Budapest szíve

Konferencia a városrészek újjáélesztéséről.

 REevolutio Consulting  Városrevitalizációs Konferenciáján fejlesztők, építészek, urbanisták és szakpolitikusok egyes városrészek újjáélesztésének lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat, elképzeléseiket a hallgatósággal. Az előadók egyetértettek abban, hogy a városrevitalizáció nem lehet sikeres a szereplők együttműködése, valamint a lakosság bevonása nélkül.

A REevolutio Városrevitalizációs Konferencia célja az volt, hogy a témát minél több érintett résztvevő – a szabályozó, a fejlesztő, a tervező – szemszögéből is megközelítse.

Kolozsváry-Kiss Árpád, a REevolutio Consulting ügyvezetőjének megnyitóbeszédét követően Fegyverneky Sándor országos főépítész az állam és az önkormányzat szabályozó szerepét mutatta be, hangsúlyozva, hogy csak az a fejlesztés működőképes, amely előre gondol a hosszú távú fenntarthatóságra és a megfelelő kulturális környezetre. Tipold Ferenc, az NFGM részéről a városok támogatási lehetőségeit, a jelenlegi településfejlesztési koncepciókat ismertette a jelenlévőkkel.

Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze a főváros élhetővé tételének lehetőségeit tárta fel, különös tekintettel a történelmi hagyományokra épülő Budapest szíve programra. A főépítész asszony kiemelten fontosnak tartja a többközpontú város megteremtését – így a nagyobb közlekedési csomópontok, mint például a Flórián tér, a Határ út vagy az Örs vezér tér környékének élhető városrész-központtá tételét. Gauder Péter a Studio Metropolitana vezetője magát az embert, a „humánfaktort” helyezi a városrevitalizáció középpontjába.

Varju László, az NFGM államtitkára a Csepel-szigeti térség településeinek összefogását állította példaként az érdeklődők elé, ismertetve a területben rejlő turisztikai és rekreációs lehetőségeket. Schreffel János, XI. kerületi főépítész az egykori Skála helyén épülő Allee körül kialakuló új városrész, valamint a Kopaszi gát fejlesztéseire hívta el a figyelmet. Jordán Péter a SEM IX Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a IX. kerületben úgy sikerült rehabilitáció során létrejövő zöld felületeket megőrizni, hogy a lakosságot is érdekeltté tették az udvarok szépségének megtartásában. Riz Levente, Rákosmente polgármestere azt a folyamatot szemléltette, amelynek köszönhetően a 80-as években kialakított barátságtalan lakótelepi környezetből egy modern kertváros kerül kialakításra a XVII. kerületben. Alföldi György, a RÉV 8 vezérigazgatója szerint a lakosság részvételét kell erősíteni a tervezés során.

Kádár Bálint, a KÉK építésze spanyol példákon keresztül olyan várostervezési trükköket mutatott be, amelynek eredményeként a turisták számára elragadó műemléki negyedek a lakók számára is élhetőek maradnak – ilyen például a városi mozgólépcső, vagy a föld alatti szemétszállítás. Dr. Szlávik János, a környezetgazdaságtan professzora a partnerségi kapcsolatok – az önkormányzatok, a zöldek, a lokálpatrióták és a vállalkozók – együttműködésének, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fontosságát emelte ki előadásában. Radványi Gábor, a Futureal főépítésze a fejlesztők és a jogszabályalkotás között feszülő ellentétre, valamint az egyes szférák közötti kommunikáció hiányára hívta fel a figyelmet. Fecske Károly, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a régi sörgyár műemlék együttesének lehetséges jövőképeit, a tervezés folyamatát mutatta be. Szentiványi Kinga, a Greenfield tanácsadója a marketing szempontjából vizsgálta a városrevitalizáció kérdését és elmondta, hogy a helyiek nélkül lehet fejleszteni, de fejlődni nem.