, csoporton belül rivalizálás, különböző öltözékek, kellékek, jelképek viselése.
A verekedések és veszekedések leggyakoribb helyszínei: főleg lakatlan, néptelen helyen, aluljáróban, parkban, ligetben, az iskola mellékhelyiségeiben.
A tanulók problémáival elsősorban az osztályfőnök foglalkozik, utána jön a diákönkormányzatot segítő tanár, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, ritkán vonnak be külső szakembereket a problémák rendezésébe.

A budapesti középiskolákban:

Összességében az általános iskolában tapasztaltakhoz képest hasonlóak a problémák, hasonló a helyzet.
A középiskolák közül a szakiskolákban a legrosszabb a helyzet.
A budapesti középiskolák pedagógusainak beszámolói szerint a bemenő 9-es diákokkal van a legtöbb probléma.
A hátrányos helyzetűek vannak legtöbben a minősített státuszú tanulók között, utánuk jönnek a sajátos nevelési igényűek illetve a tanulási és magatartási problémákkal küzdők.
A rendszeres hiányzás komoly probléma.
Az iskola udvarán, tanteremben is már inkább megjelenik a rendbontás, a verekedés, veszekedés, bár gyakoribb itt is a félreeső helyen zajló erőszak, de szem előtt lévő helyeken is egyre gyakrabban előfordul.

A budapesti iskolákra jellemző, hogy bár a diákok alapvetően biztonságos helynek tartják az iskolát, de úgy gondolják, vannak olyanok a diáktársaik közül, akik joggal féltik testi épségüket.

Honnan indul a probléma?

Társadalmi jelenség
- Általánosan nehéz gazdasági, szociális helyzet. Társadalmi szinten is erősödő erőszak (pl.: utasok megtámadják a busz-sofőröket; feszültek, türelmetlenek az emberek az autóban, a boltban; alacsony toleranciaszint jellemző, gyakoriak a nem megfelelő konfliktuskezelő-stratégiák) stb.
A családban
- Sok családban nagy a feszültség, egzisztenciális nehézségekkel küzdenek, sokan élnek kevésbé előnyök szocio-ökonómiai és szocio-kulturális feltételek között, sok a hátrányos helyzetű gyerek stb.
Az iskolában
- Általános a pedagógusok túlzott leterheltsége, túl nagyok osztálylétszámok (iskola-összevonások stb.). Az iskolák forráshiánnyal küzdenek, sokszor a személyi és a tárgyi feltételek is hiányoznak stb

- Mit lehet tenni?

Megvalósult illetve tervezett megoldások, javaslatok

Országos és helyi szinteken is sok bizottság, cselekvési terv, javaslat született, felmérés indult az utóbbi 1,5-2 évben. Az Oktatási tárca és a Fővárosi Önkormányzat is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot és intézkedéseket foganatosítottak az iskolai erőszak visszaszorítására.

Továbbá egyes kerületek, szakmai intézmények, civil szervezetek, pedagógus szakszervezetek és az iskolák maguk is kialakítottak saját cselekvési terveket, tettek lépéseket, megfogalmaztak javaslatokat a helyzet javítása érdekében.

Példák az iskolák saját (a diákönkormányzat és a szülői szervezet jóváhagyásával kialakított) intézkedési tervei, lépései közül

v A témában nevelési értekezlet, diákkonferencia, osztályfőnöki óra szervezése.

v Pedagógus továbbképzések.

v Szabadidős programok (energia levezetés, közösségi-élmény) szervezése a diákok számára (művészet, sport, színház, drámapedagógia stb.)

v Közösségi terek fejlesztése, kialakítása.

v Fontos erősíteni az együttműködést, összefogást a különböző érintett szereplők között (pl. pedagógusok, szülők, nevelési tanácsadók, gyermekvédelmi intézmények, sportklubok, rendőrség, szakmai és civil szervezetek stb.)

Példák a pedagógus szakszervezetek javaslatai közül

Ø Az iskolai erőszakkal szemben sokszor eszköztelennek érzik magukat a pedagógusok, így a tanárokat ért támadások (közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) esetében is. Ebből adódóan szorgalmazzák a pedagógus szakszervezetek pl. a jogi szabályozás szigorítását, jogszabály-módosításokat (pl.: a súlyos fegyelmi vétséget elkövetők azonnali kicsapásának lehetőségét kérik).

Ø Több forrásra lenne szükség ahhoz, hogy az iskolákban szakemberek helyben tudjanak segítséget nyújtani (pl. iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens, teljes állású gyermekvédelmi felelős).

Ø Radikálisan csökkenteni kellene az osztálylétszámokat.

Ø Közoktatási törvényt kéne módosítani, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettség teljesíthető legyen 3 éves szakmunkásképzéssel (vissza kéne állítani a régi típusú szakmunkásképzést). A gyakorlati feladatok a szakiskolások számára több sikerélményt jelentenek, mint az elméleti ismerettömegek elsajátítása.

Ø Szükséges lenne, hogy ki lehessen küldeni a tanítást zavaró gyereket az óráról, és ilyenkor egy ügyeletes, konfliktuskezelésre specializált pedagógushoz kerüljön a diák.

Ø El szeretnék érni, hogy a deviánsan viselkedő gyerekeket átmenetileg magántanulóvá lehessen nyilvánítani.

Ø Fontosnak tartanák, hogy szabálysértésnek nyilvánítsák, ha a szülő az iskola kifejezett kérésére sem tartja a kapcsolatot az iskolával.

Ø A családi pótlék 6-18 éves korig iskolalátogatáshoz legyen kötve. Az iskolák szerint a szülők felelősségét fontos lenne erősíteni (pl.: sokan nem tartják fontosnak illetve nem tudják elérni, hogy rendesen iskolába járjon a gyermekük)

Példák az Oktatási tárca által felkért bizottság javaslatai, az Oktatási tárca lépései közül

Ø Fegyelmi eljárást vitarendezés (békéltető megbeszélés, mediáció) előzze meg vagy akár helyettesítse.

Ø Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények megismertetése (az iskolák egymás között is osszák meg a már sikeresen alkalmazott konfliktuskezelő eljárásokat).

Ø Az iskolai magatartási szabályok kialakításában és felülvizsgálatában vegyenek részt a diákok és a szülők is.

v A kormány (oktatási tárca) törvénymódosításban adott arra felhatalmazást, hogy az idei tanévtől saját viselkedési normákat határozhatnak meg az iskolák belső szabályzatukban (házirend), mely a diákokra, szülőkre egyaránt vonatkoznak. (szervezeti és működési szabályzatban a külső kapcsolattartás fejezetben megállapíthatják, hogy az ünnepségeken, rendezvényeket az iskolában mi az elvárt viselkedési norma) Azonban amennyiben valaki a szabályzatot megsérti, és akár verbális akár fizikai erőszakot alkalmaz pl. egy tanárral szemben, akkor továbbra is csak a büntető törvénykönyv (btk.) alapján indítható ellene eljárás, mert pusztán az iskolai dokumentumban lefektetett viselkedési norma megsértése nem teremt jogalapot a szabálysértés megállapításához.

Fővárosi Önkormányzat Intézkedési Terve

2008 tavaszán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az agresszió elleni Intézkedési Tervet (2009-ben már ennek folytatása is elfogadásra került), melynek végrehajtását a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet keretei között 2008 szeptemberében alakult Agressziókezelési Munkacsoportjára bízta.

Az Agressziókezelő Munkacsoport legfontosabb feladatai, tevékenysége

Krízis-vonal: akut iskolai agresszió kezelésében segítségnyújtás (a pedagógusok telefonon tanácsot kérhetnek szakemberektől, akik szükség esetén az iskolába kimennek, ott a helyzetet részletesen megismerve adnak tanácsot a beavatkozásra)
Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények megismertetése.
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, pedagógus továbbképzések (konfliktuskezelő tréning, nevelési hatékonyságot növelő tréning stb.).
Kortárssegítő-programok.
Színházi nevelés (korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások látogatása, feldolgozása a diákokkal).
Korosztályi agresszió témájával foglalkozó iskolai és kollégiumi színjátszó-körök, irodalmi színpadok támogatása.
A témában tartott iskolai nevelési értekezletek támogatása.
Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés.
Konferenciák, fórumok rendezése a témában.
Információnyújtás, ismeretterjesztés, előadások.
Iskolai agresszióval foglalkozó weboldal működtetése (www.budapestedu.hu)
Interaktív módszertani segédanyagok kialakítása az osztályfőnöki munka támogatására (oktató dvd, Játéktár, resztoratív gyakorlatokat bemutató filmek, módszertani segédanyagok)
Szupervízió, coaching a pedagógusok számára.
Komplex intézményfejlesztés (iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett fővárosi szakiskolák számára – ebben az évben 6db iskolában)

A fővárosi fenntartású iskolák feladatai

Átlátható, felügyelhető közösségi terek létrehozásának tervezése.
Egy-egy fő gyermekvédelmi és szabadidő-szervező státusz kialakítása.
Nevelési értekezletek tartása a témában.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Tolerancia Nap 2009. október 6. 21:53 \| Az iskolai agresszió elleni szakmai válaszok. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Ab Ovo Kiadó közös szervezésében tartottak tolerancia napot a Főváros Főpolgármesteri Hivatala dísztermében. "Nem elég kinyilvánítani, hogy elutasítjuk az iskolai agresszió minden formáját. Meg kell találni a szakmai válaszokat is, tudományos megalapozottsággal"-mondotta Horváth Csaba megnyitó beszédében. A szakmai felmérések az agresszió megjelenési formáit és a megoldás lehetőségeit kutatják. Az iskolai agresszió jellemző megjelenési formái: Verekedés, bántalmazás, tettlegesség (50%), durva hangnem, trágárság, veszekedés (16%), megfélemlítés, fenyegetés (10%), becsületsértés, gúnyolás, zaklatás, megalázás (8%), lopás (10%), zsarolás (4%), egyéb (2%) Agresszió relációk közti megoszlás: diák-diák (73%), diák-tanár (10%), szülő-tanár (10%), tanár-diák (4%), tanár-tanár (1,5%) Agresszió jogsértésének gyakorisága: naponta (36%), hetente (30%), havonta (17%), egy évben pár alkalommal (13%), soha (4%) (forrás: Jogismeret Alapítvány, 2006-2007) Hogyan jelent meg a probléma? Az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését mutatják. Budapesten országos viszonylatban is súlyos méreteket ölt ez a probléma. Különösen rossz a helyzet a szakiskolákban (média jelentések, pedagógusok, diákok beszámolói stb.) A média 1,5-2 éve rendszeresen foglalkozik a témával, az erőszakos iskolai események sora kapott nyilvánosságot ez idő alatt. Néhány nagy sajtóvisszhangot keltő esemény (pl.: halállal végződő diák-diák incidens, videóra rögzített tanár-diák, diák-diák konfliktusok megjelenése az interneten is stb.) konkrét lépésekre inspirálta a döntéshozókat. A média természeténél fogva az extrém jelenséget mutatja be, emeli ki. Ezek a példák azonban mindenképpen jó alkalmat adnak arra, hogy felhívják a figyelmet, nagyító alá vegyék a problémát. Magyarországi helyzet nemzetközi viszonylatban TALIS-felmérés OECD és partnerországokban a kormányok által kezdeményezett nemzetközi vizsgálat 2008 tavaszán 23 államban (pl. Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország) összesen kb. 90ezer pedagógus (országonként kb. 6 ezer) vett részt benne a tanárokat kérdezték meg munkájukról, a tanulás és tanítás körülményekről, az iskolai légkörről az önkormányzati iskolák 5-8. évfolyamaira (általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban) összpontosítottak TALIS eredmények: Magyarországon tíz pedagógus közül csak négy látta úgy, hogy az iskola vezetése észleli és jutalmazza, ha fejleszti, javítja tanítási munkáját, értékeli jó teljesítményét. A TALIS vizsgálatban részt vevő országok többségében a pedagógusmunka értékelésének alig van befolyása a munkahelyi előrelépési esélyekre, a szakmai pálya ívére. A felmérés megállapítja, hogy a kiváló pedagógusokat fontos lenne pályán maradásra ösztönözni karrierlehetőségekkel, és kiszűrni a pályára alkalmatlanokat. Azok a tanárok érzik jól magukat munkájukban, akik úgy érzik, fejleszteni tudják tanítási kompetenciáikat, ezért tesznek is, és nyitottak a pedagógiai újításokra, képesek együttműködni kollégáikkal, és tudják aktivizálni tanulóikat az órákon. Az önképzésre fordított időt és a képzés átlagos hosszát tekintve Magyarországon hasonló a helyzet a nemzetközi átlaghoz: a továbbképzésre fordított napok száma a felmérést megelőző 18 hónap alatt átlag 16,7 nap volt, de feltűnő, hogy a pályakezdők részvételi aránya alacsony. Magyarországon a TALIS-államokhoz képest kisebb problémának tűnik az iskolai alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a késés az iskolából. A nemzetközi átlaghoz hasonló a hiányzás és a puskázás mértéke, ezeket azonban meghaladja az órai rendzavarás (az iskolák 71%-ában nehézséget okoz), a rongálás, lopás, diákok vagy az iskolai dolgozók fizikai illetve lelki bántalmazása. Kiugróan jelentős a trágár/vulgáris beszéd (nemzetközi átlaga 37%, Magyarországon az iskolák 77%-ában zavarja a munkát) és a rongálás szintje (nemzetközi átlagban az iskolák 25%-ában hátráltatja az oktatást, Magyarországon ez 53,5%-os). Hazánkban nem támadnak fegyverrel vagy ahhoz hasonló tárggyal a tanárokra vagy egymásra a gyerekek. Magyarországi helyzet Az oktatási jogok miniszteri biztosa szerint évről évre nő a testi bántalmazással kapcsolatos ügyek száma. Egyre többen, egyre fiatalabbak és egyre súlyosabb erőszakos cselekményeket követnek el az iskolákban. A tanárok egyre drámaibb jelenségekről panaszkodnak. A diákok közötti erőszak a leggyakoribb. Pl.: zsaroló bandák alakulnak, elveszik mások értéktárgyait, fenyegetik őket, pénzt követelnek. Több bejelentés érkezik a hivatalba arról is, hogy tanárok bántalmazzák a diákokat (pl.: 2000-ben 8, 2008-ban 23 ilyen esetről érkezett bejelentés az Oktatási Jogok Hivatalába). Ritkább, de megtörténik, hogy tanuló bántalmazza a pedagógust. Előfordul már iskolai szexuális zaklatás is. Van, hogy szülő veri meg a tanárt. A jelenlegi helyzet néhány jellemzője a budapesti általános iskolákban: Az általános iskolákban elkövetett testi sértések száma az utóbbi években folyamatosan növekedett (pl.: 2005-ben 110, 2008-ban 200 eset – forrás: Országos Rendőr-Főkapitányság adatai) A legkiugróbb a minősített státuszú tanulók között a hátrányos helyzetű illetve a tanulási és magatartási problémákkal küzdők száma. Jellemző tanulói problémák: nem hajlandó tanulni, gyenge képességű, szegény, elhanyagolt, fegyelmezetlen (a pedagógusok szerint) illetve: fegyelmezetlen, semmit nem hajlandó tanulni, elkényeztetett, agresszív, igazolatlan hiányzás (a diákok szerint). A viták leggyakoribb okai: egy-két ember bárkibe beleköt, csoporton belül rivalizálás, különböző öltözékek, kellékek, jelképek viselése. A verekedések és veszekedések leggyakoribb helyszínei: főleg lakatlan, néptelen helyen, aluljáróban, parkban, ligetben, az iskola mellékhelyiségeiben. A tanulók problémáival elsősorban az osztályfőnök foglalkozik, utána jön a diákönkormányzatot segítő tanár, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, ritkán vonnak be külső szakembereket a problémák rendezésébe. A budapesti középiskolákban: Összességében az általános iskolában tapasztaltakhoz képest hasonlóak a problémák, hasonló a helyzet. A középiskolák közül a szakiskolákban a legrosszabb a helyzet. A budapesti középiskolák pedagógusainak beszámolói szerint a bemenő 9-es diákokkal van a legtöbb probléma. A hátrányos helyzetűek vannak legtöbben a minősített státuszú tanulók között, utánuk jönnek a sajátos nevelési igényűek illetve a tanulási és magatartási problémákkal küzdők. A rendszeres hiányzás komoly probléma. Az iskola udvarán, tanteremben is már inkább megjelenik a rendbontás, a verekedés, veszekedés, bár gyakoribb itt is a félreeső helyen zajló erőszak, de szem előtt lévő helyeken is egyre gyakrabban előfordul. A budapesti iskolákra jellemző, hogy bár a diákok alapvetően biztonságos helynek tartják az iskolát, de úgy gondolják, vannak olyanok a diáktársaik közül, akik joggal féltik testi épségüket. Honnan indul a probléma? Társadalmi jelenség Általánosan nehéz gazdasági, szociális helyzet. Társadalmi szinten is erősödő erőszak (pl.: utasok megtámadják a busz-sofőröket; feszültek, türelmetlenek az emberek az autóban, a boltban; alacsony toleranciaszint jellemző, gyakoriak a nem megfelelő konfliktuskezelő-stratégiák) stb. A családban Sok családban nagy a feszültség, egzisztenciális nehézségekkel küzdenek, sokan élnek kevésbé előnyök szocio-ökonómiai és szocio-kulturális feltételek között, sok a hátrányos helyzetű gyerek stb. Az iskolában Általános a pedagógusok túlzott leterheltsége, túl nagyok osztálylétszámok (iskola-összevonások stb.). Az iskolák forráshiánnyal küzdenek, sokszor a személyi és a tárgyi feltételek is hiányoznak stb Mit lehet tenni? Megvalósult illetve tervezett megoldások, javaslatok Országos és helyi szinteken is sok bizottság, cselekvési terv, javaslat született, felmérés indult az utóbbi 1,5-2 évben. Az Oktatási tárca és a Fővárosi Önkormányzat is létrehozott egy-egy szakértői bizottságot és intézkedéseket foganatosítottak az iskolai erőszak visszaszorítására. Továbbá egyes kerületek, szakmai intézmények, civil szervezetek, pedagógus szakszervezetek és az iskolák maguk is kialakítottak saját cselekvési terveket, tettek lépéseket, megfogalmaztak javaslatokat a helyzet javítása érdekében. Példák az iskolák* saját (a diákönkormányzat és a szülői szervezet jóváhagyásával kialakított) intézkedési tervei, lépései közül* v A témában nevelési értekezlet, diákkonferencia, osztályfőnöki óra szervezése. v Pedagógus továbbképzések. v Szabadidős programok (energia levezetés, közösségi-élmény) szervezése a diákok számára (művészet, sport, színház, drámapedagógia stb.) v Közösségi terek fejlesztése, kialakítása. v Fontos erősíteni az együttműködést, összefogást a különböző érintett szereplők között (pl. pedagógusok, szülők, nevelési tanácsadók, gyermekvédelmi intézmények, sportklubok, rendőrség, szakmai és civil szervezetek stb.) Példák a pedagógus szakszervezetek* javaslatai közül* Ø Az iskolai erőszakkal szemben sokszor eszköztelennek érzik magukat a pedagógusok, így a tanárokat ért támadások (közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) esetében is. Ebből adódóan szorgalmazzák a pedagógus szakszervezetek pl. a jogi szabályozás szigorítását, jogszabály-módosításokat (pl.: a súlyos fegyelmi vétséget elkövetők azonnali kicsapásának lehetőségét kérik). Ø Több forrásra lenne szükség ahhoz, hogy az iskolákban szakemberek helyben tudjanak segítséget nyújtani (pl. iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens, teljes állású gyermekvédelmi felelős). Ø Radikálisan csökkenteni kellene az osztálylétszámokat. Ø Közoktatási törvényt kéne módosítani, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettség teljesíthető legyen 3 éves szakmunkásképzéssel (vissza kéne állítani a régi típusú szakmunkásképzést). A gyakorlati feladatok a szakiskolások számára több sikerélményt jelentenek, mint az elméleti ismerettömegek elsajátítása. Ø Szükséges lenne, hogy ki lehessen küldeni a tanítást zavaró gyereket az óráról, és ilyenkor egy ügyeletes, konfliktuskezelésre specializált pedagógushoz kerüljön a diák. Ø El szeretnék érni, hogy a deviánsan viselkedő gyerekeket átmenetileg magántanulóvá lehessen nyilvánítani. Ø Fontosnak tartanák, hogy szabálysértésnek nyilvánítsák, ha a szülő az iskola kifejezett kérésére sem tartja a kapcsolatot az iskolával. Ø A családi pótlék 6-18 éves korig iskolalátogatáshoz legyen kötve. Az iskolák szerint a szülők felelősségét fontos lenne erősíteni (pl.: sokan nem tartják fontosnak illetve nem tudják elérni, hogy rendesen iskolába járjon a gyermekük) Példák az Oktatási tárca* által felkért bizottság javaslatai, az Oktatási tárca lépései közül* Ø Fegyelmi eljárást vitarendezés (békéltető megbeszélés, mediáció) előzze meg vagy akár helyettesítse. Ø Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények megismertetése (az iskolák egymás között is osszák meg a már sikeresen alkalmazott konfliktuskezelő eljárásokat). Ø Az iskolai magatartási szabályok kialakításában és felülvizsgálatában vegyenek részt a diákok és a szülők is. v A kormány (oktatási tárca) törvénymódosításban adott arra felhatalmazást, hogy az idei tanévtől saját viselkedési normákat határozhatnak meg az iskolák belső szabályzatukban (házirend), mely a diákokra, szülőkre egyaránt vonatkoznak. (szervezeti és működési szabályzatban a külső kapcsolattartás fejezetben megállapíthatják, hogy az ünnepségeken, rendezvényeket az iskolában mi az elvárt viselkedési norma) Azonban amennyiben valaki a szabályzatot megsérti, és akár verbális akár fizikai erőszakot alkalmaz pl. egy tanárral szemben, akkor továbbra is csak a büntető törvénykönyv (btk.) alapján indítható ellene eljárás, mert pusztán az iskolai dokumentumban lefektetett viselkedési norma megsértése nem teremt jogalapot a szabálysértés megállapításához. *Fővárosi Önkormányzat Intézkedési Terve* 2008 tavaszán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az agresszió elleni Intézkedési Tervet (2009-ben már ennek folytatása is elfogadásra került), melynek végrehajtását a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet keretei között 2008 szeptemberében alakult Agressziókezelési Munkacsoportjára bízta. Az Agressziókezelő Munkacsoport* legfontosabb feladatai, tevékenysége* Krízis-vonal: akut iskolai agresszió kezelésében segítségnyújtás (a pedagógusok telefonon tanácsot kérhetnek szakemberektől, akik szükség esetén az iskolába kimennek, ott a helyzetet részletesen megismerve adnak tanácsot a beavatkozásra) Jó gyakorlatok, módszerek, segédanyagok, kutatási eredmények megismertetése. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, pedagógus továbbképzések (konfliktuskezelő tréning, nevelési hatékonyságot növelő tréning stb.). Kortárssegítő-programok. Színházi nevelés (korosztályi agresszióval foglalkozó színházi előadások látogatása, feldolgozása a diákokkal). Korosztályi agresszió témájával foglalkozó iskolai és kollégiumi színjátszó-körök, irodalmi színpadok támogatása. A témában tartott iskolai nevelési értekezletek támogatása. Erőszakmentességet támogató civil szervezetekkel való együttműködés. Konferenciák, fórumok rendezése a témában. Információnyújtás, ismeretterjesztés, előadások. Iskolai agresszióval foglalkozó weboldal működtetése (www.budapestedu.hu) Interaktív módszertani segédanyagok kialakítása az osztályfőnöki munka támogatására (oktató dvd, Játéktár, resztoratív gyakorlatokat bemutató filmek, módszertani segédanyagok) Szupervízió, coaching a pedagógusok számára. Komplex intézményfejlesztés (iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett fővárosi szakiskolák számára – ebben az évben 6db iskolában) A fővárosi fenntartású iskolák feladatai Átlátható, felügyelhető közösségi terek létrehozásának tervezése. Egy-egy fő gyermekvédelmi és szabadidő-szervező státusz kialakítása. Nevelési értekezletek tartása a témában.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a