Aglaja

Az acélhajú nő és a cirkuszi család története. Deák Krisztina filmje a mozikban.

Deák Krisztina filmje október 11-étől látható a magyar mozikban. Szereplők: Ónodi Eszter, Bogdán Zsolt, Jávor Babett, Móga Piroska, Kamarás Iván, Jordán Adél, Lázár Kati, Bálint András, Kovács Gergely, Keresztes Tamás, Börcsök Enikő, Solténszky Ráhel, Molnár Piroska

A rendezőnő a forgatókönyvről, a főszereplőkről, a forgatás izgalmairől:

A film egy önéletrajzi regényen alapszik.  Egészen véletlenül akadtam egy könyvesboltban Aglaja  Veteranyi könyvére.  Az írónő anyanyelve román volt – a papája volt magyar, ezt a filmben megfordítottuk, hogy a mamája legyen az és magyarul beszélhessünk. A vándorcirkuszokban ugyanakkor úgy nőnek fel a gyerekek, hogy szinte semmilyen anyanyelvük nincs, hanem elképesztően keverik a németet, az angolt, az oroszt és a többi nyelvet, hisz mindenki a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezett. Aglaja  Veteranyi gyermekként Svájcban egy intézetbe került. 9-10 éves korában még analfabéta volt és ott németül tanult meg írni-olvasni, s így németül írta később a könyveit. Ez a regény tőmondatokból áll, elképesztően erős,  groteszk írás. Egy nagyon szabálytalan regény, kicsit olyan, mint egy szabadvers, amiben benne van az ő egész traumája: hogy őt arra nevelték, hogy ki kell válni a többiek közül, híresnek kell lenni. Amikor viszont bekerült a puritán, vallásos nevelőintézetbe, akkor pedig azt mondták neki, hogy „Isten nem szereti azokat, akik ki akarnak tűnni a többiek közül”, egyformának kell lenni. E két elv között hatalmas szakadék húzódott, s ott megbicsaklott benne valami, ráadásul kicsi gyerekként elválasztották a mamájától, aki az egyetlen biztos pontot jelentette a számára. A film ennek az összetett, sok nehézséget megélt izgalmas személyiségnek a történetét meséli el.

ÓNODI ESZTERRŐL

Ónodi Esztert hosszú casting után választottuk ki. Mikor megkapta a szerepet, elmondta, hogy neki tériszonya van. Az ő személyisége azért tökéletesen stimmel a filmbéli karakterrel, Sabinával, mert Eszter nagyon erős egyéniség. A tériszonyát úgy leküzdötte, hogy utána a cirkuszkupolába 25 méter magasba is felhúzhattuk.  

A szemem láttára izmosodott meg a karja, a háta, elképesztő metamorfózison ment keresztül! A film készítése során Eszternek több kaszkadőre is volt, de a legveszélyesebb számban egy fiatal artistaképzős lány végezte a halálforgást a magasban. A lány mindig hibátlanul megcsinálta a gyakorlatot a próbákon, de „élesben”, a felvételen – amikor a Fővárosi Nagycirkuszban ezer statiszta ült – a kaszkadőrlány lezuhant.  Ekkor Ónodi Eszter azt mondta, hogy ő megpróbálja megcsinálni. Úgyhogy felhúzták a cirkuszi sátor magasába, és a kaszkadőr helyett is elvégezte a gyakorlatot, így már összevágható lett a karikás szám, amitől a filmbéli Sabina olyan híres lett  hazájában.

ENRICA STAUBERTIRŐL

A hajon függő jelenetekben is volt Ónodi Eszternek kaszkadőre, aki tényleg a saját haján lóg. Egész Európában egyetlen olyan fehérbőrű nő létezik, aki ezt a számot meg tudja csinálni. Ez egy ázsiai produkció, mert az ázsiaiak haja sokkal erősebb. Megtaláltuk Enrica Staubertit, egy cseh hölgyet, aki képes megcsinálni ezt a számot, olyannyira, hogy ő a valóságban is lógott, még helikopterről is a saját hajánál fogva. Szerencsénkre alkatilag emlékeztet Eszterre. Magát a hajon lógás titkát nem árulta el nekünk. 

Több jelenetet a híres európai vándorcirkuszban, a Roncalli-ban vettünk fel. Olyan szerencsénk volt, hogy épp Bécsben vendégszerepeltek, a Városháza előtt verték fel a sátraikat. Megegyeztünk, hogy amikor nincs próba, akkor délelőttönként forgathattunk náluk. Néhány napunk volt csak, minden perc kiszámolva. Mikor megérkezett Prágából Enrica Stauberti, azt látom, hogy  be van gipszelve  a lába egészen derékig. Döbbenten néztem rá, de Enrica megnyugtatott, hogy megcsinálja az attrakciót.  Jött a testvére, levágta róla a gipszet, jött egy segítő, aki először tartotta őt, majd megfogta  a derekát, elindította, majd a testvére nagyon óvatosan felhúzta. Enrica  a  Cirkusz kupolában, a saját hajánál felfüggesztve égő fáklyákkal zsonglőrőzőtt,  majd mikor leért, elkapták óvatosan a derekát, és már jött is az orvos és újra begipszelték.

A KÉT AGLAJA – JÁVOR BABETT ÉS MÓGA PIROSKA

Nagyon nehéz olyan filmet forgatni, amiben a gyerekszereplő két életkorára is szükség van – jelen esetben a címszereplő hat és tizenhat éves a filmben. A szem szín, a bőr árnyalata, az arcforma, ezek nem változnak egy emberen. Ha képileg hiteles akarsz lenni, akkor fontos, hogy ők bizonyos külső jegyekben is hasonlítsanak egymásra. Ezért úgy döntöttem, hogy előbb megkeresem a fiatalabb szereplőt, és hozzá választom majd a 16 éveset. Legalább 3000 kislányt néztem meg, hiszen neki nagyon komoly dolgokat kellett tudni: spárga, szaltó, erős jelenlét és fontos volt, hogy fegyelmezetten végigcsináljon egy ilyen nagy filmet. Nagyon sok gyereket néztem meg, artistákat, balettosokat,  művészi tornásokat. Körülbelül egy év után leltem meg a címszereplőt, Jávor Babettet – aki egyébként a korcsoportjában fitness bajnok és a fiatal tehetségeket segítő MOL Új Európa Alapítvány támogatottja -, s csak utána fogtam a kamasz Aglaja keresésébe.

Móga Piroska gimnazista volt még, mikor rátaláltam: a Katona József Színházban dolgozott esténként jegyszedőként. Zsebpénzért persze, de főleg, mert közel akart lenni a Színházhoz, színésznő akart lenni. Esténként a függöny takarásából bámulta egyik ideálját, Ónodi Esztert.  Ascher Tamás ajánlotta nekem, aki egy nyári színész-táborból ismerte őt. Piroska azóta a kaposvári színészképzőbe jár.

A kis Babett még nem tudott olvasni, mikor elkezdtünk forgtani. Így aztán nem olvasta a forgatókönyvet sem. Mindig az adott jelenetet mondtam csak el neki, így benne valószínűleg nem állt össze a történet – ez a szülők kifejezett kérése volt, hogy ne fájdítsuk  a szívét.  Babett, mint minden gyerek, nagyon át tud élni és érezni tőle idegen és szélsőséges helyzeteket is. A szövegmondásán is sokat dolgoztunk, mert fontos volt, hogy az ő, eredeti hangja szerepeljen a filmben és ne kelljen utószinkronizálni őt.